"Depresszió van, még több munkanélküli lesz"
Nem tabu, hogy a gazdasági élet szereplői vegyenek részt a felsőoktatás átalakításában, de elsősorban a szakképzésben – mondta a hvg.hu-nak Andor László, az EU Bizottságának magyar tagja. A munkaerőpiacért felelős uniós biztost arról is kérdeztük, kell-e ennyi bölcsész, mit kapott azért, amiért idő előtt "kitweettelte", hogy kiveszik Magyarországot a túlzottdeficit-eljárásból, és mit szól német kollégája, ha Budapestről a náci megszállást emlegetik egy berlini nyilatkozat után.
hvg.hu: Soha nem volt ilyen magas a munkanélküliség az Európai Unióban. Mint munkaügyi biztos, kudarcként éli ezt meg?
Andor László: Ez ténykérdés: amíg a válságnak nem lesz vége – és egyelőre nincs –, addig marad a magas munkanélküliség, sőt, egyes országokban még emelkedhet is az állástalanok száma. Európa sok államában folyik nagyon kemény pénzügyi kiigazítás, komoly megszorításokkal, főleg a perifériákon. Az eurózónán belül olyan gazdasági polarizáció zajlik, ami korábban nem volt tapasztalható. Mi azt reméljük, hogy ezt a polarizációt vissza lehet fordítani, de ehhez bankunió, fiskális unió kell, és ebbe az irányba a tényleges lépések nem történtek meg. A helyzet addig romolhat tovább, amíg nincs megoldás a pénzügyi válságra.
hvg.hu: De nem tűnnek sikereseknek a programok sem, amelyet segíteni próbálták a fiatalok, vagy a nők munkához juttatását. A két nem közötti munkanélküliségi szakadék például úgy egyenlítődött ki, hogy a férfiaké hozzáromlott a nők arányához.
A.L.: Depresszió van, mint mondtam, ilyen helyzetben nő a munkanélküliség. Ennek ellenére azt javasoltuk, hogy a tagországok legalább az ifjúsági munkanélküliséget próbálják meg közösen másképp kezelni, mint eddig. Ezért született meg decemberben az Ifjúsági Garanciáról szóló javaslat a Bizottságban, amit a tagállamok februárban biztosítottak támogatásukról. Igaz, amíg nincs új, véglegesen elfogadott költségvetése az EU-nak, addig erre sincs pénzügyi biztosíték, pedig erre a Szociális Alap forrásain túlmenően további 6 milliárd eurót szánnánk.
hvg.hu: A fiatalok munkanélkülisége korábban tabunak számító gondolatokat hívott életre: három hete például az Economist vezércikke írta azt, szép dolog a felsőoktatás expanziója, de azért meg kellene fontolni, szükség van-e ennyi bölcsészre Európában.
A.L.: Fontosak a lapokban megjelenő vélemények, a Bizottság azonban továbbra is elérendőnek tartja, hogy 2020-ra az eddiginél lényegesen többen tanuljanak a felsőoktatásban. Észre kell venni azonban, hogy a 30-34 éves korcsoportban várunk többletet, vagyis nem feltétlenül a mai egyetemista korosztályból. Azok továbbtanulását ösztönözzük, akik esetleg már rendelkeznek pár év munkatapasztalattal, mert sok esetben ők jobban meg tudják választani, hogy mi az, ami az ő későbbi pályájukat, foglalkoztathatóságukat elősegíti. A felsőoktatásnak is alkalmazkodnia kell a munkaerőpiachoz, azzal együtt, hogy nyilván nem csak egy üzleti ciklusra kell képeznie. A gazdasági szereplőknek is lehet beleszólásuk abba, hogy az oktatási rendszer mit nyújtson – elsősorban a szakképzésben persze.
hvg.hu: Egy vesztes nemzedék lép ki a szemünk láttára az egyetemek, középiskolák kapuján, tagjai aktív életük első pár évében egy hatalmas traumával szembesülnek: nincs szükség a munkaerejükre. Mi lesz velük ön szerint tíz év múlva?
A.L.: Pontosan ebből a megfontolásból szorgalmazzuk, hogy a tagállamok vegyék komolyabban a kérdést, mert a gazdasági növekedés beindulása önmagában ezt a gondot nem oldja meg. Ha ennyi fiatalnak nincs munkája, az nyilván több tényezőre vezethető vissza: oktatási kérdés , de a munkaerőpiacé is, hiszen sok helyen éppen az a baj, hogy kapnak ugyan munkát, de csak rövid időre, nagyon rossz feltételekkel. Vagy itt van a mobilitás kérdése: sok egyébként jól képzett olasz fiatal azért nem tud elhelyezkedni, mert például Németországba elmehetne ugyan, de nem beszél nyelveket.
hvg.hu Aláírásgyűjtés indult az alanyi jogon járó (feltétel nélküli) európai minimum jövedelemért, ha egy millió összegyűlik, az uniós fórumoknak tárgyalniuk kell a kérdést. Aláírja?
A.L.: Nem ismerem a petíció pontos szövegét. A minimálbér fontos eszköz, hasznos az adott gazdaság számára is, nem csak a munkavállalóknak. A minimáljövedelemről is pozitívan gondolkodunk. Ez ügyben referencia költségvetéseket készítünk, hogy ne csak érzelmi alapon beszéljünk a kérdésről, nézzük meg az is, hol, hogyan lehet bevezetni.
hvg.hu: De ön elvi alapon támogatná a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését?
