Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"55958448-ee5c-415f-a7c9-c04d62481964","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Hatályba lépett a jogszabály, az elektronikai eszközök palettáján több kategórián belül is egységesítették a töltőportokat. Amelyik készüléken nincs ilyen csatlakozó, azt nem lehet forgalomba hozni.","shortLead":"Hatályba lépett a jogszabály, az elektronikai eszközök palettáján több kategórián belül is egységesítették...","id":"20241228_egyseges-usb-c-tolto-csatlakozo-eu-jogszabaly-elektronikai-eszkozok-kategoriak-microusb-lightning-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/55958448-ee5c-415f-a7c9-c04d62481964.jpg","index":0,"item":"858871f2-f24c-45c3-a2fb-e1ca9c0434e4","keywords":null,"link":"/tudomany/20241228_egyseges-usb-c-tolto-csatlakozo-eu-jogszabaly-elektronikai-eszkozok-kategoriak-microusb-lightning-ebx","timestamp":"2024. december. 28. 08:03","title":"Mától ezeket nem lehet forgalomba hozni az Európai Unióban","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"d6f88736-c9a2-4ecb-bf51-ae26052019ff","c_author":"Köves Gábor","category":"360","description":"Leghíresebb tévésorozatával a brit kormányt, második leghíresebb sorozatával az amerikait vette célba. Armando Iannucci író-rendező-producer kétszer nyert Emmy-díjat, egyszer Európai Filmdíjat, és jelölték Oscarra is. A politikai humor ínyencei nagyra tartják, de ettől még Moszkvában betiltották.","shortLead":"Leghíresebb tévésorozatával a brit kormányt, második leghíresebb sorozatával az amerikait vette célba. Armando Iannucci...","id":"20241228_hvg-armando-iannucci-iro-rendezo-the-franchise-thick-of-it-az-alelnok-sztalin-halala-interju","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/d6f88736-c9a2-4ecb-bf51-ae26052019ff.jpg","index":0,"item":"f2d68ae1-4f6c-4441-913c-66c6574a87d1","keywords":null,"link":"/360/20241228_hvg-armando-iannucci-iro-rendezo-the-franchise-thick-of-it-az-alelnok-sztalin-halala-interju","timestamp":"2024. december. 28. 16:30","title":"Armando Iannucci: A Sztálin halálát Orbán Viktor és a hasonló politikusok miatt készítettem","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"bce06a1c-50ab-4733-8ef2-34b3aadcecdc","c_author":"hvg.hu","category":"hvgkonyvek","description":"A technika egy pszichológus házaspár, Arthur és Elaine Aron kutatási programjából származik, akik a szoros párkapcsolatok vizsgálata során fedezték azt fel. Részlet Robert B. Cialdini szociálpszichológus Hatás című könyvéből.","shortLead":"A technika egy pszichológus házaspár, Arthur és Elaine Aron kutatási programjából származik, akik a szoros...","id":"20241228_Ha-szerelmes-akar-lenni-barkibe-tegye-ezt","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/bce06a1c-50ab-4733-8ef2-34b3aadcecdc.jpg","index":0,"item":"81b463fd-9080-4056-ac06-eb7363cf3712","keywords":null,"link":"/hvgkonyvek/20241228_Ha-szerelmes-akar-lenni-barkibe-tegye-ezt","timestamp":"2024. december. 28. 19:15","title":"Ha szerelmes akar lenni bárkibe, tegye ezt!","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"5018d2cd-f83f-40a4-af0e-cde8bf2ddf40","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Kínai kutatók arra jutottak, hogy a magasabb női hangok kockázatvállalásra késztetik a férfiakat, azonban ennek is van egy érdekes, az evolúciót kissé meghazudtoló feltétele.","shortLead":"Kínai kutatók arra jutottak, hogy a magasabb női hangok kockázatvállalásra késztetik a férfiakat, azonban ennek is van...","id":"20241227_magas-noi-hangok-hatasa-a-ferfiak-kockazatvallalasara-szirenhangok","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/5018d2cd-f83f-40a4-af0e-cde8bf2ddf40.jpg","index":0,"item":"ef37d975-0af3-445c-88f3-faad27798a16","keywords":null,"link":"/tudomany/20241227_magas-noi-hangok-hatasa-a-ferfiak-kockazatvallalasara-szirenhangok","timestamp":"2024. december. 