Eszerint az unió végrehajtó testületének küldöttsége - szoros együttműködésben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) munkatársaival - lefolytatta a Magyarország számára nyújtott uniós pénzügyi segítségnyújtás ötödik felülvizsgálatát július 6. és 17. között.

Az EU-küldöttség üdvözölte az új kormány elkötelezettségét a 2010-es, a GDP 3,8 százalékát kitevő költségvetési hiánycél elérése mellett, és nyugtázta, hogy számos intézkedés történt idén az ezt meghaladó hiányhoz vezető folyamatok ellensúlyozása érdekében. Ugyanakkor a küldöttség megállapította: a magyar kormánynak számos kérdésben több időre van szüksége, hogy további pontosítással szolgáljon. Emiatt elhalasztották a felülvizsgálat lezárását, és egyúttal arról is határoztak hogy helyes lenne egy későbbi időpontban folytatni a tárgyalásokat - olvasható a brüsszeli közleményben.

"Magyarország visszatért a gazdasági növekedési pályára, és mára az egyik legalacsonyabb a költségvetési hiánya az Európai Unióban. Üdvözlöm a hatóságok elkötelezettségét a 2010-es költségvetési hiánycél mellett" - nyilatkozott Olli Rehn, gazdasági ügyekért és monetáris politikáért felelős EU-biztos. Szerinte "ugyanakkor a túlzott költségvetési hiány jövő év végéig történő kiigazítása nehéz döntéseket igényel, különösen a kiadásokkal kapcsolatban. Emellett biztosítani kell a kiszámítható környezetet a hazai és a külföldi befektetők számára egyaránt."

Az EU-küldöttség áttekintette a magyar gazdasági helyzetet, és üdvözölte, hogy a kivitel erős növekedése nyomán a bruttó hazai termék várhatóan 0,6 százalékkal fog nőni az idén, szemben a korábbi, stagnálást jósló előrejelzéssel. Jövőre a növekedés várhatóan legalább 2,5 százalékra gyorsul.

A brüsszeli állásfoglalás szerint hasznos megbeszélések zajlottak az új magyar kormány gazdaságpolitikai elképzeléseiről. Az EU-küldöttség hangsúlyozta, hogy a költségvetési konszolidáció folytatása alapvető fontosságú az államadósság mérséklése, a finanszírozási feltételek javítása és a fenntartható gazdasági növekedés szempontjából, valamint a magyar közpénzügyek hitelességének növelése érdekében is. Emellett megállapította a delegáció, hogy az idei első félévi, az eredetileg vártnál rosszabb költségvetési folyamatokat követően számos lépés történt azok ellensúlyozására, ide értve jelentős bevételnövelő, illetve megtakarítási intézkedéseket.

"Ugyanakkor ezek a kiigazító lépések valamivel elmaradnak a szükségestől, és jellemzően átmeneti jellegűek, emiatt a kormánynak növelnie kell az erőfeszítéseket a fenntartható, 2011-ben 3 százalék alatti költségvetési hiány elérése érdekében. Míg a tervezett pénzügyi szektorra kivetett különadó hozzájárulhat a rövidtávú költségvetési kötelezettségvállalások teljesítéséhez, a(z Európai Bizottság) szolgálatai úgy ítélik meg, hogy ez az adó a jelenlegi formában a befektetési kedv és a gazdasági növekedés érdemi visszaesését eredményezheti. A küldöttség emiatt sürgette a kormányt, hogy gondolja át ennek az adónak néhány jellemzőjét" - áll az uniós dokumentumban.

A brüsszeli bizottság szerint a pénzügyi szektor stabilitását megszilárdította a pénzügyi felügyeleti rendszer megerősítése. Míg a szerkezeti átalakítások iránti elkötelezettség más területeken is tetten érhető - ide értve a közlekedési és az egészségügyi szektort -, a küldöttség megállapította, hogy ezekkel kapcsolatban a kormány további pontosítást jelenleg nem tud nyújtani - tették hozzá Brüsszelben.

Az Európai Bizottság szerint "további, a kormány által javasolt törvénytervezetek piactorzítónak ítélhetők, és azok az uniós joggal is ellentétesek lehetnek. A küldöttség tovább sürgette a kormányt, hogy tartsa tiszteletben a központi bank, illetve annak működésének teljes függetlenségét. A küldöttség úgy ítélte meg, hogy a kormányzattal további tárgyalások szükségesek, emiatt helyes a felülvizsgálat lezárását elhalasztani, és az egyeztetéseket egy későbbi időpontban folytatni".

Az uniós illetékesek úgy találták, hogy Magyarországon kielégítő előrehaladás történt a pénzügyi szektorban, és némi előrelépés tapasztalható a költségvetési felügyeletben is. A küldöttség azonban számos aggasztó lépést is tapasztalt, így például a kincstárnoki rendszert felváltó költségvetési felügyelői rendszer késedelmes bevezetését. A tömegközlekedési szektort érintő szerkezeti átalakításokkal kapcsolatban - amik a tervezett költségvetési megtakarítást alapozhatták volna meg - a küldöttség azt tapasztalta, hogy a tervezett intézkedéseket jórészt elhalasztották, kivéve az év eleji áremeléseket.