hvg.hu: EP-listavezetőként átvenné a mandátumát, vagy csak amolyan húzónév ön is, mint Tóth Bertalan az MSZP-lista élén, de maradna magyar képviselő? Brüsszel vagy Budapest?

Gyöngyösi Márton: Brüsszel. Az Európai Parlamentben szeretném folytatni a munkát május 26-a után. Eddig is külpolitikával foglalkoztam, a diplomácia a szakterületem, párton belül hozzám tartoztak az uniós ügyek. Nem lehet túlságosan meglepő, hogy Brüsszelben folytatnám a politizálást.

hvg.hu: Ekkora trauma volt az április 8-i választás?

Gy. M.: A választások után minden területen beszűkült a magyar közélet, így a parlamenti politizálás is. Évek óta egy egypártrendszer kiépítése zajlik, egy félig-meddig demokrácia irányából most egy diktatúra felé haladunk, Orbán Viktor saját fókuszába pedig az európai politizálást kerül. Ezért nekünk is lépnünk kellett.

Reviczky Zsolt

hvg.hu: Azt mondja, hogy egy kormányváltást ma sokkal könnyebb Brüsszelből, mint Budapestről elérni?

Gy. M.: Igen, ez is közrejátszott a döntésben. Az Európai Parlament eddig mellékhadszíntér volt, mostantól azonban ez lett a politikai küzdelmek fő terepe. Most Európában lesznek a sorsdöntő ütközetek.

Ezt a rendszert az önkormányzatok szintjén és Európában lehet megdönteni.

hvg.hu: Mit lehet megtenni Brüsszelben vagy Strasbourgban, amit a Kossuth tér 1-3. alatt nem?

Gy. M.: Mozgósíthatóak olyan erőforrások és szövetségesek, amelyekkel az Orbán-rezsim alternatíváját lehet felmutatni.

hvg.hu: Netán egy újabb Sargentini-jelentésre gondol?

Gy. M.: Nem vagyok annak a híve, hogy különféle EP-képviselők raportjain keresztül támadjuk a saját országunkat, sokkal előremutatóbb lenne, hogy egy reális képet tudjunk mutatni Magyarországról. Szerintem a legfontosabb, hogy nemzeti ügyekért lobbizzunk és koalíciókat kössünk. Itt olyanokra gondolok – és ezeket tettük EP-programunk középpontjába is –, mint a bérek kérdése, a migráció, az elvándorlás, az uniós források felhasználása, a korrupció, a fake news elleni küzdelem és a határon túli magyarság kérdése; ezeket uniós politizálás mentén lehet a leghatékonyabban képviselni.

hvg.hu: Jelenleg képviselőik függetlenként politizálnak. Tervezik, hogy csatlakoznak valamelyik európai frakcióhoz?

Gy. M.: A néppártosodás folyamata után megnőtt annak a lehetősége, hogy értékalapon, egy jobbközép, konzervatív pártként egy jobbközép, konzervatív frakcióhoz csatlakozzunk.

Reviczky Zsolt

hvg.hu: Több ilyen frakció is van jelenleg, az Európai Néppárt mellett az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportjára, de a Nigel Farage fémjelezte Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európájára is illik ez a leírás.

Gy. M.: Látni kell, hogy óriási változáson mennek keresztül a jobboldali-konzervatív pártcsaládok, a Néppárt pedig élenjár ebben. Meg kell várnunk a május 26-i eredményeket, a június a terveink szerint arról fog szólni, hogy pártcsaládot találunk magunknak.

hvg.hu: Tárgyalásban vannak a Néppárttal a csatlakozásról?

Gy. M.: Úgy fogalmaznék, hogy vannak olyan néppárti képviselők, akikhez van kapcsolatunk. De az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportjához is számos jó kapcsolat köt, ott is folytatunk tárgyalásokat. Ez az a két tömörülés, ahol alapvetően el tudom képzelni a Jobbikot, de a választások után új frakciók is megjelenhetnek.

hvg.hu: De akár Orbán Viktor és a Fidesz helyét is átvehetik a Néppárton belül?

Gy. M.: Kétségtelen. Bár a Néppárton belül is történhetnek változások május 26-a után, ahogy említettem. Ha a konzervatív szárny erősödik meg, szívesen csatlakoznánk.

hvg.hu: Mostani három EP-képviselőjük közül ketten, Morvai Krisztina és Kovács Béla erőteljesen eltávolodtak a párttól, több botrány is köthető hozzájuk. Mi garantálja, hogy most sikerült jobban kiválasztani a jelölteket?