27. 12:03","title":"Tényleg elég egy magas női hang, hogy kockáztassanak a férfiak?","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"d8ee54a7-1e56-4d63-afa1-700aa99cddb0","c_author":"HVG Extra Pszichológia","category":"elet.pszichologiamagazin","description":"„Hogyan lesz darabokból egész?” – ez az alcíme Megyeri Zsuzsanna új könyvének, a <em>Családi kirakós</em>nak, amely 18 mozaikcsalád történetén keresztül mesél arról, milyen sokféle is tud lenni egy család. A pszichológus-családterapeutát a családi szövetségről, a tagok egymáshoz való viszonyáról, alkalmazkodásáról, illetve az ideális karácsonyról kérdeztük.","shortLead":"„Hogyan lesz darabokból egész?” – ez az alcíme Megyeri Zsuzsanna új könyvének, a <em>Családi kirakós</em>nak, amely 18...","id":"20241227_Megyeri-ZsuzsannaA-sajat-viaskodo-enunkkel-szemben-is-turelmesnek-kell-lennunk","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/d8ee54a7-1e56-4d63-afa1-700aa99cddb0.jpg","index":0,"item":"493f779c-3e51-436b-a0c1-8c6803f42a28","keywords":null,"link":"/pszichologiamagazin/20241227_Megyeri-ZsuzsannaA-sajat-viaskodo-enunkkel-szemben-is-turelmesnek-kell-lennunk","timestamp":"2024. december. 27. 18:33","title":"Megyeri Zsuzsanna: A saját viaskodó énünkkel szemben is türelmesnek kell lennünk","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"a09a1e12-959a-4b3f-8913-6e188b3ad3d2","c_author":"Kovács Bálint","category":"kultura","description":"Hogy Major Erik generációja egyik legjobb színésze, az is jelzi, hogy háromszor is jelölték a legígéretesebb pályakezdő díjára, és idén meg is nyerte a Színházi Kritikusok Céhe elismerését. A Radnóti Színház színészével bűnöző édesapja örökségéről, szeretetlenségről és arról is beszélgettünk, miért érezte úgy, visszaadhatja élete egyik legfontosabb főszerepét.","shortLead":"Hogy Major Erik generációja egyik legjobb színésze, az is jelzi, hogy háromszor is jelölték a legígéretesebb pályakezdő...","id":"20241227_major-erik-interju-radnoti-szinhaz-szombathelyi-weores-sandor-szinhaz","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/a09a1e12-959a-4b3f-8913-6e188b3ad3d2.jpg","index":0,"item":"ab5c036e-3cae-478d-a5fb-c49e559c6c70","keywords":null,"link":"/kultura/20241227_major-erik-interju-radnoti-szinhaz-szombathelyi-weores-sandor-szinhaz","timestamp":"2024. december. 27. 20:00","title":"„Nem hívtak el a castingra, úgyhogy azt mondtam, nem lesz műtét”","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"be70f134-eb26-4eaf-981d-479b0b045e31","c_author":"Németh András","category":"sport","description":"Szívelégtelenség és légzési nehézségek miatt kórházba szállították Keleti Ágnest. A budapesti Honvédkórházban ápolt 103 éves olimpiai bajnok állapota a péntek esti hírek szerint javult.","shortLead":"Szívelégtelenség és légzési nehézségek miatt kórházba szállították Keleti Ágnest. A budapesti Honvédkórházban ápolt 103...","id":"20241227_Kritikus-a-korhazba-kerult-olimpiai-bajnok-Keleti-Agnes-allapota","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/be70f134-eb26-4eaf-981d-479b0b045e31.jpg","index":0,"item":"c4aa7533-4335-4be2-bdf0-c2e0b7f6b603","keywords":null,"link":"/sport/20241227_Kritikus-a-korhazba-kerult-olimpiai-bajnok-Keleti-Agnes-allapota","timestamp":"2024. december. 