"Nagyon leegyszerűsítve két irány van. Az egyik, hogy módosítjuk álláspontunkat, és a választók visszajelzései alapján megpróbálunk igazodni a választói elvárásokhoz. A másik, hogy tudomásul vesszük: amiben mi hiszünk, annak jelen pillanatban nincs többsége, de nem módosítjuk álláspontunkat és küzdünk azért, hogy előbb-utóbb a többség velünk értsen egyet. A valóságban persze ez nem ilyen egyszerű" - írja A választások tanulságai című mai blogbejegyzésében Gyurcsány Ferenc.

"A választó váltogathat pártot, az elvhű politikus nem cserélgetheti meggyőződését attól függően, hogy éppen mi számít trendinek" - folytatja néhány sorral lejebb.

"Ha a közjó egyszerű matematikai összegzés lenne, akkor nem lehetne különbséget tenni aközött, ha ugyanaz az összesített jövedelem, tudás, vagyon, biztonság kevesek kezében összpontosulna, miközben mások nélkülöznének, és aközött, ha ugyanezek a javak nagyjából egyenlően oszlanának meg a közösség tagjai között" - írja Gyurcsány, aki miniszterelnökként sokkal egyszerűbben fogalmazott. A tankönyvízű okfejtés így folytatódik: "a versengő felekről a választók - végső soron - választásokon mondanak véleményt. Ha valaki többséget szerez, akkor a helyzet egyszerű. Mandátumot kap programja végrehajtására, visszaigazolást arról, hogy a többség támogatását élvezi. Ha kisebbségben marad, akkor bonyolultabb a helyzet. Velünk, szocialistákkal most ez történt hétvégén".

Végül a közérthető többesszámra vált a politikus: "Nem könnyű feladat, de bízom benne, hogy megoldjuk."