A.L.: Sokféle jogszabályt lehet alkotni, ebbe az irányba is haladhat majd az európai jogszabályalkotás. A jóléti állam felépítése jelenleg tagállami hatáskör az EU-ban, ha egyszer ezt felülvizsgáljuk, és közösségi szintre helyezzük, akkor nyilván ezek lesznek a legelső kérdések, amelyek felmerülnek. De ma még a munkanélküli ellátásnak sincs uniós szabályozása. De ha például a munkaidőre már van közösségi szabály, nem elképzelhetetlen a továbblépés.
hvg.hu: Lát arra esélyt, hogy az európai bérek közötti különbségek csökkenjenek a közeljövőben?
A.L.: A bérek vásárlóértékének közelítése egymáshoz korábban sokszor a nemzeti valuták felértékelődésének volt köszönhető, nem pedig nominális változásoknak. A közös valutával ez a lehetőség megszűnik. A bérek kérdése mindenhol a munkaerő-piaci szereplők megegyezésének kérdése, de van néhány fontos elv, amelyet irányadónak tekintünk. Ilyen például, hogy a bérdinamika kövesse a termelékenység változását. Ebből a szempontból érdekes, hogy éppen Németországban maradt el a bérek emelkedése a termelékenység növekedésétől.
hvg.hu: Hogy látja a magyar helyzetet?
A.L.: Sajátos, hogy a nagyon sok közfoglalkoztatott miatt egyfajta kettős bérrendszer érvényesül.Létrejött tehát egy külön szegmens, aminek a mérete, foglalkoztatáspolitikán belüli súlya szerintem nem egészséges. Emiatt komoly problémák vannak.
hvg.hu: Uniós szinten is arról beszélnek már, hogy a magas energiaárak rontják a versenyképességet, csökkentésre van szükség. Lehet, hogy – a magyarhoz hasonlóan – uniós rezsicsökkentési hullámokkal találkozunk hamarosan?
A.L.: A Bizottságban ez már régóta kérdés – már jóval azelőtt elkezdtünk vele foglalkozni, hogy a magyar kormány napirendjére vette. Ami új elem, hogy a téma megjelent az állam-, és kormányfőket tömörítő Európai Tanács napirendjén. Az energiaár részben gazdasági, részben szociális kérdés, de nem várható, hogy árszabályozással foglalkozzunk.
hvg.hu: Miért ne foglalkoznának? A roaming díjakat például uniós szinten állapítják meg.
A.L.: Az energia terén azok a dimenziók érdekesek, amelyek közvetve járulhatnak hozzá az energiaár csökkentéséhez, például a vezetékrendszer korszerűsítésével, alternatív hálózatok kiépítésével az egyoldalú függőség kiváltására.
hvg.hu: Nagyon leszúrták olasz kollégájával, hogy idő előtt kitweettelte: kikerülhetünk a túlzottdeficit eljárás alól?
A.L.: Miért lett volna baj belőle? Nem volt benne semmi trágár.
hvg.hu: Nagy vita volt egyébként Magyarországról?
A.L.: Nem. A szakértői előkészítést végző gazdasági és monetáris főigazgatóságon megbízhatóan, magas szinten dolgoznak, ha ők azt mondják, ki lehet hozni az eljárás alól egy országot, az megalapozott. Sok minden volt egyszerre napirenden: a makrogazdasági helyzeten túl a strukturális reformokról is szó volt, és több vita inkább az utóbbiak körül folyt.
hvg.hu: Magyarországról nagyon kritikus jelentés született, ami erősen megkérdőjelezi, hogy a mostani helyzet fenntartható-e hosszú távon.
A.L.: Málta esete, amelyik hat hónapon belül került ki, és vissza az eljárás alá, jól mutatja, hogy a Bizottság nagyon komolyan veszi a fenntarthatóságot, erre minden tagállamnak figyelnie kell.
hvg.hu: Hogy fogadják a Bizottságban a magyar kirohanásokat az uniós intézmények, maga az EU ellen?
A.L.: A Bizottság logikája az, hogy minden ügyet önmagában kell nézni – ezek időnként összetorlódhatnak, ezért lehet az a külső szemlélő benyomása, hogy egyes kérdések másokkal összefüggenek, például a túlzott deficit eljárás a médiatörvénnyel, vagy a bírák nyugdíjazásával. A magyar kötelezettségszegési ügyek száma nem haladja meg az átlagosat, bár valóban több van, mint korábban. A legnagyobb viták most nem a Bizottságban, hanem az Európai Parlamentben folynak a magyar helyzetről. Persze a Bizottság is odafigyel erre.
hvg.hu: Önök is emberek, ha Günther Oettinger német biztos azt hallja, hogy a magyar kormányfő a náci Németországról beszél kormánya kapcsán, nyilván hat rá. Ez mennyire befolyásolja a Bizottság hozzáállását?
A.L.: Mindenki próbál a munkájára koncentrálni, és nem ilyenekre figyelni. Az alaptalan becsmérlés nyilván nem segíti a párbeszédet, de a belpolitikai fogyasztásra szánt megnyilatkozásokra igyekszünk nem figyelni.
hvg.hu: Milyen gyakran vagyunk téma ebből a szempontból?
A.L.: A Bizottságon belül mostanában ritkán.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
