A Momentum Mozgalom szombati, budapesti rendezvényén mutatta be a párt programját Fekete-Győr András pártelnök, illetve az EP-lista első két helyezettje, Cseh Katalin és Donáth Anna. Egy friss európai mandátumbecslés szerint a Momentum Mozgalom 3,7 százalékon áll – egy mandátumhoz az ötszázalékos küszöb elérésére lenne szükség. (A Medián február eleji mérései szerint a párt a teljes népességen belül 2, a választani tudó biztos szavazók táborában 3 százalékon.)

Reviczky Zsolt

A most bemutatott programban a Momentum azt írja:

Magyarország válaszút előtt áll. A 2019-es európai parlamenti választás tétje, hogy egy kicsi, gyenge és széthúzó Európában, vagy egy nagy, erős és összetartó Európában képzeljük el hazánk jövőjét.

A párt szerint erős Magyarország csak erős Európában képzelhető el, ezért – bár az EU a kontinens legnagyobb sikertörténete – Európát meg kell újítani. „Soha semmi nem tudta ennyi ideig garantálni a szabadságot, a jólétet és a békét a kontinensen egyszerre ennyi ember számára. Ezt az Európát akarja elvenni tőlünk Orbán Viktor. Ezt kell most megvédenünk.”

A Momentum szerint a májusi EP-választás tétje az, hogy a

Momentum és összetartó szövetségesei erősítik-e meg Európát, vagy a Fidesz és széthúzó elvbarátai gyengítik-e tovább.

A Fekete-Győr András vezette párt ezért programjában:

• európai vasúti bérletet követel minden érettségizőnek (az Interrail-bérletek már ma is léteznek, igaz, nem ennyire tág formában, a hvg.hu ki is próbálta a rendszert, a tapasztalatokat ide kattintva olvashatja),
• kiterjesztett Erasmus-programban gondolkodnak, amit már a középiskolások is igénybe vehetnének, illetve
• bevezetnék az oktatásban az európai uniós ismeretek elsajátítását is.

A „Biztonságos Európa” fejezetben a Momentum állandó európai hadsereg felállítását sürgeti, aminek nem csak az önvédelem lenne a feladata, hanem a NATO-val kiegészülve segítenék a békefenntartást. A párt európai CIA-t és FBI-t, erős európai hírszerző szerveket hozna létre, valamint fellépne az orosz hekkertámadások ellen.

Reviczky Zsolt

A menekültpolitikáról azt írják, hogy a 2015-ben kirobbant migrációs válság kezelésében az EU kudarcot vallott, a „mai napig nem sikerült hatékony, hosszú távon működőképes közös megoldást találni” a problémára.

Részben azért történt így, mert a populista kormányok nem szeretnének megoldást találni. Így van ezzel a jelenlegi magyar kormány is, amely a válsághelyzet fenntartásában érdekelt.

A Momentum ezért megerősítené a Frontexet, az európai határvédelmi szervezetet (önálló határőrséget állítanának fel EU-s szinten), nagy figyelmet fordítanának az embercsempészek és a terrorizmus elleni harcra, de biztosítanák az emberséges ellátást a tranzitzónákban, együttműködnének a civil szervezetekkel. Úgy alakítanák át a formálódó kvótarendszert, hogy a tagállamok kereskedhetnének a rájuk kirótt kvótákkal egymás között, így „egy tagállam dönthet úgy, hogy nem kíván menekülteket befogadni, ehhez azonban egy másik országgal meg kell állapodnia a menekültek átvállalásáról és a menekültellátáshoz való anyagi hozzájárulásról vagy a kibocsátó régiók stabilizálásában való szerepvállalásról.”

A Momentum szerint az elmúlt években „az Európai Uniót a széthúzás jellemezte. Széthúzást gerjesztenek az európai populisták, köztük Orbán Viktor”. Szerintük bátor önkritikus politikára van szükség. Éppen azért felvetik, hogy:

• 2024-től az európai pártcsaládok egy-egy közös európai listát állítsanak, és az EP-választáson minden európai állampolgár ezekre szavazhasson,
• az Európai Bizottság elnökét közvetlen módon válasszák,
• hatásosabb és hatékonyabb legyen az európai polgári kezdeményezés rendszere és
• csökkenjen az európai bürokrácia.

Hadházy Ákos épp egymillió aláírást gyűjt, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, a Momentum is ezt szorgalmazza. „Minden európai forrást az Európai Ügyészségnek kell felügyelnie” – írják. Végül: bevezetnék az eurót is.

(Kiemelt kép: Fekete-Győr András / HVG, Reviczky Zsolt)