A "médiaalkotmány" a régi, 1986-os sajtótörvény felváltására irányuló első lépés, amely azt szolgálja, hogy minden újságíró azonos etikai elvek, normák, jogok, lehetőségek és kötelezettségek mentén dolgozzon az országban – mondta Rogán Antal szerdán a parlamentben, a törvényjavaslat általános vitáján. A  „civilben” V. kerületi polgármester azt is hozzátette, hogy előterjesztésükkel három területet céloztak. Ezek – elmondása szerint – egyrészt általános kötelezettségeket írnak elő, a hamis hírekkel szembeni helyreigazítással kapcsolatos szabályokat fogalmazzák meg, illetve az újságírók védelmét szabályozzák.

A Fidesz vezérszónokának felszólalása is Rogán szavaira rímelt. L. Simon László azt mondta, nincs szó a sajtószabadság korlátozásáról, s hozzátette azt is: a szabad sajtó sokat tehet a zsarnoki rendszerek kialakulásának megakadályozása vagy lebontása érdekében. A politikus felszólalásában azt is elmondta: ha nincs szabad sajtó, akkor az "alkotmányos jogainkat korlátozó, korrupciós ügyektől hemzsegő Gyurcsány-éra akár évtizedekre is meghatározhatta volna hazánk sorsának alakulását". Párttársa, Menczer Erzsébet pedig az újságíró-társadalom oldaláról fogta meg a dolgot, akik örülnek „végre történik valami”.

Az MSZP ugyanakkor úgy véli, nem felel meg a „médiaalkotmány” az uniós elvárásoknak. Mandur László azt mondta: a sajtóbizottságban nem fogalmazódhattak meg kisebbségi vélemények, mert az ellenzék abba a méltatlan helyzetbe került, hogy nem biztosítottak időt a javaslat elolvasására. Annak a véleményének is hangot adott miszerint a törvényjavaslat része annak a médiacsomagnak, amely a közmédiumok fideszes irányítást és az elektronikus média felügyeletét legalább kilenc évre hivatott szolgálni. Nyitrai Zsolt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs államtitkára vitatta Mandur szavait, elmondása szerint a javaslat bővíti a sajtó mozgásterét, s hozzátette azt is: voltak szakmai egyeztetések. Lendvai Ildikó ugyanakkor a rendszerváltás előtti tapasztalatairól számolt be felszólalásában, elismerve, hogy hiba volt az egykori cenzoroknak asszisztálni, s véleménye szerint a jelenlegi tövényjavaslat is számos korlátozást tartalmaz.

A Jobbik véleménye szerint „kezd életképes lenni” a javaslat, de még így is koncepciótlannak érzik. Z. Kárpát Dániel például pártja „giccsadóra” tett javaslatáról beszélt, amely a "szellemi környezetet szennyező" médiatartalmakat sújtaná. Elmondta azt is, ők csak a magyarellenes és a gyermekekre káros tartalmakat cenzúrázná. A Fidesznek is fontos a gyerekek szellemi és erkölcsi fejlődésének megóvása, ahogy ez Gyutai Csaba felszólalásából kiderült. Fontos, hogy az interneten a felnőtt tartalmakhoz való hozzáférés korlátozott legyen, illetve hogy a délutáni műsorsávban "a Mónika-show-szerű erkölcsrombolások megszűnjenek" – fogalmazott. A Jobbik egyik képviselője, Szilágyi György pedig úgy fogalmazott: "kínai típusú diktatúrát" készít elő a kormány a honlapok szabályozása területén.

A KDNP részéről Pálffy István szólt hozzá a vitához, aki bejelentette, hogy pártja kisebb módosításokkal ugyan, de támogatja az előterjesztést. Az LMP részéről Karácsony Gergely szólalt fel, aki viszont elhamarkodottnak nevezte a törvényjavaslatot. A hatórásra nyúlt vitában Schiffer András azt mondta: parlament elsőrendű kötelezettsége lenne, hogy keretek közé szorítsa az állami és önkormányzati cégek médiatámogatásait, így szabadítva ki a helyi nyilvánosságot a "Döbrögik hatalma alól". Véleménye szerint a válaszadási jog vicces helyzetet teremtene, az LMP átvehetné a Jobbiktól a Barikád című lap szerkesztését - mondta.

A vitában szó került Daher Pierre, fideszes képviselő nyelvtudásáról. Párttársai azt mondták, elfogadhatatlan, hogy hogy egy szélsőséges hírportál a Jobbik vonatkozó közleményét azzal a felütéssel jelentette meg, hogy "képtelen volt helyesen elmondani az esküszöveget a cigánytenyésztő libanoni", ez ugyanis nem fér bele a szólásszabadságba, egyebek mellett ezért is szükséges a törvényjavaslat elfogadása - vélekedett Rogán Antal és L. Simon László.

A "médiaalkotmány" előterjesztője, a fideszes Cser-Palkovics András zárszavában megismételte, hogy az eredeti törvényjavaslat számos ponton módosulni fog, mivel több, kormánypárti képviselők által benyújtott módosító indítványt is támogatnak, s augusztus 31-ig további módosítóindítványok benyújtására van lehetőség.