Hétfőtől megint Párizsra figyel a világ: kezdődik az ENSZ 21. Klímakonferenciája (COP21). A 195 ország részvételével zajló klímacsúcs legfontosabb célja egy olyan globális megállapodás kidolgozása, amivel sikerülhet 2 Celsius-fok alatt tartani az átlaghőmérséklet-növekedést. A párizsi találkozó tétje óriási, radikális beavatkozás nélkül az átlag hőmérséklet-növekedés a század végére 4,8 Celsius fokos lehet, amit azt jelenti, hogy emelkedni fog a tengerszint és a vízhőmérséklet, hosszabbak lesznek az aszályos időszakok, megszokottabbá válik a szélsőséges időjárás. És ha most sem történik radikális beavatkozás, a kérdés gyakorlatilag eldől, a folyamat visszafordíthatatlanná válik.

Nem kell megfeszülnünk

Eddig több mint 180 ország nyújtott be önkéntes vállalásokat arra, hogy 2030-ig hány százalékkal csökkentik üvegházhatású gázok kibocsátását. Az Európai Unió 40 százalékos kibocsátás-csökkentést vállalt (ez az egész unió kibocsátására vonatkozik), ami Vaszkó Csaba, a WWF éghajlatváltozás programjának vezetője szerint “ nem elég ambiciózus, mert  az 50-60 százalékos csökkenés is elérhető lenne.”

Szmog Budapest felett, háttérben a Kelenföldi Hőerőmű

MTI / Szigetváry Zsolt

Magyarország ugyanakkor kényelmes helyzetből várhatja a párizsi klímacsúcsot; várhatóan nem kell majd különösebben megfeszülnie, hogy megfeleljen az ugyancsak 40 százalékról szóló vállalásának, magyarázta Vaszkó. Az EU adja a globális károsanyagkibocsátás kilenc százalékát, a magyar kibocsátás ennek mindössze 1,4 százaléka, vagyis átszámolva mintegy 62 millió tonna széndioxid évente. (A világ 10 legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója felelős az emisszió mintegy 70 százalékáért: Kína 24, az Egyesült Államok 15, az Európai Unió 10, India 6, Oroszország 4,9, Japán 2,9, Brazília 2, Irán és Indonézia egyaránt 1,6-1,6, valamint Kanada 1,5 százalékkal.) A WWF szakértője szerint a vállalások alapján “irányváltás” lesz a párizsi csúcs. „Lesz kibocsátás-csökkenés, még ha nem is olyan mértékű, hogy a biztonságos két Celsius fok alatt tartsa a globális középhőmérséklet-emelkedést”, tette hozzá. A mostani vállalások alapján a szakértő úgy számol, hogy a század végére 3-3,5 Celsius fokkal emelkedhet a globális átlaghőmérséklet.

A dugódíj is segítene

Hunyadi Réka, a Greenpeace szakértője a magyar vállalásról azt mondta, hogy a jelenlegi kibocsátási értékek mellett az 1990-es szinthez képest valójában mindössze négy százalékos csökkenést jelent majd a 2030-ra bevállalt 40 százalék. A vállalások sikeres teljesítése azonban korántsem konkrét kormányzati intézkedéseknek lesz köszönhető, hanem elsősorban a szocialista nehézipar összeomlásának, mivel annak károsanyag-kibocsátása is eltűnt, mutatott rá a szakértő.

“Van még tennivalónk a szén-dioxid kibocsátás csökkentésében; az energiafelhasználás mérséklése és a fosszilis energiahordozók kivevezetése lenne a legfontosabb, de akár egy dugódíj bevezetése és károsanyag-kibocsátás-mentes tömegközlekedésre való átállás is minőségi változást tudna hozni” - mondta. A budapesti dugódjíról Tarlós István utoljára azt nyilatkozta, hogy 2016 végén talán bevezethető lesz, de ha lesz is, akkor sokkal inkább a 4-es metró uniós támogatási szerződésében szereplő dugódíj-bevezetési kötelezettség kipipálásáról szól majd, mintsem környezetvédelemről.

