A legnagyobb bevetésére készül a magyar hadsereg: a rendőrséggel együtt kell feltartóztatnia vagy legalábbis mederben tartania a menekülthullámot a déli határnál. Biztonságpolitikai szakértők, volt katonák szerint a legfőbb kérdés: van-e olyan állapotban a rendszerváltás óta folyamatosan karcsúsított honvédség, hogy egy ilyen közreműködés mellett ellássa egyéb feladatait?

A Jobbik hasonló javaslatával egy időben, múlt hét szerdán jelentette be az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke, Németh Szilárd, hogy a hadsereget a kerítés építésén túl is munkára fognák a szerb-magyar határon.

Fazekas István

A parlament elé került kormánypárti törvénytervezet szerint a kabinet válsághelyzetet hirdetne a határnál, majd bevetné a katonákat, akik

• kisegítik a rendőröket a tömeges bevándorlás kezelésében
• lezárhatják és biztosítják a helyszínt
• autókat állíthatnak meg
• fegyveresen őrzik a hadsereg objektumait és létesítményeit
• részt vehetnek a tömegoszlatásban
• s bár a törvény nem fogalmaz elég világosan, utal arra is, hogy részt vehetnek az illegális határátlépők, szökevények elfogásában (a tervezet engedélyezné az „elfogóháló” használatát).
• arról, hogy használhatnak-e és mikor éles lőszert a katonák, itt olvashat.

Ezt Hende Csaba honvédelmi miniszter keddi parlamenti meghallgatásán még ezekkel a feladatokkal egészítette ki:

• együtt járőröznek a rendőrökkel
• logisztikai,
• egészségügyi,
• katonai rendészeti feladatokat látnak el
• drónok bevetése
• a migránsok nyilvántartásba vétele.

Képes-e a honvédség ilyen nagyszabású bevetésre?

Abban minden biztonságpolitikai szakértő egyetért, hogy a honvédség nincs túl jó állapotban. A rendszerváltás óta csökkentek a védelmi kiadások, melyek 2014-ben történelmi mélypontra csökkentek. Idén és jövőre – 14 év után először – újra nőtt a honvédelem költségvetése, de még mindig nem érjük el a 2001-es szintet: akkor a GDP 1,8 százalékát, jövőre csak 0,9 százalékát költjük a honvédelemre. Számos fejlesztés elmaradt, évek óta húzódik például a helikopterbeszerzés is, elavultak a harckocsik és a tüzérségi eszközök is, igaz, ezeket nem is fogják bevetni a határnál. Nemzetközileg elismert ugyanakkor a honvédség különleges műveleti képessége, és beszerezték az első drónokat is, melyekre Hende szerint szükség is lesz a déli válságzónában.

Startoló drón a Magyar Honvédség újmajori gyakorlóterén

MTI / Nagy Lajos

Ugyanakkor a kerítés építése már most jelentős erőket köt le. A tényleges határzárat – a magas acéloszlopok közé kihúzott hálót – eredetileg november 30-ig kellett volna kiépíteni, de miután Orbán Viktor a tusványosi beszédében augusztus végét jelölte meg, a katonák csak a drótakadállyal, az úgynevezett gyodával lettek kész. Erről kiderült, hogy nem tartja vissza a menekülteket, ezért vették tervbe a műszakiakon felül a járőröző katonák bevetését is. Az új határidő miatt, a munka felgyorsítása érdekében a katonák mellé már közmunkásokat kellett kirendelni.

