Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid
Tetszett a cikk?

A török elnök a hatalmas és országhatáron túlnyúló tisztogatási hullám keretében bezáratna egy magyar kétnyelvű iskolát is, mert ellenlábasához, Fethullah Gülenhez köti. A szuverenitására egyébként oly kényes magyar kormány pedig bejelentette, vizsgálni fogja az intézményt. A szülők félnek, és remélik, hogy elindulhat szeptemberben az oktatás.

Dóráéknál két gyerek is az iskolába jár, az egyik elsőbe megy most ősszel, a másik harmadikos lesz, és már azon gondokodnak, hogy a legfiatalabb lány is majd az angyalföldi Orchidea oviba fog járni, amire 2,5 éves korától lesz lehetősége. Két tannyelvű iskolát kerestek a közelben a legidősebb lánynak, és az angyalföldi Orchidea épp ilyen volt – magyar-angol kétnyelvű –, ráadásul az is tetszett a szülőknek, hogy kis létszámú osztályokban zajlik a tanítás. "Szimpatikus, családias" az iskola hangulata, a diákok odafutottak a főigazgatóhoz, amikor először bent jártak, ez rögtön megfogta Dórát. Olyannyira bevált az első gyereknél az iskola, hogy a testvérét kivették az állami oviból, mert kiscsoportos korában éjjel sírva riadt fel, hogy nem akar oviba menni. Az Orchideában viszont három kis csoportra nyolc nevelő jut.

A gyerekek szeretik az iskolát-ovit, a nagylány az évzáró után már panaszkodott, hogy hiányzik neki az iskola. Politikai vagy vallási propaganda sosem volt, és mivel olyan sokféle hátterű, kultúrájú gyerek jár ide, hittan sincs, erkölcstant tanulnak a gyerekek, és a Nemzeti Alaptantervet követik, leginkább magyar tanároktól, egyedül az angolt tanítja anyanyelvű tanár. Aki szeretne, tanulhat törököt, Dóráék viszont egyelőre nem akarják két idegen nyelvvel terhelni a nagyobbik lányukat. Rengeteg kiegészítő program van a kungfutól a táncig, és a nyelvek közül is többet lehet választani, annak oktatását szervezi meg az iskola, amelyeikre a legnagyobb igény van.

MTI / Kovács Tamás

""Nem tudnék rosszat mondani az iskoláról. Nagyon reménykedem, hogy nem szívatják meg", mondja Dóra a bezárásról szóló hírekre utalva.

"És remélem, hogy élünk annyira jogállamban, hogy nem lehet kitenni az utcára ezeket a gyerekeket".

Nincs B-tervük, azaz ha a török állam mégis átveri akaratát, ott fognak állni megfürödve két tanköteles gyerekkel.

Lindáék lánya most megy elsőbe, ő két éve ment át az Orchidea óvodába az állami oviból. Az utóbbival az volt a gond, hogy egyszerűen nem tudtak érdemben foglalkozni a gyerekekkel, túl sok gyerekre volt túl kevés óvodapedagógus, "inkább gyerekmegőrző volt". Itt, az Orchideában viszont "foglalkoznak a gyerekekkel", "csak jót mondhatok az oviról". Olyannyira, hogy Lindáék úgy tervezik, érettségiig ide jár majd a kislány. Soha nem találkoztak semmilyen török politikai vagy ideológiai üzenettel, "amivel most rágalmazzák őket". Az oviban játékosan zajlottak a foglalkozások, így angolul is egész jól megtanult már a kislány. Ha a magyar állam bezárja az Orchideát, akkor marad a körzetes iskola, amely köteles bevenni a hozzá tartozó gyerekeket, ugyanis most már olyannyira itt van az iskolakezdés, hogy a többi magániskolába már lezárult a jelentkezés. "Úgyhogy nagyon remélem, hogy ez nem következik be" – mondja az esetleges bezárásról. Ami nemcsak Lindáék életét forgatná fel. Az óvodás nagycsoport a mostani állás szerint egységesen menne tovább első osztályba, így a gyerekek, barátok együtt maradhatnának az iskolában is, ami nagyon sokat segítene az iskolai átállásban, és jó lenne a gyerekeknek.

"A vallás nem téma, Gülenről sosem hallottunk"

– mondja a hvg.hu-nak egy harmadik érintett szülő, aki maga is aggódik a bezárás réme miatt. "Azt akartam, hogy a gyerekem megtapasztalja, hogy milyen, ha eltér a sablontól", ezért választották ezt az iskolát. És szerinte az iskola mindig is figyelt arra, hogy minden vallás, kultúra aktuális ünnepéről szó essen, és így ismerjék meg egymást és egymás hátterét a gyerekek.

