„A Fidesz elnöksége úgy döntött, hogy a hátralévő kétharmados törvények közül a legérzékenyebb kérdésekben – ilyen a választási eljárási törvény, illetve a pártfinanszírozás – ötpárti tárgyalást kezdeményezünk, és júniusig megpróbáljuk lezárni” – jelentette be Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője a Népszabadságnak adott interjújában. Az ellenzéki pártok kétkedéssel fogadták a bejelentést.

"Eddig is ez lett volna a normális"

„Alapvetően mindennemű tárgyalásnak látjuk értelmét, de a tapasztalatok szerint a Fidesz ilyen irányú kezdeményezése egy nagy lufi szokott lenni. Meghallgatnak minket, aztán azt csinálnak, amit akarnak” – mondta a hvg.hu-nak Szanyi Tibor MSZP-s képviselő. „Értjük, hogy most jó arcot akar mutatni a Fidesz, de nem bízunk bennük. A tárgyalóasztalhoz odaülünk, az már más kérdés, hogy meddig maradunk.”

Hasonlóképpen nyilatkozott az LMP frakcióvezetője, Jávor Benedek is. „Örülünk, hogy Lázár János végre felfogta, hogy miről szól a parlamenti demokrácia. Eddig is ez lett volna a normális eljárás. Nyitottak vagyunk a szakmai konzultációra, de amíg érvényben vannak olyan törvények, amik a demokrácia megcsúfolásával lettek elfogadva, addig nem remélünk semmi jót” – közölte a frakcióvezető, példaként említve a házszabálymódosítást, melynek értelmében egy nap alatt el lehetett fogadni egy törvényt, így az unió által is kifogásolt jegybanktörvényt és a választójogi törvényt. „Uniós és nemzetközi nyomás hatására kompromisszumkészséget mutatnak, hogy pénzhez jussanak az IMF-től, de nem hiszem, hogy ez őszinte lenne” – tette hozzá Jávor.

Szavaz a Fidesz frakció: az ellenzék attól tart, a fontos kérdésekben ezután is nélkülük döntenek

Túry Gergely

Pál Gábor, a Jobbik sajtófőnöke szerint a Jobbik is részt vesz az esetleges ötpárti egyeztetésen. Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezető-helyettese azt mondta, a Jobbik meghallgatja Lázár János kérését és előterjesztését. Azonban az ellenzéki párt az elmúlt másfél-két év parlamenti munkájának fényében úgy véli: az ellenzéknek nagyon kevés lehetősége van a beterjesztett törvények módosítására, ezért a most kezdeményezett tárgyalásokhoz sem fűz túl sok reményt.

A KDNP ott lesz az egyeztetéseken Rubovszky György frakcióvezető-helyettes szerint, aki hozzátette: ahogy eddig, úgy a jövőben is részt vesznek minden törvényjavaslat előkészítésében és vitájában. 

Az ötpárti tárgyalássorozat hírére a parlamenti frakcióval nem rendelkező Demokratikus Koalíció (DK) is közleményt juttatott el az MTI-hez. Eszerint a DK csak akkor vesz részt a hátralevő sarkalatos törvényekről szóló egyeztetésen, ha a Fidesz garantálja, hogy visszavonja "az egypárti alaptörvényt, az összes többi, ellenzéki vélemények figyelembevétele  nélkül elfogadott kétharmados törvényt, valamint visszavonja a független intézményekbe kinevezett pártkatonák megbízását" - közölte Molnár Csaba, a DK alelnöke.

Kudarcba fulladtak a korábbi kezdeményezések

Lázár János legutóbb tavaly novemberben kezdeményezett ötpárti egyeztetést az új alkotmányhoz kapcsolódó átmeneti törvényről.

Az alaptörvénnyel kapcsolatos vita során nem sikerült ötpárti konszenzusra jutni, a Fidesz a saját javaslatát vitte keresztül. Schiffer András, az LMP akkori frakcióvezetője például a "választási szabadság elleni legsúlyosabb merényletnek" nevezte, hogy a kormányerők alapvető gazdasági és szociális törvényeket akarnak kétharmados többséghez kötni, pártja végül nem is vett részt az egyeztetéseken.

Nem tudtak a pártok megegyezni a választójogi törvényt illetően sem. A kormány ragaszkodott ahhoz, hogy az alkotmánymódosítás csak akkor fogadható el, ha az országgyűlési pártok új választási rendszerben is megállapodnak. Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese úgy fogalmazott: hamarabb bekövetkezhet, hogy kétharmados többséget szerez egy párt, nevezetesen a Fidesz, mintsem hogy a kétharmados konszenzus összejöjjön ebben a kérdésben.