27. 18:52","title":"Kórházba szállították Keleti Ágnes olimpiai bajnokot, pénteken javult az állapota","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"6905d2cc-fd0f-4ded-813e-f11d412578a9","c_author":"HVG","category":"vilag","description":"Magyarország a kezdetektől fogva valós és érdemi béketárgyalásokat sürget, ugyanis minél előbb ülnek tárgyalóasztalhoz a háborúzó felek, annál több emberéletet lehet megmenteni. Mi tehát támogatunk minden a békéért tett erőfeszítést” – válaszolta a Telexnek Paczolay Máté külügyi szóvivő.","shortLead":"Magyarország a kezdetektől fogva valós és érdemi béketárgyalásokat sürget, ugyanis minél előbb ülnek tárgyalóasztalhoz...","id":"20241227_Orbanek-tamogatjak-hogy-Szlovakiaban-legyenek-az-oroszukran-beketargyalasok","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/6905d2cc-fd0f-4ded-813e-f11d412578a9.jpg","index":0,"item":"c45b0033-27d4-4b7d-b573-1058b59b5b68","keywords":null,"link":"/vilag/20241227_Orbanek-tamogatjak-hogy-Szlovakiaban-legyenek-az-oroszukran-beketargyalasok","timestamp":"2024. december. 27. 21:46","title":"Orbánék támogatják, hogy Szlovákiában legyenek az orosz–ukrán béketárgyalások","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Miskolc lakossága húsz év alatt 15 százalékkal csökkent. A tehetősebbek a fővárosba meg Dunántúlra mentek. A szegényebbek a környező falvakba, de így is van belőlük elég. Az ország egykor második legnagyobb városa, a nehézipar hajdani fellegvára nem tud mit kezdeni azokkal, akiknek szüleit nem oly régen magához vonzotta.
Miskolc szegény- és cigánytelepeiről közöl írást a legfrissebb Beszélő. Nem a hírekben szereplő napi konfliktusokról olvashatunk benne. És nem is ezek természetét kutató szociográfiával vagy riporttal van dolgunk, hanem olyan történeti–szociológiai elemzéssel, amely azt keresi „az évszázadokon átívelő térbeli változásokban”, hogy hol volt/van a helyük a szegényeknek, cigányoknak a városban.
Emellett szerzőnk egyike azoknak az elkötelezett társadalomkutatóknak, akik 1979-ben megalakították és a rendszerváltásig működtették az első formalizált ellenzéki (a pártállamtól független) „intézményt”, a Szegényeket Támogató Alapot (SZETA), amely a Kádár-korszak egyik politikai tabuját sértette meg azzal, amidőn kimondta: nem igaz, hogy a „létező szocializmus” felszámolta a szegénységet. A SZETA nem tudományos műhely volt, hanem segélyszervezet. Működtetői, maguk sem éppen gazdag, többnyire politikai okokból állástalanná lett, rendszerkritikus értelmiségiek nem csak beszéltek a szegénység mélységes bugyrairól, hanem adományokkal, segélyekkel, kétkezi munkával segítették a szegényeket. A SZETA volt szerzőnk másik iskolája.
Mostani írásában Lengyel nem hajlandó földi siralomvölgynek tekinteni Miskolcot. Nem gondolja azt sem, hogy a szegény- és cigánytelepek takargatnivaló lyukak és szakadások lennének a városszöveten. Bemutatja, hogy nagyon is hozzátartoznak Miskolchoz. Történetileg – ha így jobban tetszik.
„Miskolc története során folyamatosan és nagymértékben igényelte a szakképzetlen cseléd, szolga és szolgáltató rétegek munkáját, és folyamatosan nem tudott mit kezdeni velük mint városlakókkal” – világít rá a mostani konfliktusok gyökerét képező ellentmondásra.
