V. Roland, akit előzőleg ötletadónak nevezett a társa, közölte, ők korábban abban állapodtak meg, hogy bemennek, majd amikor fegyvert szereznek, kifutnak vele. Azt mondta, hogy ő azért segített két iskolatársának korábban a betörések, rablások során, mert azok ebből akarták visszafizetni neki tartozásaikat.  

Tagadta, hogy kaszinószenvedélye miatt vett volna részt a rablásokban, betörésekben, szavai szerint ennek az időtöltésnek 2012 februárjában kezdett hódolni. "Ekkoriban bűncselekményt már nemigen követtünk el" - mondta. A barátnője apjától két ízben ellopott, szerinte összesen két-, a sértett szerint négyezer eurós összegről pedig úgy nyilatkozott: csak visszavette a pénzt, amit a lányra, költött, mert szerinte korábban kétszer is megcsalta.

Elmondása szerint az Anger-réti lőtéren pedig azért halt meg két ember, mert T. Attila "megőrült", és lelőtte a lőtérvezetőt, majd a nem sokkal később betoppanó egyesületi tagot is.

A fiatalember, aki a többi bűncselekményről szabadon, szóban, a lőtéri eseményekről azonban papírról felolvasva nyilatkozott a bíróság előtt, arról beszélt, azért működött együtt lövöldöző társával, így azért tüzelt a második áldozatra, mert attól félt, hogy különben T. Attila ellene fordítja a nála lévő fegyvert.

"Én nem akartam senkit lelőni, én nem lennék képes rá" - mondta egy kérdésre válaszolva V. Roland. Szerinte a két másik vádlott aznap éjjel találhatta ki rá nézve terhelő vallomását, amikor az ő soproni lakásában aludtak, ő viszont hazament apjához egy közeli faluba. 

"Mindent rám vallottak, mert volt idejük mindent megbeszélni" - fogalmazott, szólva arról is: nem mert se apjának, se a hatóságoknak szólni a történtekről, és nagy megkönnyebbülést érzett, amikor másnap behívták a rendőrségre, azonnal be is ismert mindent.