szerző:
ISSN

A budapesti kerületek ingatlanpanamái hallgatólagos támogatást élveztek a Fővárosi Önkormányzat és a kormány részéről – véli Zolnay János. A városszociológus szerint bár az erzsébetvárosi történések büntetőjogi kategóriákkal is leírhatók, de a változások mögött mélyebb urbanisztikai és társadalmi folyamatok húzódnak meg.

A korrupció minősített esetével, az ún. state capture-rel van dolgunk – véli a budapesti ingatlanpanamákról nyilatkozó Zolnay János a Beszélő folyóirat legfrissebb számában. Ez azt jelenti, hogy a fővárosi önkormányzatokat foglyul ejtették nagyhatalmú érdekcsoportok. Az erzsébetvárosi önkormányzat például – éppúgy, mint a többi belső kerület – kicsi és nagyon korlátozott erőforrásokkal rendelkezik, viszont horribilis értékű ingatlanvagyona van. ez a helyzet a korrumpálni igyekvőknek kedvező lehetőséget kínál.

Az, hogy a magyar főváros társadalmilag ennyire sokszínű egyszerre kölcsönöz neki utánozhatatlan bájt, illetve teszi rendkívül sérülékennyé a városszövetét – mondta interjújában Zolnay. A jellegzetes pesti körfolyosós téralakítás miatt egyetlen épületben a legkülönfélébb társadalmi státuszú lakók éltek együtt, a szegregálódás, szlamosodás csak hetvenes években indult meg, igaz, a rendszerváltás óta alaposan felgyorsult.

Az ezekben a házakban élő embereket viszonylag könnyű kivásárolni. „Egyfelől gyenge az ellenállási potenciál, másfelől óriási a csábítás”, mert a lepukkant épületek értékes telkeken állnak. A szociológus szerint éppen a kis alapterületű, egy-kétszintes, a XIX. század első felében épített házak vannak a legnagyobb, mert azokat könnyű kivásárolni, és a beépítési magasság megnövelésével felettébb gazdaságos rájuk építeni. Csakhogy ilyen épületből nagyon kevés van Budapesten, így az épített örökségnek a legunikálisabb része pusztul. Olyan ez, „mintha az ingatlan-befektetők Rómában a Pantheon környékét kezdenék el bontani vagy a prágai Óváros épületállományát” – húz párhuzamot az urbanista.

Zolnay szerint valójában a működésképtelen kétszintű fővárosi önkormányzati rendszer pecsételte meg az egykori VII. kerületi Zsidónegyed sorsát. A szélsőséges decentralizáltság, a bérlakásállomány felgyorsított privatizációja, az átláthatatlan döntési mechanizmusok mind-mind hozzájárultak a mai siralmas állapothoz. A kutató abszurdnak tartja, hogy a parlament, a kormány vagy a tárcák működése átláthatóbb, mint egy helyhatóságé. A zárt ülés elrendelésének megengedően szabályozott lehetősége, az önkormányzatok „gazdálkodási szabadsága” vagy az, hogy 1994 óta nem összeférhetetlen a polgármesterség és a parlamenti képviselőség, utat nyit a helyi korrupciónak.

A kutató szerint sem a Demszky Gábor vezette Fővárosi Önkormányzat, sem a kormány (jelesül a kultusztárca) és annak szervei (így a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) nem szabtak határt a befektetői nyomulásnak és a budapesti örökségpusztításnak. Tehát noha a kerületek önkormányzati vezetői elvitathatatlan szerepet vittek a rombolásban és a korrupcióban, a politikai felelősségben a Főváros és a kormány is velük osztozik.

(Beszélő, 2009/1)

Sorkövető

Röhögjünk a politikusokon, jót teszünk velük

A fenségesség és a nevetés, a tisztelet és a röhögés összeér az igazságban, a vallásban – és a politikában – véli Balázs Zoltán politológus. Az udvari bolond a király mása, mélyebb énje, a hívő, az igazságkereső és a politikus közös jelképe, amit a nevetés tesz elevenné.

Sorkövető

Reneszánsz rogyásig 2008-ban

A reneszánsz éve kiállításai sok nyersanyagot tártak fel, de értelmezésükhöz nem adtak elég kulcsot. Újat biztosan nem, s régieket is csak elvétve – summázta megsemmisítő kritikáját Marosi Ernő művészettörténész a tavalyi év kulturális megaprojektjéről.

Itthon

Zsidó „templom” a Kossuth térnél

Hetekig morális atléták zsidóztak a Kossuth téren, mire a rendőrök hónapokra műveleti területnek nyilvánították a virágágyásokat. A Mazsihisz az ünnepen otthon marasztalta a zsidókat. Azóta játszótérépítésről, csúszdáról, libikókáról egyeztetnek közjogi méltóságok. Mi volna, ha az Országházhoz közel állna Európa legnagyobb, ötezer négyzetméteres és 70 méter magas zsinagógája? Volt rá esély, ha pénz nem is.

Itthon

A metróépítésen a meleg csákányváltás sem segített

A fővárosiak szenvedélyesen szeretnének metrót, mindjárt az első átadásáig 17 tervet készíttettek. A be nem teljesült szerelemnek is ára volt/van, nem is kevés. Az ötvenes évek elvetélt ősmetrója a sztálinvárosi megaberuházás után a második legtöbbe került. Az első Nagy Imre-kormánynak jött meg az esze, és állította le a lázas munkát. Bár az is igaz, lehet, ha nem kezdenek hozzá, sohasem épül meg a kettes metró.

