Az előterjesztők a javaslat indoklásában azt írják: az Országgyűlés méltányosnak tartja, hogy az egyes sarkalatos törvények elfogadása ellen maguk leláncolásával demonstráló, és emiatt büntetőeljárás hatálya alá került személyekkel szemben közkegyelmet gyakoroljon a törvényhozás.

Az alaptörvény elfogadását ugyanis olyan kiemelkedő történelmi eseménynek tekinti a Ház, amely indokolja "az alaptörvényből fakadó jogosultságok gyakorlása ellen" még a személyi szabadság megsértése bűntettével, vagy szabálysértés elkövetésével tüntető személyekkel szemben is e méltányosságot - olvasható a javaslat indoklásában.

Giró-Szász András kormányszóvivő január 5-én jelentette be, a kormány azt tartja méltányosnak, hogy akik részt vettek az Országház körüli akciókban, és büntetőeljárás indult ellenük, részesüljenek közkegyelemben, ezért ezt kezdeményezik az Országgyűlésnél. A kormány álláspontja, hogy a demokratikus jogállam működésének és megőrzésének alapja, hogy a szólásszabadság és a politikai véleménynyilvánítás jogával mindenki élhessen - mondta akkor a szóvivő.

A kabinet kezdeményezését a december 23-i megmozdulást szervező LMP, valamint az ahhoz később csatlakozó Demokratikus Koalíció (DK) és MSZP is visszautasította.

2011. december 23-án több aktivista és országgyűlési képviselő a Parlament bejárataihoz láncolta magát, így tiltakoztak az Országgyűlés szerintük jogállamot csorbító törvénydömpingje és a parlamentarizmus lényegét adó, a törvényjavaslatokról és a módosító indítványokról folyó érdemi vita felszámolása ellen. A rendőrök több embert előállítottak a helyszínről, köztük parlamenti képviselőket. A TASZ és a Helsinki Bizottság szerint abszurd drámába illő fordulat volt a kormány közkegyelmi javaslata.