Olekszandr Sepelev ukrán üzletember-politikus épp a 43. születésnapját ünnepelte idén július 4-én egy budapesti étteremben, mikor az Interpol és a magyar rendőrség emberei letartóztatták őt és feleségét, Galina Sepelevát. A házaspár azóta is úgynevezett kiadatási letartóztatásban van, mivel az ukrán hatóságok sikkasztás és emberölésre felbujtás miatt szeretnék felelősségre vonni.

Közben Sepelev politikai menedékjogot kért Magyarországtól, hiszen ha megkapná, nem lehetne kiadni Ukrajnának, ahol szerinte nem vár rá tisztességes eljárás. A magyar hatóságok malmai lassan őrölnek, de nincs is egyszerű dolguk, hiszen a feltételezett bűncselekmények mögött az ukrán belpolitika kívülállók számára nehezen érthető eseményei húzódnak meg. A hvg.hu úgy tudja: a menekültügyi eljárás eredménye várhatóan pénteken születik meg, a bíróság pedig október 18-ra tűzte a kiadatási tárgyalást.

Olekszandr Sepelev

hvg.hu

Sepelev két cikluson keresztül, 2006-tól 2012 decemberéig volt parlamenti képviselő, a pénzügyi bizottság tagja. A Julija Timosenko Blokkja (BJuT) színeiben lett képviselő, de 2010-ben egyike volt azoknak a honatyáknak, akik otthagyták a pártot, és a hatalmi blokkot jelentő Janukovics-féle Régiók Pártjába igazolt, így Timosenko – aki alulmaradt az elnökválasztáson Viktor Janukoviccsal szemben – elvesztette a parlamenti többségét. Az üzletember ügyét jól ismerő források szerint a frakcióváltás mögött zsarolás állt, amit az is alátámaszt, hogy Sepelev 2011 végén otthagyta a Régiók Pártját.

Timosenkót akarják

Az ukrán ellenzék és Sepelev családja szerint a jelenlegi eljárások sem egy banki csalásról szólnak, hanem egy nagyobb játszma részei, és a célpont igazából nem más, mint a jelenleg is hétéves börtönbüntetését töltő korábbi miniszterelnök, Julija Timosenko. Vlagyimir Arjev ellenzéki képviselő még július végén a Facebook-oldalán azt írta, szerinte a Sepelev elleni vádak a Timosenko elleni immár negyedik büntetőeljárást készítik elő, egyenesen Viktor Janukovics elnök parancsára.

Timosenko ellen összesen három ügy indult eddig: jelenleg egy, a bíróság szerint Ukrajna számára előnytelen orosz-ukrán gázmegállapodás aláírása miatt tölti a büntetését, miközben az Ukrán Egyesített Energiarendszerek nevű vállalat volt vezetőjeként adócsalással és sikkasztással vádolják, valamint egy Jevgenyij Scserbany donyecki üzletember és parlamenti képviselő meggyilkolásának megrendelésével is gyanúsítják.

Bár az ukrán ügyészség tagadta, hogy újabb pert készítenének elő Timosenkóval szemben, Sepelev esetleges vallomása döntő lehetne egy ilyen ügyben, ha Arjevnek mégis igaza van. Az ellenzéki képviselő ugyanis azt állítja: az ukrán kormánynak nincsenek más bizonyítékai azzal kapcsolatban, hogy Timosenko is felelős lett volna a Rodovid állami banknak nyújtott támogatások elsikkasztásáért, a volt kormányfőt csak Sepeleven keresztül lehetne belerángatni az ügybe.

Vörös figyelmeztetés

Ehhez azonban szükség van arra, hogy Sepelevet Ukrajnába vigyék, amihez az Interpol-körözést, az úgynevezett vörös figyelmeztetést használják. Az Európai Biztonság és Együttműködés Szervezetének (EBESZ) közgyűlése épp egy nappal Sepelev őrizetbe vétele előtt fogadott el egy határozatot, amelyben aggodalmát fejezte ki, hogy egyes tagállamok, név szerint Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna „továbbra is visszaél az Interpol rendszerével, és politikai késztetésű vádak alapján kezdeményezik ellenfeleik letartóztatását”.

Valószínűleg nem véletlen, hogy Sepelev – ukrán hatóságok által kiállított – Interpol-körözése súlyos bűncselekmények egész sorát vonultatja fel a jármű eltulajdonításától a bűnszervezet létrahozásán, hűtlen kezelésen és sikkasztáson keresztül az emberölésre felbujtásig. Ezzel ugyanis meg lehet téveszteni a külföldi, az ukrán helyzetet nem ismerő hatóságokat, akik egy veszélyes bűnözőt láthatnak a körözött személyben, nem pedig egy üldözött ellenzékit.