A folyamat kitüntettet állomása volt, amikor a második világháborút követően – a szocialista urbanizáció nagy dicsőségére – létrehozták Nagy-Miskolcot, a városhoz csatolták Diósgyőrt, Hejőcsabát és még számos környező községet. A városrészi széttöredezettség most is jellemzi Miskolcot, és egyik fontos oka annak, hogy a mai önkormányzati vezetők képtelenek kezelni a szociális és etnikai problémákat – véli Lengyel.
A városi telepek, kolóniák históriája a késő-középkorban indul a Pece partjáról meg az Avas alatti lejtőkről. Aztán, ahogy majd később is, a növekvő város, az előrehaladó urbanizáció egyre tágulóbb körökben mind kijjebb és kijjebb szorította a szegényeket és a cigányokat. A XIX. században keletkezett Gordon városrész a következő fontos állomás, amelyet majd csak 1975-ben dózerolnak el. Önálló cigánytelep volt még például Tatárdombon, Erdőalján, Felső-Kallószeren, és ilyen volt az 1974-es árvíz által lerombolt Csorba-telep is.
Ezzel együtt nem csak a tömbösödött szegregációra, hanem a szegények és tehetősebbek együttélésre, illetve szervesen betagozódó elkülönülésre is számos példa akadt az 1960-as évekig, és tulajdonképpen – egyre ritkábban ugyan – akad ma is. A folyamat azonban mintegy negyven éve határozott szegregációs irányt vett. „A viszonylag békés időszak után zaklatottabb korszak következik a cigányság életében” – írja Lengyel. A ’80-as évek közepére már egyenesen cigányellenes hangulat alakult ki a városban. A város nem cigány lakosságának támogatása fogadta, amikor a városi tanács 1988-ban a Sajó partjára akarta kiköltöztetni a városközpontból cigányokat. Egy időre ugyan sikerült a tervet megakadályozni, de az áttelepítés aztán mégis megtörtént, ha nem is a folyópartra, hanem a Mura utcába, az eredetileg tervezettnél jobb körülmények közé.
A cigányokat a ’60-as évek második felétől költöztették be a belvárosi főutca elhagyott, akkoriban senkinek sem kellő egykori polgárházaiba, a ’80-as évektől pedig a számozott utcákba, a vasgyári telepre, a Pereces kiürülő bányászkolóniájára. A hetvenes évek közepén kezdődött meg, majd rendszerváltás tájékán fejeződött be a Békeszálló és a Szondi-telep elcigányosodása. Utóbbi területe felértékelődött, és 2008-ban lebontották a házak többségét. Az egykori bérlőket áttelepítették a város más szlamos részeibe. Ilyen menedéknek számítanak például a Számozott utcák, a Vasgyári telep, a tapolcai kőbányai kolónia, a II. ütem vagy az Álmos udvar. A jogcím nélküli lakóknak azonban „saját megoldást” kell találni. Ilyen lehet az Avas oldala, a Bábonyibérc Újsora, a Víkendtelep a Sajó partján, illetve mintegy 10–12 éve „újabb állomás a lakások, a szegénynegyedek közötti körtáncban a Lyukóvölgy”.
Bennszülötté válni (Oldaltörés)
Való igaz, Lengyel Gabriella alulnézetből vizsgálja Miskolcot. A város marginális–marginalizált csoportjaira, cigányokra és szegényekre összpontosít. Az irántuk való érdeklődés azonban tudományos értelemben sem jelent beszűkültséget. Nem csak azért, mert Lengyel nem vak és nem elvakult, világosan látja, hogy a város sok-sok interakcióból, érdekből, akaratból áll össze – jó esetben „az együttélés kölcsönös előnyökön nyugvó, rendezett formái” működtetik. Hanem elsősorban azért, mert a szegénység és a kisebbségek, illetve a velük való bánásmód éppúgy a legjellemzőbb kulturális univerzáliák közé tartozik, mint az erkölcs, az oktatás, a zene vagy éppen az uralmi formák. Vagyis alapvetően jellemzi az adott közösséget, társadalmat. Vizsgálata tehát rengeteg mindent elárul a város valódi természetéről.