Sorkövető

A zsebünk übereli politikai szimpátiánkat

Miért szavaztak a választók tömegesen a vizitdíj, a kórházi napidíj és a felsőoktatási tandíj ellen? A kormány figyelmeztetése, megbüntetése vagy pedig az új kiadásokkal szembeni ellenállás az elutasítás fő motívuma? Miért becsülték alá a szavazási hajlandóságot a közvélemény-kutatók?

Itthon

Kéjlakok és Walhalla a Gellért-hegyen

Diadla, nyugda, emlékde, csönde, üdvlelde – javaslatok a magyar Walhalla honi elnevezésére. Ha lenne ilyen, tán most a Citadella helyén állna. De lehetne ott egy piramis vagy akár maga a turáni Akropolisz, amelyről egy kolosszális Hungária szobor reflektorának fénysugarai pásztáznák a város nevezetességeit. Gellért-hegyi álmok – Széchenyi gróftól Sasvári Szilárdig.

Sorkövető

Zöld offenzíva nélkül megsülünk Budapesten

Minél több zöldterületet szeretnének a városlakók. Ezért aztán, aki teheti, peremterületekre, kertvárosokba vagy környező településekre vándorol ki, ami tovább roncsolja a város zöldövezeti tartalékait. Lehetne másképpen is: Budapest szomjúhozza a „városfalakon belüli” parkokat, kerteket és tetőkerteket. Zöldek szerint tragikus a helyzet a fővárosban, önkormányzati vezetők szerint éppen hogy egyre jobb, a tájépítészek pedig vitatkoznak.

Sorkövető

Mit szúr el az értelmiség a rendszerváltás óta?

Mi tehetett volna a rendszerváltás idején és utána a kelet-európai értelmiség? Milyen strukturális problémákkal kellene szembesíteni a társadalmat ma? Szalai Erzsébet szociológus szerint egy időre eltűnt, de mostanában újra születőben a rendszerkritikus értelmiség, és új utakat kínál. Ő bizakodik, míg mások kétkednek az entellektüelek élharcos szerepét illetően.

Itthon

Impotencia és abortusz az építészetben

A legtöbb építészeti terv nem valósul meg. S ez persze nem olyan nagy baj. Ahogy a felejtés is karbantartja az elmét, úgy alakítják a várost a meg nem épült házak. Egy ma nyíló kiállításon azért szép számmal látni olyan épületterveket, amelyek alakot öltve jobbá tehetnék az életünket.

Itthon

Sportcsarnok a Nyugatiból

Megy a hörgés, hogy a kormányzati negyed miatt esetleg nem fogad majd vonatokat a Nyugati. Pedig az ötlet már jó hetvenéves. Mint ahogy az is, hogy a mai helyén a Délire sincs szükség. Egy európai formátumú építész, Vágó József komolyan hitt az igazában. Hazája azonban nem, és attól is megfosztották, hogy tervezhessen, így a telefonkönyvben ez állt a neve mellett: „magánzó, a genfi népszövetségi palota tervezője”. Holnap ünnepeljük Pest, Buda és Óbuda egyesülését.

Itthon

Toronyóriás és hét vezér a Margit híd közepén

Milyen lenne, ha a Margit híd közepén egy 66 méter magas gótikus torony emlékeztetne bennünket a honfoglalás és a kiegyezés nagyszerűségére? Combinók porzanának el Tas, Huba és Töhötöm csizmatalpa alatt, s Magyarország angyali szépségű allegóriája mosolyogna megértően a dugóban anyázó autósokra? Nem volt elég pénz hozzá, de a tervek megszülettek.

Sorkövető

Ön politikus. Akar róla beszélni?

Miért nem írnak memoárokat a magyar politikusok? Szemérmesség, írástudatlanság, a közönség érdeklődésének vagy a hagyománynak hiánya teszi-e, hogy hatalmon lévő vagy visszavonuló politikusaink elvétve ragadnak tollat, hogy emlékeiket, életük-tevékenységük személyes olvasatát a nagyérdeművel megosszák? Demszky Gábor felmenőinek XX. századi történetéről ír.

Itthon

Időszámításunk kezdete: 1989, a rendszerváltás éve

Őrült rendszer volt a kommunizmus, amely vakbuzgó deviáns híveit is tébolydába zárta. Alig két éve, hogy megkerülhetetlen mérföldkőnek számít a rendszerváltás a magyar politikai retorikában. A Kelet és Nyugat közötti hídszerepre több nemzet is aspirál. De mire megy vele? Az István, a király 1983-ban nemcsak rockopera, de nemzeti szertartás is volt. Állítások egy új, színvonalas folyóiratban.

Visszautasította az alpolgármesteri felkérést a KDNP embere Baján

Visszautasította az alpolgármesteri felkérést a KDNP embere Baján

A szír elnök tolvajnak nevezte Erdogant

A szír elnök tolvajnak nevezte Erdogant

Megüzente a kormány: Karácsony ne úgy vezesse Budapestet, ahogyan Demszky

Megüzente a kormány: Karácsony ne úgy vezesse Budapestet, ahogyan Demszky

Vuk, a kisróka felköltözött egy pesti tűzfalra – fotók

Vuk, a kisróka felköltözött egy pesti tűzfalra – fotók

Simán hozta 1500. meccsét Federer

Simán hozta 1500. meccsét Federer

Időmilliomosoknak: itt a Disney+ mindent mutató, 3 órás beharangozó videója

Időmilliomosoknak: itt a Disney+ mindent mutató, 3 órás beharangozó videója