Hende – egy szocialista képviselő kérdésére a parlamentben – kedden közölte, hogy már eddig 17 katonai egység több tucat teherautóját, buldózerét, úthengerét, láncfűrészét vetették be. Egy magas rangú, neve elhallgatását kérő honvédtiszt azt mondta a hvg.hu-nak, van olyan egység, aminek kiürült a raktára. „Persze alapvetően szervezési kérdés a honvédeket összeválogatni, a fegyvereikkel együtt kiszállítani a határhoz és elszállásolni őket. Még ha nagyon nagy is a feladat, a honvédség képes lesz ezt megvalósítani” – mondta a hvg.hu-nak Szeredi Péter, aki 2010 előtt a honvédelmi tárcánál dolgozott. Ám a Lázár János által a csütörtöki Kormányinfón emlegetett – állítólag már a kormány asztalára letett – "felvonulási terv" végrehajtásán felül a katonákat elszállásolni, a határ mellett mozgatni, etetni, szerszámaikat, fegyvereiket őrizni kell. Ehhez pedig nagyon sok honvédot kell mozgósítani.    

Van-e elég katonánk?

Július közepén Hende Csaba azt nyilatkozta, már az építkezés alatt 900 honvédot vittek ki terepre, műszakiakat, lövészeket, de még a szolnoki helikopterbázis katonáit is bevetették. Ez már most – a tervezett felvonulás előtt – óriási szám, ha figyelembe vesszük, hogy mekkora a valódi végrehajtói állomány.

Hende Csaba

Fülöp Máté

A Honvédelmi Minisztérium évek óta nem közöl pontos számokat, viszont a hadsereget régóta a „vízfeje” miatt kritizáló Kovács Gyula nyugállományú katona a különféle költségvetési dokumentumokból év elején kihámozta, hogya 26 ezres létszámból – a minisztériumi, háttérintézményi, vezérkari, honvédkórházi dolgozókat leszámítva – az akcióra fogható csapatok létszáma papíron 13 ezer fő. Csakhogy Hende 2014-ben a parlamentben elismerte, hogy több mint 5900 beosztás betöltetlen, ennek 80 százaléka Kovács szerint a végrehajtói állománynál okoz gondot. A nyugállományú katona, egykori alezredes szerint tehát 8 ezer bevethető honvéd van az országban.

És most következzék egy kis matek. Ebből a nyolcezerből

• 900-an kerítést építenek, nem a határt védik, ráadásul el kell majd küldeni pihenni őket
• 150 fő Irakban az Iszlám Állam ellen küzd + 150 fő felkészül a leváltásukra
• 700 katona van külföldi misszióban, időközönként ugyanennyit kell felkészíteni a leváltásukra
• és szinte biztos, hogy erre a feladatra nem vetik be a honvédség elitegységét, a Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóaljat, ami újabb 200 fő mínusz (bár ennek a csapatnak a pontos létszáma nem ismert).

Jelenleg tehát közel 850 katona van missziókban, és nagyjából ugyanennyi készül fel. Több százan vannak, akik az előző missziókból visszatérve épp szabadságon vannak. Ha ehhez hozzáadjuk a különleges műveleti katonákat és Visegrádi harccsoportba kerülő, fél éven át készültséget adó mintegy 700 fős kontingenst – akiket a kormány ajánlott fel –, akkor a 8 ezer honvédből „lejön” 3000-3500 katona, akiket nem vihetnek a határhoz. Így marad hozzávetőleges 4500-5000 fő, akik bevethetőek. Ha figyelembe vesszük, hogy hány katonát terveznek a szerb-magyar határra küldeni, akkor első pillantásra elégnek tűnik a létszám. De csak első pillantásra.

Ki marad a laktanyában?

A Fidesz által pénteken beterjesztett törvényben egy 3 ezres szám is szerepel: ennyi honvéd bevetésénél már értesíteni kell a parlament illetékes bizottságát. Ugyanakkor a keddi országgyűlési meghallgatáson az is kiderült, hogy a HM a rendőrök mellé akar egy-egy katonát adni. Az már kiderült, hogy 2106 rendőrt osztanak be a határvadászokhoz. Tehát ha mindegyikük kap maga mellé egy katonát, minimum ennyi honvédet is be kell vetni, plusz biztosítani kell a kiszolgáló személyzetet: innen nézve reálisnak tűnik a 3000 fő.

