A vezetői szinteken nem várhatóak nagy mozgások a rendőrségen belül, vélekedtek egymástól független rendőrségi forrásaink. Úgy tudjuk, egy ideig úgy nézett ki, új vezetője lehet a Nemzeti Nyomozó Irodának (NNI)., de Bucsek Gábor igazgató áthelyezése, esetleges megyei főkapitányi kinevezése lekerült a napirendről. Elmozdítása a három nagy rendőri szervezet (Országos Rendőr-főkapitányság, Terrorelhárítási Központ, Nemzeti Védelmi Szolgálat ) rivalizálása miatt kerülhetett egyáltalán szóba.

Továbbra is kérdés, hogy Tóth Tamás megtud-e maradni a fővárosi főkapitányi székben. Ismert, édesanyja a Fidesz gazdasági igazgatója volt. Tóthot az elmúlt négy évben többször megkínálták más beosztással is: megyei főkapitányi székkel, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ vezetésével, illetve a büntetés-végrehajtás vezetésével, de azokat rendre visszautasította. A budapesti főrendőr továbbra sincs egyszerű  helyzetben, mert nem Pintér választotta, hanem „úgy kapta”, és forrásaink szerint nem áll túl jól a szénája Papp Károly országos rendőrfőkapitánynál sem.

Megjegyezték forrásaink, miután mélyreható személyi és szervezeti változások nem várhatóak, néhány jó káder léphet egyet feljebb a ranglétrán, például Sándor Miklós, a Készenléti Rendőrség parancsnok-helyettese, aki Papp Károly országos főkapitány munkatársa volt Fejér megyében.

Négy éve nagyobb változások voltak

A négy évvel ezelőtt, a kormányváltás idején, értelemszerűen nagyobb változások voltak. Pintér Sándor a fő pozíciókra kipróbált volt kollégáit ültette. Az országos főkapitány Hatala József lett, aki Pintér ex-cége, a Civil Biztonsági Szolgálat vezérigazgató-helyetteseként dolgozott a rendőrségtől való nyugdíjba vonulása után. Pintér egyik legfőbb bizalmi embere, Bolcsik Zoltán pedig a belső elhárításnak számító NVSZ-t kapta meg.

A parancsnokcseréknél is sokkal nagyobb változást jelentettek a rendőrség életében a 2012-ben rapid módon végrehajtott átszervezések: a Nemzeti Nyomozó Irodán (NNI) és a Budapesti Rendőr-főkapitányságon (BRFK) egész osztályokat szüntettek meg vagy szedtek szét, illetve embereket helyeztek át másik munkahelyre egyik napról a másikra. Egyúttal az NNI-t beolvasztották a Készenléti Rendőrségbe (KR), ami presztízscsökkenéssel járt, hiszen a kiemelt bűnügyi szerv felettese egy rendészeti feladatokat ellátó testület lett. Erre mondták azt rendőrök a hvg.hu-nak, hogy az országos rendőrfőkapitány szisztematikusan, a belügyminiszter támogatásával építette fel elitegységgé kedvelt szervezetét. A Készenléti Rendőrség nem csak hatáskörében, de a kiemelt bérezést tekintve is a egyenrangú partnerévé vált a kormányfő által dédelgetett TEK-nek.

A BRFK-n a Szervezett Bűnözés Elleni Osztály jogutód nélkül megszüntetését a kábítószer-ellenes részlegének a lefokozása követte. Ez utóbbi azóta alosztályként él tovább a vegyes bűncselekmények osztálya alá sorolva, hasonlóan a gépjármű-felderítési csapathoz. Ilyen léptékű szervezeti átalakítások után a hvg.hu rendőri és belügyi forrásai jelenleg nem számítanak nagy változásokra. Ez alól épp a gépjármű-felderítés jelenthet kivételt: a rossz statisztika miatt folyamatban van ugyanis egy projekt az autólopások visszaszorítására az ORFK bűnügyi főigazgatójának vezetésével.

 
Szemléletbeli változás nincs

Annak ellenére, hogy több átszervezés is zajlott, a probléma, hogy a rendőrségnek nincs civil, független kontrollja és számon kérhetősége, továbbra is fennáll, és az átalakításokat megelőzően sem hallgattak meg civil szervezeteket annak irányáról. A megújulás fontosságára már rég ráébredtek szakemberek. Még a kilencvenes évek elején, amikor Pintér Sándor volt az országos rendőrfőkapitány, egymillió dollárért elkészült egy független jelentés. Ennek készítője, a svájci Victor Prestel többek közt azt állapította meg, hogy a Pintér-érában megtörtént központosítás eredményeként az ORFK vízfejjé nőtte ki magát, amit meg kell szüntetni. A budapesti rendőrséggel kapcsolatban az átvilágítási anyag azt tartalmazta, hogy a központi szerv mellett elég lenne a négy égtáj szerinti négy kapitányság, a meglévő 23 helyett.

Prestel arra is figyelmeztetett, hogy mérés nélkül nincs valós értékelés, és figyelni kellene a költséghatékonyságra is. A jelentés azt is rögzítette, hogy a politikai elvárásokhoz igazodó kozmetikázott statisztikai számok nem mutatják meg a rendőrség valós teljesítményét.  A jelentés azonban fiókba került, úgy tudjuk, azért, mert Boross Péter, akkori belügyminiszter, majd kormányfő a centralizált, tekintélyelvű rendőrség mellett volt.