Nem született megállapodás a kormány és az egyeztetésre meghívott szakszervezetek hétfői tárgyalásán, sőt, különösebb előrelépés sem történt. A megbeszélésen részt vevő öt érdekvédelmi képviselettel Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára tárgyalt.

Czomba Sándor

HVG

Gulyás Attila, a BKV kötöttpályás szakszervezeteit tömörítő Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VTDSZSZ) elnöke a hvg.hu-nak elmondta: ők kizárólag a korkedvezményes nyugdíjakról, továbbá a korengedményes nyugdíjazás lehetőségeiről tárgyaltak, míg a Liga Szakszervezetek felvetették a Munka Törvénykönyvének (MT) módosítását és az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) megszüntetését is.

A VTDSZSZ június 29-re kétórás figyelmeztető, július 7-re pedig határozatlan idejű sztrájkot jelentett be. A múlt heti munkabeszüntetést a BKV-sok egyrészt a kormány tárgyalási hajlandósága miatt halasztották el, másrészt azért, mert a Fővárosi Munkaügyi Bíróság nem hozott jogerős határozatot a tervezett munkabeszüntetés jogszerűségéről, illetve az elégséges szolgáltatásról.

Nappal is éjszaka

Jóllehet a bíróság múlt héten első fokon meghozta döntését, jogerős határozat ezúttal is csak a hét második felében várható, így a VTDSZSZ nem tartja meg szerdára meghirdetett munkabeszüntetését. Tekintettel arra, hogy az egyeztetési folyamat megkezdődött, a sztrájktörvény szerint a szakszervezetek határozatlan idejű sztrájkot nem is tarthatnak, a törvény azonban egyszeri alkalommal lehetővé tesz egy kétórás figyelmeztető sztrájkot.

Amennyiben a kormány a közeljövőben ismét tárgyalóasztalhoz ül a szakszervezetekkel, egyelőre nem lesz BKV-sztrájk, ha azonban a kormány egy későbbi tárgyalási időpontot tűz ki, vagy nem sikerül érdemben előrelépni, a VTDSZSZ megfontolja, hogy jövő héten megtartja a figyelmeztető sztrájkot.

A bíróság első fokú határozatában elfogadta a szakszervezetek elégséges szolgáltatásra vonatkozó javaslatát. Eszerint a figyelmeztető sztrájk ideje alatt – üzemkezdettől kezdődően két órán át – a BKV éjszakai járatai közlekednének tovább.

A Munkaügyi Bíróság az azóta részben okafogyottá, részben jogszerűtlenné vált, s most lefújt szerdai, határozatlan idejű munkabeszüntetés esetére ugyanezt a határozatot hozta, azzal a kiegészítéssel, hogy a BKV-nak csúcsidőben 10, azon kívül pedig 30 percenként egy metrószerelvényt el kell indítania. A BKV a bíróság döntését megfellebbezte, jogerős határozat pedig – mint említettük – e hét második felében várható.

MTI - Szigetváry Zsolt

Nem dőlt el semmi

Gulyás Attila lapunknak elmondta: a tárgyaláson arra hívták fel a kormány figyelmét, hogy a korkedvezményes nyugdíjazás eltörlése esetén a BKV állományában maradnának az idősebb járművezetők is, dolgozni azonban alkalmasint nem tudnának, a 60 év körüli dolgozók ugyanis valószínűleg nem mennek át a BKV szigorú orvosi vizsgálatán. Mint mondta: a magas vérnyomás már elég ahhoz, hogy a járművezetőket alkalmatlannak nyilvánítsák.

A VTDSZSZ elnöke az egyeztetésen azt is jelezte, hogy a korkedvezményes nyugdíj lehetőségének eltörlésével az államháztartás nem jutna plusz bevételhez, mivel az ezt lehetővé tevő plusz 13 százalékos többletjárulékot nem a központi költségvetés, hanem a munkáltató, jelen esetben a BKV fizeti. (Ezt a terhet négy év alatt, 25 százalékonként vette át a BKV; a többletjárulékokat idén már 100 százalékban a közlekedési vállalat finanszírozza.)

A tárgyaláson a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot senki sem képviselte, Czomba Sándor azt mondta a szakszervezeti vezetőknek, hogy a felvetéseket jelzi az NFM-nek. Az államtitkár - Gulyás emondása szerint - közölte: egyelőre sem a nyugdíjak, sem a Munka Törvénykönyve ügyében nem dőlt el semmi; az elsősorban a rendvédelmi dolgozók nyugdíjazására vonatkozó alkotmánymódosítás ugyanúgy lehetővé teszi a korkedvezményes nyugdíjazás fennmaradását, ahogyan annak teljes eltörlését is.

MTI - Szigetváry Zsolt