A Fidesz új politikai rendszert akar, s e rendszer alapjainak lerakása jegyében telt el a második Fidesz-kormány első hét hónapja, az új rendszer szimbolikus megkoronázását pedig az új Alkotmány adná jövő áprilisban – véli Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársát. „Bár az Országgyűlés Alkotmányelőkészítő eseti bizottságának az új Alkotmányra vonatkozó szabályozási elveinek munkaanyaga látszólag kevés változtatást kezdeményez a politikai intézményrendszer szintjén, látni kell, hogy ezen a téren is komoly változások történtek Orbán Viktor miniszterelnök hivatalba lépése óta” – hangsúlyozta az elemző. Emlékeztetett arra, hogy nagyon jelentősen átalakult a kormányszerkezet, melynek következtében hónapok mentek el a minisztériumok és hozzájuk tartozó háttérintézmények hatásköreinek egymástól való elhatárolásával, a szervezeti és működési szabályok folyamatos gyártása nem kis energiát vehetett el a döntéshozóktól. Létrejött az igen széles jogosítványokkal (ezen belül komoly szankcionálási hatáskörrel) rendelkező Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság, illetve annak kizárólag kormánypárti delegáltakból álló Médiatanácsa. Január elejétől létrejönnek a zömében Fidesz-politikusok által irányítandó megyei kormányhivatalok, napirenden van a járások létrehozatala.

Rohamtempó, aggályokkal

„Az Orbán-kormány jogállamisághoz való hozzáállása határozott szakítást jelent a megszűnőben lévő politikai rendszerhez képest. Abban – a demokratikus jogállam elvárásaihoz igazodva – nem volt szokás a visszamenőlegesen hátrányos jogalkotás, vagy ha ez mégis előfordult, akkor joggal lehetett számítani az Alkotmánybíróság jogszabályt megsemmisítő ítéletére. A jogrendszer komolyan védte a magántulajdont” – magyarázta Nagy Attila Tibor. Igaz, mint mondta, némi folytonosság felfedezhető. „Az előző húsz év során az adótörvényeket elképesztően gyakran módosították, a családtámogatási szabályok az egymás váltó kormány felfogásához igazodva is folyamatos változásoknak voltak kitéve: az egyik ciklusban még járt a családi adókedvezmény, a következőben fokozatosan eltörölték – most pedig a legmagasabb szintű jogszabály, az Alkotmány volt kitéve a folyamatos, aktuálpolitikai célzatú módosításoknak” – fogalmazott. Hozzátette: a nagy törvényhozási rohamban egyébként sincs idő a tervezett jogszabályok társadalmi következményeinek alapos átgondolására, igaz, jobb esetben zárószavazás előtt sikerül kigyomlálni a nagy felzúdulást kiváltó terveket. Példaként említette, hogy az állami-önkormányzati végkielégítések 98 százalékos megadóztatásánál az érintettek nagy részénél felvitték az összeghatárt, illetve azt, hogy a Médiatanács döntései ellen halasztó hatállyal bírósághoz fordulni.

„Az egyéni képviselői indítványokkal kikapcsolják a minisztériumi egyeztetések szűrőjét, aminek következtében tovább csökken annak esélye, hogy előzetesen felfedezzék a készülő törvény hibáit. Ugyanakkor ez is jól mutatja a hivatalba lépő Fidesz-kormány mélységes bizalmatlanságát az államapparátussal szemben” – mutat rá az elemző. „Hozzá kell tenni ehhez, hogy a központi államigazgatás színvonalával és munkájával kapcsolatban megalapozott kételyeket hívott elő számos ügy az előző húsz évben. Ilyen volt például az önkormányzatoknak jutott belterületi földek ügye, a felsőoktatási intézmények túlburjánzása, az alig átlátható közbeszerzés, az érettségi botrány, Kulcsár Attila átmeneti eltávozása az országból, kórházi dolgozóknak járó ügyeleti díjak késedelmes kifizetése, s mindez komolyan rombolta az eddigi politikai rendszer tekintélyét. Ehhez képest ígért a Fidesz valami egészen újat, jobbat” – emlékeztetett Nagy Attila Tibor.

