A hétfő délután ötre meghirdetett rendezvény negyedórás késéssel kezdődött: Bokros Lajos és a rendezvény házigazdája, a Modern Magyarország Mozgalom (Moma) ceglédi képviselőjelöltje, Fülöp Hajnalka az október 6-i városi emlékünnepségen vett részt. „Az ünnepség tovább tartott annál, mint amire számítottunk” – közölte a Moma elnöke sűrű elnézéskérések közepette a mintegy hetvenfős hallgatósággal.

Fülöp Hajnalka egyébként nem teljesen ismeretlen közszereplő: 2010-ben az MDF – ahol akkoriban Bokros politizált – ceglédi országgyűlési képviselő-jelöltje volt és 5,37 százalékkal messze az országos átlag fölött teljesített.

Hogy kerül Kína az asztalra?

Mit keres a Moma főpolgármester-jelöltje Cegléden, ahelyett, hogy Budapesten kampányolta? – kérdezte Bokros a helyi jelölt pár perces felvezetője után és nagy ívű választ adott rá. Százhatvanöt éve végezték ki gróf Batthyány Lajos miniszterelnököt és az aradi vértanúkat. Száz évvel később, 1949. október 1-jén kiáltották ki a Kínai Népköztársaságot, mondta.  A Hongkongról szóló kínai-brit államközi szerződés úgy rendelkezik, folytatta, hogy a városban 2017-ben szabad és demokratikus választást kell tartani, ezt azonban most a „népi” Kína nem szeretné. A hongkongi diákok százezrei tüntetnek, a kínai média meg ezt elhallgatja – tette hozzá az ellenzéki politikus. „A szabadság iránti igényt sehol sem lehet elpusztítani” – fogalmazott Bokros.

Bokros Lajos - Amikor főpolgármester-jelölt lett

Túry Gergely

De az igazi konklúzió még csak ezután jött: Bokros szerint ma Magyarországon nem a külső elnyomás ellen kell harcolni, hanem a belső vezérelvű parancsuralmi rendszer ellen, amely elnyomja a szabadságot. A miniszterelnök nyáron mint pozitív példáról beszélt Kínáról – folytatta gondolatait a Moma főpolgármester-jelöltje. A „népi” Kínát példának állítani annyiban helyénvaló, hogy – miként azt Teng Hsziao-ping is fölismerte – hatékony gazdasággal lehet csak jólét. Ehhez nyitott gazdaságra, versenyre és kapitalizmusra van szükség. A magyar kormány azonban államosít, monopóliumokat hoz létre, s teszi mindezt egy kicsi, nyersanyagokban nem bővelkedő és szegény EU-tagállamban, amely ezer szállal kötődik a világgazdasághoz.

Bokros szerint a jóléthez az kellene, hogy az állam hagyja a versenyt és a vállalkozásokat – ahelyett, hogy mindent agyonszabályoz. Mint fogalmazott, főpolgármesterré történő megválasztása esetén „munkahelyeket, munkahelyeket és munkahelyeket ígérek”. Ha lesznek munkahelyek, és ennek eredményeképpen a fiatalok nem vándorolnak el, hanem itt adóznak, akkor a nyugdíjak is megnőnek, kecsegtette idősebb szavazóit. Arra, hogy mindezeket egy főpolgármester miként tudja befolyásolni, nem tért ki.

A központi hatalom ellensúlya

Többször is visszatérő elem volt Bokros előadásában, hogy a jólétet a vállalkozók, a kapitalizmus hozza létre, nem pedig az állam. Az állam viszont jól tenné, ha fölhagyna a bankellenes hadjáratával és olyan környezetet teremtene, amelyben a pénzintézetek hiteleznek. Ma egymás után zárnak be a boltok, nő a munkanélküliség, állította, a munkanélküliség javuló adatait, az inaktívak számának csökkenését cáfolva.

A MoMa a baloldali pártok egy része (MSZP, Együtt, DK) által támogatott főpolgármester-jelöltje szerint az önkormányzatoknak a központi hatalmat kellene ellensúlyozniuk. Bokros a Fideszt idézte, miszerint azért kell a kormánypárti jelöltekre szavazni, mert az önkormányzatoknak akkor lesz pénzük. „Ezzel a Fidesz leleplezi önmagát. Ez a kommunista tanácsrendszer logikája” – közölte.

Bokros aztán üzent az EU-ellen szabadságharcot vívó kormányzatnak, hozzátéve, hogy ez a szabadságharc „nevetséges, kisszerű, értelmetlen és romboló”. Szerinte az Európai Unió nem egy elnyomó hatalom, hanem egy érdek- és értékközösség, amelybe önként, saját akaratunkból, népszavazás után léptünk be. A Moma főpolgármester-jelöltje azzal zárta beszédét, hogy a demokrácia helyreállítása az önkormányzatoknál kezdődik, amihez sok sikert kívánt a szavazófülkékben.

Egy kérdésre válaszolva Bokros aztán „nettó hülyeségnek” nevezte a kormányfő által belengetett ötmillió munkahelyet. Majd újból a szabad piacgazdaság eszményének udvarolt, amikor azt mondta, hogy jólétet csak a szereplők közötti verseny teremthet. „Tévedés, amit a kormány mond, hogy a piacgazdaság megbukott, jöjjön az állam” – folytatta.

A devizahiteleseket se támogatná

Bokros – ugyancsak egy, a hallgatóság soraiból érkezet kérdésre válaszolva – óva intett attól, hogy a rezsimet megdöntendő bárki is erőszakhoz akarjon folyamodni. „Ne várjuk Dózsa Györgyöt a XXI. században: semmiféle vérengzés, forradalom, szabadságharc, háború nem elfogadható Európában” – mondta.

Míg Nyugaton a konzervatív politika sem „anti- vagy illiberális, hanem igenis szabadságelvű”, a Fidesz viszont Bokros szerint nem konzervatív, hanem neokommunista, amely nem szereti sem a piacgazdaságot, sem a demokráciát.

Bokros kiosztotta Gyurcsány Ferencet is, amiért „nyakló nélkül vett fel olyan hiteleket miniszterelnökként, amelyet jóléti kiadásokra fordítottak”. Bokros „felelőtlenségnek” nevezte a devizahitelesek megmentését „a forinthitelesekkel vagy azokkal szemben, akik felelősek voltak és nem vettek fel hitelt”. Szerinte a devizahitelesek megmentése „a felelőtlenség támogatása a felelős, takarékos gazdaságokkal szemben”. A közgazda-politikus szerint „a szerződéses és a fizetési fegyelmet kőkeményen helyre kell állítani”. A kormány azonban ezzel teljesen ellentétesen, a zsákutcás fejlődés útján halad.

Majd melegen ajánlotta Fülöp Hajnalkát a helyiek figyelmébe.