Rengeteget lehetne spórolni

Egy nemrég megjelent kormányhatározat rögzítette, hogy a kormány nem ad vissza nem térítendő támogatást lakossági energiahatékonysági programokra, hanem a középületek felújítására költi a pénz. (Erről Lázár János már október elején beszélt.) Ezt azt jelenti, hogy a 2014-2020-as ciklusban csak  hitel alapú uniós forrásokat biztosítanak a lakosságnak. Ezzel többek között az a probléma, hogy “sokkal több olyan magánépület van, amely energiahatákonyság szempontjából katasztrofális állapotban van, vagyis nagyságrendileg nagyobb energiamegtakarítást lehetne elérni, mint a középületek felújításával” - mondta Hunyadi Réka.

Fazekas István

A lakóépületek fogyasztják el hazánk teljes primer energiafelhasználásának (mintegy 1000 petajoule) körülbelül az egyharmadát. Ennek nagyrészt 40 százaléka megtakarítható lenne komplex felújításokkal, mondta Hunyadi. És a felmérések szerint lenne igény a korszerűsítésre, de hiába térülne meg a beruházás, önerőből csak nagyon kevesen tudnak megengedhetni maguknak egy komolyabb felújítást. A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) szerdai közleményében is arról írt,  hogy ha a kormány elveszi a lakosságtól a vissza nem térítendő uniós forrásokat, akkor elengednek egy olyan stratégiai célt, mint  a rezsiköltségek további csökkentése és az üvegházhatású gáz kibocsátás-csökkentése.

2010 óta nem épült szélerőmű

A Greenpeace és a WWF szakértője is arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon 2006 óta nem adtak ki engedélyt szélerőmű létesítésére, és 2010 óta nem is épült ilyen. Ráadásul “a napelemekre kivetett adó sem hatott ösztönzőleg a megújuló energiahordozók itthoni terjedésére.” Hogy a jövőben lesz-e kormányzati szándék ezeknek a trendeknek a megváltoztatására, az nagyban függ Paks 2 sorsától is. A kettő ugyanis kizárja egymást, magyarázta Hunyadi, mert nem lehet egyszerre atomerőművet építeni és bővíteni a megújuló energiaforrásokat: “ez pénzügyileg és technológilag is kivitelezhetetlen.”

Magyarország azt is vállalta, hogy 2020-ra 14 százalék lesz a megújuló energiaforrások aránya a teljes energiamixen belül (az EU-s vállalás 27 százalékról és 2030-as határidőről szólt). “Ettől még nagyon messze vagyunk” - értékelt a WWF szakértője, de hozzátette, hogy a jelenlegi 9,8 százalékos arány így is nagy előrelépésnek számít. „Összehasonlításképpen Spanyolország szárazföldi áramigényének több mint 40 százaléka megújulókból származott 2013-ban. 2014-ben Nagy-Britannia összes energiaigényének 25 százalékát termelte ki energiahordozókból” – idézett néhány külföldi példát Hunyadi.

Nagy biznisz a szénkvóta

A károsanyag-kibocsátás visszaszorítása nem csak a vállalások teljesítése miatt lenne Magyarország érdeke, hangsúlyozta a WWF szakértője. A megspórolt, ki nem bocsátott szén-dioxidot ugyanis értékesíteni lehet, egy kvóta egy tonna széndioxid kibocsátásnak felel meg, ezeket a kvótákat adhatják, vehetik az országok.

Szmog Pekingben

AFP / Ed Jones

“A kvótakereskedelemből jelentős bevételei származhatnak az országnak, mert könnyebb egy olyan országnak visszaszorítania a szén-dioxid kibocsátását, amelyik 10-15 százalékban használ fel szenet az energiagazdaságában, mint ahol ugyanez az arány 80 százalék”,  érvelt Vaszkó Csaba. Mint korábban megírtuk, hatalmas biznisz a szénkvóták kereskedelme; korábbi becslések szerint a 2013-20 között eladható európai egységek 3-400 milliárd forintnyi bevételt jelenthetnek Magyarországnak. 2012-ben például több mint 10 milliárd forint bevételhez jutott az európai uniós szénkvóták eladásából a magyar állam. A Gyurcsány-, Bajnai és Orbán-kormányok százmilliárdokat hagytak elveszni korábban is a rosszul menedzselt kvótapolitikájukkal.