A kortárs, városszociológiába hajló várostörténeti kutatásokat szerény tapasztalataim szerint kétféle szemlélet jellemzi. Mindkettő alakuló struktúraként vagy organizmusként értelmezi a várost. Ám míg az egyik a történeti megközelítés ellenére is mereven strukturalista és determinista, amely kevés teret enged az egyéni szándékoknak: a dolgok törvény-, sőt sorsszerűen történnek, mert az ember nem alakítója, hanem leginkább elszenvedője a városalakító folyamatoknak. Addig a másiknál emberi és csoportinterakciók nyomán alakul a folyamat; a város lakói görgetik tovább, ők szabnak neki irányt: az egymásnak feszülő vagy egymást erősítő lépéseik nyomán alakul a „struktúra”. Míg az előbbi megközelítés szerint a település úgy vizsgálható, mintha az emberek cselekedeteitől függetlenül létezne, és a „város viselkedését” valamiféle „objektív realitás” határozná meg; addig az utóbbinál a városalakító eljárásokat nem csupán „törvényszerűségek” és „kényszerek” formálják, hanem legalább annyira emberi döntések is.
A magabiztosan kezelt várostörténeti–városszociológiai apparátus alapján azt gondoljuk, hogy szerzőnk választhatta volna az első, a „kipróbáltabb” utat is. Lengyel azonban – bár látja a kényszereket – nem hisz a predesztinációban. Számára a városlakók nemcsak elszenvedői, hanem alakítói is a folyamatoknak, a szegények, a cigányok is és a város urai is.
Elgondolkodtató, hogy míg a természettudomány elfogadja, sőt sokra értékeli a szenvedélyt a kutatásban, addig a társadalomtudományok fősodra sokáig kétkedő fejcsóválással fogadta a kutatás tárgya vagy a kutatási terep iránti lelkesedést, és szinte kötelező volt a hűvös távolságtartó tudósattitűd. A kultúra- és társadalomkutatásban a legutóbbi időkig szigorúan tilos volt a „bennszülötté válás” (going native), a vizsgálat „tárgyával” való azonosulás. Meglehet, – a kutatás „objektivitását” biztosítandó – még ma is az. Eközben a természetbúvárt kollégái a legkevésbé sem róják meg azért, mert fél karját adná a poloskák szájszerveinek jobb megismeréséért.
Lengyelt azonban nem különösebben izgatják a merev kutatási szabályok. Nem árul zsákbamacskát, írása kitüntetett pontjain, az elején és a végén is kimondja: szereti Miskolcot. Ezzel arra emlékezteti olvasóit, hogy a megismerésnek nem csak egyetlen, szigorú és tudományos útja lehetséges. Ráadásul a tényismeretnek és -tiszteletnek nem kell szükségképpen szemben állnia a szolidaritással vagy a politikai állásfoglalással. Szerzőnk az elkötelezett társadalomkutatás (a falukutató mozgalom vagy éppen Kemény István és iskolája) nemes hagyományait folytatja, miközben a kutatói attitűdje voltaképpen felettébb korszerű. A tudós vizsgálódó és a vizsgált társadalmi realitás ugyanis, bármennyire szeretnénk, nem választható élesen ketté – akkor meg minek úgy tenni, mintha semmilyen hatással nem lennének egymásra?
Lengyel Gabriella nem retten vissza a következtetések levonásától, és a felelősöket is megszólítja: „A Lyukó[völgy] példájánál keresve sem lehetne jobb eszközt találni arra, hogy a város felelőseit, vezetői, gondolkodó embereit szembenézésre kényszerítse a valósággal. A valóságot – ők vagy elődeik – már évtizedek óta lesütött szemmel kerülgetik. Hagyták előbb a Nagy-Miskolc, majd a 350 ezres Miskolc bűvöletébe ringatni magukat. Lelkesedéssel biztatták a várost, amikor felszívta magába a falvak népét, parasztjait, cigányait, hogy most sajnálkozva tűrjék, hogy a »történelem« tehetetlenségre, munkátlanságra, kiszolgáltatottságra kárhoztassa ugyanezeket. És mit műveltek a cigányaikkal, de nemcsak a cigányaikkal, hanem a nem cigány szegényeikkel is? Egyre kijjebb tolták őket a még éppen élhető világból, egyben megszabták azt a szűk kört, amelyen belül keringhetnek – otthont keresve, de nem találva. De most hibáztak, túltolták őket a képletes és valóságos határon egyaránt.”