Túry Gergely

A július 15-i sikertelen török puccs után Erdogan elnök hatalmas tisztogatásba kezdett. Már 26 ezer embert letartóztattak, másik több tízezret felfüggesztettek állásukból. A többség állítólagos vétke, hogy Erdogan korábbi, azóta dobott szövetségese, Fethullah Gülen híve, vagy annak vélik őket. Ez a hullám elért Magyarországra is. A török állam megkereste Magyarországot, hogy zárja be a budapesti Orchidea kéttannyelvű alapítványi iskolát, és a budapesti kormány megígérte, hogy megvizsgálja az ügyet.

Az intézmény vezetői többször elmondták, mindent a magyar törvények szerint tesznek, csak a szülői hozzájárulásokból és magyar állami normatívából tartja fenn magát a gimnáziumot és óvodát is működtető nevelési intézmény. Állítják, az iskolának nincs köze Fethullah Gülenhez – noha az igazgató, Efkan Ünlü elismerte, hogy ő maga ismeri és támogatja Gülent –, egyszerűen vannak török állampolgárok az alapító alapítvány tagjai és a tanárok között is, amúgy 17 nemzet fiai járnak az intézménybe. Orosz Balázs igazgatóhelyettes elmondta a hvg.hu-nak, tavaly a Kormányhivatal átvilágította az iskolát, és mindent rendben talált. Az igazgatóhelyettes hangsúlyozza, hogy az iskola minden előírásnak megfelel, a politikai megrendelésre, soron kívül végrehajtott esetleges ellenőrzés elképesztő üzenetet közvetítene a világnak.

"Ennyit nem léphetünk vissza Ázsiába"

– fogalmazott a hvg.hu-nak. (Hogy egy esetleges vizsgálat után az állam mindezek ellenére mennyire könnyen bezárathatja az iskolát, arról az e heti HVG hetilapban olvashat anyagot. Itt olvasható arról is, hogy az Orchideát korábban, 2008-ban már gülenista iskolák között emlegette egy magyar tanulmány.)

AFP

Mi is az a Gülen-mozgalom?

A Gülen-mozgalom – a Carnegie agytröszt egy cikke szerint – az iszlám és a törökség értékeit próbálja meg világszerte megjeleníteni, de ellentétben sok markáns iszlám szerveződéssel nem a muszlim jegyek, ideológia hangsúlyozásával, hanem épp fordítva, a nyitottsággal, körültekintéssel. A mozgalom tartózkodik például az olyan vitáktól, mint például hogy hordhatnak-e vagy sem fejkendőt állami iskolákban a muszlim lányok. Leginkább az oktatásban teljesedik ki a mozgalom tevékenysége, de nincs vallásos oktatás, agymosásról meg pláne nem beszélhetünk az írás szerint. A gülenisták sosem akarnának mecseteket építeni, iszlamista iskolákat nyitni vagy pénteki prédikációkat tartani.

Az iskolákban lehet török nyelvet is tanulni, ezzel a helyi török kisebbségnek segítenek megőrizni az identitásukat, de a török országimázst is javítják. Mert olyan helyeken is terjesztik a török kultúrát, nyelvet, ahová nem jutna el, és ha nem is tömegesen, de Kirgizisztántól Nigériáig mindenhol akadnak olyanok, akiket megfog ez a barátságos, befogadó török intézmény, és ennek hatására törökül kezdenek el tanulni. Ez tipikusan az a mód, ahogy a soft power – a jóindulat megnyerésével ható – intézmények működnek.

Ellenforradalom és formálódó iszlám állam Törökországban

Ellenforradalmi eseménynek minősíti a puccs utáni hatalmas tisztogatásokat a hvg.hu-nak nyilatkozó török szakértő. Egy biztos, Erdogan elnök új irányba viszi az országot, és ezt nem túlzás világtörténelmi jelentőségűnek nevezni.

Ahogy Egeresi Zoltán Törökország-szakértő mondja, a balkáni kutatásai során látott Gülen-iskolákat mindenütt erős nyelv- és természettudományos oktatás jellemzi. Ezek a magániskolák népszerűek, sokszor a helyi elit tagjai is ide jártak vagy ide járatják gyerekeiket. A Törökországban és külföldön zajló kormányvezérelt iskolabezárási hullám mögött az a cél látszik lebegni, hogy a gülenisták teljesen elveszítsék befolyásukat, és mindenki, aki Gülennel összefüggésbe hozható vagy szimpatizált vele, lehetetlenüljön el, nehogy bárkinek akárcsak megforduljon a fejében a hatalom ellen lázadozni. A török állam által immár terrorszervezetnek nevezett gülenista mozgalom elleni akciók az utóbbi pár év alapján nem nevezhetők újdonságnak, de a puccskísérlet utáni tisztogatási hullámmal új lendületet kaptak. 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!