Gy. M.: Tanultunk a korábbi hibáinkból. A mostani jelöltállítás teljesen máshogy zajlott, mint korábban.

Reviczky Zsolt

hvg.hu: Rákérdeztek a jelölt orosz kapcsolataira is, tanulva a csak KGBélaként ismert képviselőjük hibájából?

Gy. M.: Nem, de nagyon világos kritériumok mentén lehetett jelentkezni. Nyelvtudás, diplomáciai jártasság, kapcsolatteremtési képesség, Jobbik-tagság, ezek mind feltételek voltak. Ezt követően hosszan elbeszélgettünk a jelentkezőkkel magyar és angol nyelven is, a végső szót pedig az elnökség mondta ki.

hvg.hu: Nem ön az egyetlen parlamenti képviselő az EP-listán, harmadik helyen áll Jakab Péter, negyedik Bana Tibor. Ők is Brüsszelt választanák?

Gy. M.: Május 26-a után kiderül. Attól is függ, hány mandátumot nyerünk.

hvg.hu: Mennyivel számolnak?

Gy. M.: Az Európai Bizottság és a Politico kutatása azt mutatja, négy mandátumot szerezhet a Jobbik. Én ezeknek a számoknak jobban hiszek, mint például a Závecz felmérésének, ahol hat százalékra mérték a pártot.

hvg.hu: Abban a kutatásban azt a kérdést tették fel, hogy május 26-án, az EP-választáson kire szavaznának, itt áll hat százalékon a Jobbik.

Gy. M.: A néhány nappal később megjelenő IDEA-kutatásában pedig már 15 százalékon álltunk. Finoman szólva sem tartom hitelesnek a magyar közvélemény-kutatókat. A megrendelő szája íze szerint mérnek, úgy látszik.

Reviczky Zsolt

hvg.hu: Nem hiszem, hogy ez érdekében állna a megrendelőknek. De akkor ön is négy mandátummal számol?

Gy. M.: Igen, ami óriási előrelépés lenne a Jobbiknak, figyelembe véve azt az elmúlt egy évet, amin a párt keresztülment.

hvg.hu: Az áprilisi választások előtt sokan mondták, ha magas a részvétel, megszorítható a Fidesz. Öt éve az EP-választáson 29 százalékos volt a részvétel. Most mire számít?

Gy. M.: Nehéz lenne alulmúlni a 2014-es részvételt. Ráadásul úgy gondolom, az emberek tudják, mekkora most a tét. Most dől el az, hogy Magyarország nemzetközileg elszigetelődik vagy partnerként kezelnek minket az EU-ban.

hvg.hu: Külföldön mennyire ment át a néppártosodás folyamata? 2012-ben Novák Előd, akkor még jobbikosként uniós zászlót égetetett, most pedig már a Néppárthoz való csatlakozás lehetőségét is felvetette.

Gy. M.: Kis fáziskéséssel ugyan, de lekövette a külföld a magyar folyamatokat. Ma már ott tartunk, hogy a nyugat-európai sajtóban a Fideszre használják azokat a jelzőket, amiket néhány éve még a Jobbikra aggattak.

Arra számítok, hogy az EP-ben is megtörténik majd a helycsere a Fidesz és a Jobbik között.

hvg.hu: Akkor az irigykedés helyett sokkal inkább a megkönnyebbülés az, ami jellemzi azzal kapcsolatban, hogy a spanyol Vox, Le Pen, Salvini és az AfD nem a Jobbik, hanem a Fidesz szövetségesei?

Gy. M.: Abszolút. Ezekkel a pártokkal sohasem volt kapcsolatunk, de az nem meglepő, hogy az európai szélsőjobb most Orbán Viktorban szövetségest lát. Ezek a csoportosulások menekült- és Európa-ellenesek, de nincs más, ami összetartaná őket. Orbán ennek a csoportnak akar az élére állni.

Reviczky Zsolt

hvg.hu: Ugyanakkor még a Merkel fémjelezte CDU sem szakított Orbánnal, így a magyar miniszterelnök a teljes európai jobboldalt uralja.

Gy. M.: A német kancellár kétségtelenül meghatározó politikus, de a nyugati politika nem csak Merkelből áll. Úgy látom, hogy a német politikát erősen satuba szorítja a német gazdasági érdek, Merkelnek a német ipari lobbi jelöli ki a mozgásterét. Amíg Orbán itthon ezt kiszolgálja, addig a német kancellárnak partner a magyar miniszterelnök. De az európai politika sokkal több ennél, vannak olyan CDU-s és CSU-s politikusok, akikkel kifejezetten jó kapcsolatot ápolunk.

hvg.hu: Például hol?