Szerzőnk tudja tán a legjobban, mennyire „időszerűtlen” írásának üzenete, az „illetékesek” aligha fogják meghallani. De ő legalább teszi a dolgát.
Lehet-e „normális életet élni” a magyar börtönökben? Egyiknek sikerül, másiknak nem – derül ki egy börtönpszichológus írásából. Mint ahogy az is, hogy az elítéltek hálózata ugyan szövevényes, de végső soron mégiscsak hierarchikus. Amit az erőszak, a szerzett jogok és az álnokság abroncsol össze. Meg az állam sandasága.
Az első világháborút követően a német kisegítő iskolákba járó gyerekek aránya 2,5 százalék volt, míg Hitler hatalomra kerülését követően egyes országrészekben 7 százalékra ugrott. A 2007/2008-as tanévben a magyar általános iskolásoknak ugyancsak 7,1 százalékát oktatták valamilyen gyógypedagógiai formában, miközben a nyugat-európai átlag 2,5 körül van.
Hova tűnnek a rehabilitációk és ingatlanfejlesztések nyomán a városokból kiszoruló szegények és cigányok? Mi várja őket, van-e esélyük a kitörésre? Ha nem tudnánk, a szociológusok megmondják nekünk. Kínos szembesülés.
A budapesti kerületek ingatlanpanamái hallgatólagos támogatást élveztek a Fővárosi Önkormányzat és a kormány részéről – véli Zolnay János. A városszociológus szerint bár az erzsébetvárosi történések büntetőjogi kategóriákkal is leírhatók, de a változások mögött mélyebb urbanisztikai és társadalmi folyamatok húzódnak meg.
A hazai olimpia-, foci-Eb- és világkiállítás-rendezési tervek sorra buktak el. Sokan ezeket ma is fájlalják. Pedig elég a jóval kisebb szabású 2006-os Margit-szigeti úszó Európa-bajnokság blamázsközeli rendezését felidéznünk ahhoz, hogy kétségeink támadjanak a magyar istenadta szervezőkészsége felől. Az unió vállalt némi kockázatot, amikor Essen és Isztambul mellett elfogadta a magyar kormány által kiválasztott Pécs európai kulturális főváros (EKF) pályázatát. A bukás rizikója 2006 óta csak nagyobb lett.
Ház állott, most sitthalom. A veszélybe került egykor zsidónegyed megfelelő apropót ad arra, hogy felidézzünk egy már elfelejtett szót, a szanálást. Mert várost pusztítani már eleink is tudtak, és sokszor az eredmény utólag sem igazolta a rombolást.
A feketemunka közelebb visz a piachoz, mint a közmunka. A szocialisták között is iszonyúan fertőz a náci gondolkodás, a rasszizmus. A miskolci rendőrkapitányt ki kellett volna rúgni. A gyerekszegénység ellen elköltött milliárdok nem a gyerekekhez jutottak. Ferge Zsuzsa társadalomkutató rosszkedvű és zaklatott interjút adott a Beszélőnek.
A jelenlegi szabályozás nem alkalmas, a hatóságok nem képesek, sokszor nem is akarnak gátat szabni a régi pesti zsidónegyed eltüntetésének. Bár a 226 épületből álló együttesből 92 háznak egyedi műemléki védettsége van, a terület átfazonírozását ez nem akadályozza. Kinek jó ez? Közéleti vitával zárult az Óvás! Egyesület kiállítása a Centrális Galériában.
Luxus életvitele és szolgája molesztálása miatt került a hírekbe Hilarion, aki annak idején három hónap alatt kapta meg a magyar állampolgárságot, ám idén nyáron forró lett a lába alatt a talaj.