Ha őket mind bevetik, akkor jó, ha 2000 katona marad a laktanyákban a szárazföldi erőknél (persze a hivatásos katonák többsége már nem laktanyában él, a kifejezést képletesen használjuk – a szerk.). Amennyiben a feladat hónapokra elhúzódik, akkor azzal kell számolni, hogy 3 ezer katonát majd másik 3 ezernek kell leváltania. Ehhez a külföldi missziókat vettük alapul: itt hathavonta van váltás. Persze kérdés, hogy a határon végzett feladatban hány hónapig maradnának kint a katonák egyszerre. Durva becsléssel számolva is belátható, hogy egy többezres mozgósításnál a szabadságolás, a bevetésen lévők leváltása nehezen vagy egyáltalán nem oldható meg. Kovács szerint ennek akár leszerelési hullám is lehet a következménye, ami tovább gyengítené az egyébként sem nagyszámú honvédséget.

Túry Gergely

Kovács ráadásul évek óta hangoztatja, támadás esetén a 26 ezer fő sem lenne képes megvédeni az országot, így könnyen belátható, hogy a bázisokon maradó 2 ezer katona már az alapfeladatokat is nehezen látná el. „Terepmunkára” főleg a lövészeket – ha úgy tetszik, a „gyalogságot” – lehet küldeni, viszont a pótlásukhoz egy idő után más egységektől kell majd embereket átcsoportosítani. Kérdés, hogy ez nem veszélyezteti-e majd a légvédelmet, a repülőbázisokat, légirányítást és többi egységet. A Gripenek baleseténél például kiderült, hogy milyen létszámgondokkal küszködik a légierő kiszolgáló személyzete. Ha őket mégsem vetik be, akkor ki váltja a határnál lévőket, ha elhúzódik a menekültválság. Ráadásul ott vannak a NATO-vállalásaink is: már idén ősszel is lesz egy nagyobb hadgyakorlat. Kérdés, hogy az oda kijelölt embereket is leküldik-e a határra.

A 3 ezer honvéd bevetése irreálisnak tűnik, sőt, ennek a létszámnak a fele is gondokat okozhat. Vagy pár száz főt vett be a hadsereg, vagy maradnak a tartalékosok.

Vessék be a tartalékosokat?

Honvédségi adatok szerint közel 5500 műveleti tartalékosa és 2050 védelmi tartalékos is van a rendszerben. Ez kétségtelenül a 2010 után felállt kormány egyik legjelentősebb sikere a honvédelem terén, ugyanis 2010-ben mindösszesen 17-en voltak.

Az úgynevezett védelmi tartalékosok valójában főállású alkalmazottként őrzik a hadsereg különféle létesítményeit. Pár évvel ezelőtt a Honvédség azt közölte: közülük legfeljebb 350-400 fő vonható el válságos helyzetben – például árvíz idején – a munkahelyéről, és csak rövid időre.

Maradnak az az úgynevezett műveleti tartalékosok, azaz az önkéntesek. Egy részük volt rendőr, egykori katona, akik azért vállalták, hogy rendelkezésre állnak, hogy ne terhelje 16 százalékos elvonás a „szolgálati járandóságukat” (korábbi kifejezéssel: korkedvezményes nyugdíjukat). A közel 5500 fő jelentős része viszont civil, akik a katonaság iránt érzett vonzalmukból vállalták a tartalékos szolgálatot. Ez a gyakorlatban 25 napos felkészítést és háromévente maximum hat hónap szolgálatot jelent. Az Országos Rendőr-főkapitányság kedden bejelentette, hogy a 2100 határvadász közül 876 próbaidős végzős rendészeti szakközépiskolás lesz. Hiba lenne melléjük egy-egy tartalékos honvédot beosztani. Kovács Gyula szerint a műveleti tartalékosokat legfeljebb a gulyáságyúk mellett érdemes „bevetni”, felelőtlenség lenne fegyverrel a kézben kiküldeni őket a határra, vagy tömegoszlatásra fogni.