Az állam szerepe megnőtt

Az elemző szerint az eddigi hónapok folyamatai alapján az látszik, hogy a Fidesz uralta új politikai rendszerben jelentősen megnő az állam, a kormányzat hatalma és befolyása. „Orbán Viktor kormánya erősen pedzegeti, hogy a pedagógusok fizetését az állami kincstárból kéne folyósítani, a megyei önkormányzatoknak pedig át kéne adniuk az államnak a kórházaikat. Ha ehhez hozzávesszük a már említett és állami kézben lévő kormányhivatalokat, és a majdani járásokat, akkor a megyei önkormányzatok szerepének további leértékelődésével lehet számolni” – magyarázta Nagy Attila Tibor. Pártpolitikailag szerinte ez azért is figyelemreméltó, mert az összes megyei önkormányzat élén fideszes politikus áll, akik e változásokban kevésbé érdekeltek. De – mint mondta – a települési önkormányzatok mozgástere is csökkenhet emiatt, mert nem egy megyei jogú város tart fenn kórházat, amihez azért ragaszkodnának, mert bár a pénzt igencsak elviszi a kórház fenntartása a város kasszájából, ugyanakkor a város vezetése kinevezési hatalommal bír a kórházigazgató fölött, akinek döntő szerepe van abban, mely cégek lesznek az adott kórház beszállítói.

Orbán Viktorral kicsit visszatért a Kádár-rendszer is

MTI/AP

Az állam befolyásának további erősödését mutatja, hogy vészhelyzetre hivatkozva a kormány bármelyik magánvállalatot a felügyelete alá vonhatja, ahogy az a MAL Zrt.-vel is történt októberben – figyelmeztet Nagy Attila Tibor. Szerinte a második Orbán-kormány az előző húsz év mindegyik kormányánál jobban vonzódik a piac korlátozásához, amit jól mutat a közüzemi díjak emelésének korlátozása, az energiaszektorban válságadók fogyasztókra való áthárításának megtiltása, a pénzügyi felügyelet további erősítése, a Magyar Fejlesztési Bank szerepének növekedése. „Csakhogy ha az állam sok mindent  magára vállal, akkor az eredményes kormányzásnak még inkább elengedhetetlen feltétele egy minél szakszerűbben és felkészültebben dolgozó kormányzati apparátus. A kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentése pont a minél magasabb szintű munkavégzést teszi illuzórikussá, állásukat folyamatosan féltő emberekből aligha származik a lakosság mindennapjait megkönnyítő, társadalmunk alapvető bajait orvosló jó és kreatív ötletek sokasága, inkább a főnöküknek való megfelelési kényszer vezeti tevékenykedésüket” – véli az elemző.

„Nagy kérdés számomra, hogy az Orbán nevével fémjelezhető új rendszer mennyire lesz alkalmas a felhalmozódott társadalmi problémák kezelésére és enyhítésére. Ilyen probléma például a krónikusan alacsony foglalkoztatottsági szint, a demográfiai válsága, a cigányság helyzete, illetve az, hogy a pozíciók jelentős részét ismerős nélkül nagyon nehéz ebben az országban elnyerni, de említhető ebben a sorban a kiirthatatlan kórházi hálapénz több évtizedes rendszere is” – fogalmazott. Nagy Attila Tibor szerint a válaszok megtalálására aligha elegendő a 2011-es év, de arra igen, hogy a Fidesz-kormány komolyan hozzálásson a fenti problématömeget enyhítő szerkezeti reformokhoz. „Hogy ezt megteszi, az egyelőre kérdéses, mert ezek a szerkezeti reformok nagyon sok vitával, népszerűségvesztéssel járnak. De gond az is, hogy az erősen centralizált Fidesz és a mindinkább központosított állam kevésbé alkalmas arra, hogy a sokféle érdeket egymással egyeztesse, mert ez szükségszerűen kemény konfliktusokkal jár, márpedig a Fidesz és az állam belső működésében a folyamatos vita az, ami alig fellelhető” – mondta.

Kicsit ismétlődik a Kádár-rendszer

Szerinte a mostani ellenzék egyelőre tehetetlen a Fidesz nyomulásával szemben, de érdemes arra emlékezni, hogy a szocialisták súlyos választási vereségét nem pusztán az őszödi beszéd, hanem a társadalmi ellentmondások további súlyosbodása is okozta, az a mostani hatalmon lévőknek is tanulságul kell, hogy szolgáljon.

Az új rendszernek nemcsak a fenti kérdésekre kéne választ találnia, hanem biztosítania kellene az életszínvonal emelését is – mutatott rá Nagy Attila Tibor. Szerinte az állam hatalmának növekedésével a lakosság elvárása is párhuzamosan nőni fog a Fidesz-kormánnyal szemben, s a választók úgy gondolják majd, „ha már ekkora hatalmatok van, tessék az én életemet jobbá tenni”. Szerinte kicsit ismétlődik a Kádár-rendszer effektusa: az új politikai rendszer fontos legitimáló tényezője lesz az életszínvonal, és életminőség javulása, vagy – ellenkező előjellel – annak elmaradása. Nagy Attila Tibor szerint ezen állhat vagy bukhat elsősorban az Orbán által vázolt „centrális erőtér” jövője.