Magyarország, illetve Ausztria és Németország között kérdéses volt, hogy mennyi menekültről volt szó, amikor a tavaly szeptemberben a Keletinél kialakult helyzetre kerestek megoldást - közölte a Bild a Menekültválság 2015 című sorozatának Ez egy német probléma című, több szerző által jegyzett írásában.

Tavaly augusztus 31-én Günter Krings belügyminisztériumi államtitkár Trócsányi László magyar igazságügyi miniszterrel tárgyalt. A lap szerint rról már megállapodtak, hogy Németország "a legnagyobb csendben" átvesz Magyarországtól több száz menekültet, mert a Keletinél tűrhetetlen állapotok alakultak ki. Trócsányi azonban félrevonta az államtitkárt, és egy üres teremben közölte vele, hogy "a szám nagyobb lett", és azt javasolta, hogy Németország fogadja be a pályaudvarnál tartózkodó összes menekültet.

Az államtitkár ezt elutasította - írta a Bild, amely szerint ez volt az utolsó alkalom, amikor a német kormány védekezett a kontrollvesztés ellen, de Orbán Viktor magyar kormányfő elhatározta, hogy "kész helyzetet teremt".

Szeptember 4-én délben Orbán Viktor rövid telefonbeszélgetést folytatott Werner Faymann akkori osztrák kancellárral. Tájékoztatta őt arról, hogy osztrák aktivisták 200 kisbusszal menekülteket akarnak elvinni Magyarországról, az autópálya mellől is, és figyelmeztetett, hogy szükség esetén elrendeli letartóztatásukat embercsempészet miatt. Azt is mondta, hogy a menekülteket ellenőrzött módon kell szállítani, és ő nem fogja tovább feltartóztatni őket.

A Bild kiemelte, hogy mindez "fenyegetés" volt a magyar miniszterelnök részéről. Hozzátették, hogy ekkor már nem egy viszonylag átlátható nagyságú menekültcsoport sorsáról volt szó, hanem irányzatok harcáról, arról, hogy Orbán "kemény irányvonala" vagy Angela Merkel és Werner Faymann felfogása érvényesül-e.

Még szeptember 4-én a magyar kormány szóbeli jegyzéket intézett az osztrák külügyöz, és ebben a Bild szerint szó szerint az állt, hogy csaknem ezer menekült indult útnak az autópályán a magyar-osztrák határ felé. Ez a szám nem túl nagy, de Faymann mégsem akart egyedül dönteni, ezért az osztrák és a német külügyminiszter Luxemburgban egyeztetett, és megállapodtak, hogy jöhet ugyan a jelzett menekültcsoport, mert csak erőszakkal lehetne feltartóztatni őket, de beengedésük "egyszeri akció".

Délután 17 óra körül Werner Faymann megpróbálta elérni telefonon Angela Merkelt, de végül csak este tudott beszélni vele. Megállapodtak, hogy befogadják a Magyarországról érkező menekülteket, egyelőre ellenőrzés és teljes körű regisztráció nélkül, mert minden más megoldás "szégyenbe hozná Európát erkölcsileg és politikailag". Azonban "nem vették észre Orbán trükközését a számokkal", ahogy azt sem, hogy hatástalanok az egyszeri akcióról, kivételes intézkedésről szóló sajtóközlemények.

Német kormányzati körökben a Bildnek azt mondták, hogy néhány ezer menekülttel számoltak, osztrák kormányzati körökben pedig azt, hogy megítélésük szerint a magyar miniszterelnök tudatosan igyekezett a valósnál kisebbnek beállítani a menekültek számát. Egy magas beosztású uniós diplomata azt mondta, hogy Orbán Viktor azon a szeptemberi napon tudatosan "menekültmentessé tette országát".

A csaknem ezerből 20 ezer lett, ennyien érkeztek Németországba azon a hétvégén, a Magyarország nyugati határa felé elindult menekültek beengedéséről hozott döntés után - mutatott rá a Bild.

A cikk hozzátette még, hogy a német belügyminisztériumot és a biztonsági szerveket meglepte a kancellária döntése.

Angela Merkel szeptember 5-re virradó éjjel, a döntés meghozatala előtt egyelőre ismeretlen okok miatt nem tudott egyeztetni Horst Seehofer bajor miniszterelnökkel, a Merkel vezette CDU bajor testvérpártja, a CSU elnökével. Csak 5-én reggel 9-kor beszéltek, és a bajor kormányfő nagy hibának nevezte a menekültek beengedését. Azóta is a menekültválság "nagy fordulópontjának" nevezi a kancellár elhibázottnak tartott döntését - írta a lap.