Hasonlóan sötét képet fest az ukrán elfogatóparancs a négygyermekes, háztartásbeli Galina Sepeleváról. Az ukrán ügyészség szerint az asszony olyan nagymértékű sikkasztást és hűtlen kezelést követett el, amit 12 év börtönnel is lehet büntetni – így az Interpol tagállamainak foglalkozniuk kell az üggyel. A gyanú mögött valójában az áll, hogy Sepeleva még 2009-ben bérbe adott egy ingatlant a Rodovid Banknak, de 2012 végén az új vezetés azt állította, nem is akartak szerződést kötni, így a bérleti díj felvétele bűncselekmény.

Az eljárás további érdekessége, hogy bár Galina Sepeleva ügyvédje július 9-én befizette az ukrán bíróság által meghatározott 6,1 millió hrivnya (több mint 150 millió forint) óvadékot, a kijevi Pecserszkij Kerületi Bíróság az ügyvéd kifejezett kérése ellenére sem tett a mai napig semmit azért, hogy a magyar hatóságok feloldják az asszony letartóztatását. Pedig az ukrán büntetőeljárási törvény szerint szabadlábon kellene védekeznie, ha letette az óvadékot.

Gyenge lábakon

A Sepelev ellen felhozott vádak minden esetben egyetlen tanú vallomásán alapulnak – derül ki azokból az iratokból, amelyeket az üzletember-politikus apja és ügyvédje, idősebb Olekszandr Sepelev bocsátott a hvg.hu rendelkezésére. Az egyik bűncselekmény, egy Kiricsnekó nevű bankár megölése például még 2003. január 14-én történt, a nyomozást már le is zárták egyszer. Idén januárban azonban autólopás miatt első fokon elítéltek egy Szergij Cs. nevű férfit, aki – saját magát is bevádolva – azt állította, hogy Sepelev megbízásából bérelte fel a gyilkosokat.

A Sepelev házaspár egy ukrán újságban

hvg.hu

Miután Sepelevet Magyarországon őrizetbe vették, felbukkant egy Szergij Gyadecsko nevű férfi – szintén ukrán bankár –, aki nyíltan kampányol a kiadásáért. A Népszavának adott interjúban azt állította: 2012-ben Sepelev az ő meggyilkolására is felbérelt valakit, aki rá is lőtt, de nem sikerült megölnie. Idősebb Olekszandr Sepelev viszont azt állítja: Gyadecsko maga is érintett volt a Rodovid Bank pénzének eltüntetésében, és azért tett vallomást Sepelevre, hogy áldozatként szerepeljen az ügyben, ne gyanúsítottként.

A Sepelev elleni eljárások mind az után indultak be, hogy a 2012. decemberi választásokon Sepelev már nem szerzett mandátumot, így megszűnt a mentelmi joga, aminek felfüggesztését korábban soha nem kezdeményezték. Ekkor a házaspár már nem volt Ukrajnában, Kanadába mentek gyógykezelésre, majd idén áprilisban Magyarországra jöttek, mert bíztak abban, hogy egy EU-tagországban biztonságban lesznek.

Kampány Magyarországon

Az üzletember kiadásáért kampányoló Gyadecsko azt állítja, hogy Sepelev magyarországi működésével kapcsolatban is felmerültek kétes ügyek. Szerinte a letartóztatott üzletember komoly kapcsolatokkal rendelkezik Magyarországon, „melyeknek korrupció az alapja”, illetve a magyar kormánnyal is megpróbált üzletet kötni. Egy, a Sepelev-ügyet jól ismerő, annak kényes volta miatt névtelenséget kérő forrás szerint azonban ezek a vádak csak arra jók, hogy elrettentsék a magyar politikusokat, nehogy ki merjenek állni az üzletember-politikusért.

Valószínűleg ezt a célt szolgálja az a fizetett hirdetésként az International Herald Tribune-ben megjelent, egyoldalas cikk is, amelyet egy fedőcégen keresztül fizettek ki, és amelyben azt állítják: Sepelev találkozott a magyar kormány egy magasrangú képviselőjével, akinek magyarországi befektetéseket ajánlott. A hvg.hu kérdésére ugyanakkor a Külügyminisztérium tagadta, hogy tudnának Sepelev és a magyar kormány bármely képviselőjének találkozójáról, a Nemzetgazdasági Minisztérium pedig azt közölte: „sajtóértesüléseket” nem kommentálnak.

Az ukrán ellenzék viszont arra bátorítja a magyar kormányt, hogy adjon menedéket a Sepelev családnak, ahogy Csehország is menedékjogot adott Julija Timosenko férjének. „Tekintettel arra a szomorú gyakorlatra, hogy Ukrajnában meghamisítják a büntetőügyeket és manipulálják az igazságszolgáltatást, Olekszandr Sepelev és felesége, Galina Sepeleva nem számíthatnak Ukrajnában igazságos bírósági eljárásra és a védelem jogára. Olekszandr Sepelev letartóztatása és bebörtönzése Ukrajnában fenyegeti az életét, fizikai és pszichés egészségi állapotát” – írta Konsztantyin Bondarev, az Összukrajnai Haza Egyesülés párt képviselője.