Gy. M.: Én magam például az Európa Tanácsban is dolgozom, ott számtalan olyan téma előkerül, ahol kiváló az együttműködés a német képviselőkkel. Nemcsak pártpolitikai szinten, hanem ügyek mentén is. A kisebbségek autonómiatörekvésének kérdésében például egy osztrák szocialistával az egyik legjobb a munkakapcsolatunk. Az Európai Parlamentben sem feltétlenül ideológiai pártcsaládok közötti együttműködésben, hanem ügyek menti politizálásban gondolkodom.

hvg.hu: Manfred Webert alkalmasak tartja az Európai Bizottság elnöki tisztségére?

Gy. M.: Attól függ. Az ismert jelöltek közül ő a legalkalmasabb.

hvg.hu: Szavazna is rá?

Gy. M.: Ezt még nem tudom. Az eddigi megnyilatkozásai nem töltenek el feltétlen bizalommal. De ne felejtsük, arról az emberről beszélünk, aki a tavalyi országgyűlési választások előtt a Figyelőnek Joseph Daul néppárti elnökkel együtt többoldalas interjút adott, Orbán Viktort az egyetlen hiteles európai politikusnak beállítva. Nem tudom, Weber emlékszik-e erre, de engem ez mélységesen elszomorított, elképesztő, amit művelt még néhány hónapja is Orbán oldalán, legitimálva Orbán egypártrendszert építő rezsimjét. Azóta fellépett ugyan az orbáni politika ellen, de ez is elég erőtlenre sikeredett.

Nem tartom őt erélyes és elvhű politikusnak.

hvg.hu: Néhány hónapja még Orbán is azt mondta, a végsőkig támogatják Weber bizottsági elnöki ambícióit, ebből lett az, hogy mára alkalmatlannak tartja.

Gy. M.: Orbán hajtűkanyarjait lehetetlen lekövetni – a Liberális Internacionálétól eljutott a szélsőjobbig, Oroszország legnagyobb kritikusából Putyin bábja lett. Nincs abban semmi meglepő, hogy Weber támogatójából annak kritikusa lett.

hvg.hu: Lehet, a végén még önből lesz Weber támogatója?

Gy. M.: Ha mindenképp szavazni kell, őt választanám a jelenlegi felhozatalból.

hvg.hu: Mit gondol arról, hogy jogállami kritériumokhoz kötnék az uniós támogatások kifizetését?

Gy. M.: Nem értek egyet azzal, hogy szankciókkal meg lehet egy országot regulázni. Egyértelmű, hogy Magyarország letért a jogállami útról, és már nem nevezhető demokráciának, az egypártrendszer kiépítése zajlik. Ennek meg kell találni az ellenszerét az Európai Unióban.

Reviczky Zsolt

hvg.hu: Most mondta, nem hisz a szankciókban.

Gy. M.: Ez így igaz. Méghozzá azért nem, mert Orbánnak erre kész forgatókönyve van, egy EU-ellenes kampánnyal még a táborát is képes növelni. Minél inkább kritizálják rezsimjét, annál inkább az ő malmára hajtják a vizet. Nem hiszem, hogy ez a módja annak, hogy

Orbánt visszatérítsük a józanság és a jogállamiság útjára.

hvg.hu: A szavazati jog felfüggesztése használna?

Gy. M.: Kételkedem benne.

hvg.hu: Mi lenne az az európai intézkedés, ami használna?

Gy. M.: Olyan eszközöket kellene találni, amelyek Orbán Viktort és a Fideszt gyengítik, nem a magyar embereket büntetik. Meggyőződésem szerint az orbáni hegemóniát azzal lehetne megbillenteni, ha az Unió magához vonná az uniós források elosztásának és felhasználásának, ellenőrzésének a jogát, akár egy felzárkóztatásért felelős uniós biztos és az Európai Ügyészség révén, ezzel elzárva a NER korrupciós csapjait. Nyomatékosítani lehetne a magyar emberek körében, hogy őket illetik a kohéziós pénzek, nem az Orbán-klánt, az EU pedig őket védi az elnyomó és kizsákmányoló diktatúrával szemben.

hvg.hu: A néppárti kizárás nem érintené érzékenyen a Fideszt.

Gy. M.: Ez igaz, mivel eddig is úgy kommentálta a felfüggesztést, ahogy neki jólesik. Egyelőre nem tudom, hogy lehetne megregulázni Orbánt, de azt tudom, hogy a szankciók soha nem hoztak megoldást. Félek, ha se szavazati joga nem lenne Magyarországnak az EU-ban, se pénz nem érkezne onnan, Orbán kivezetné az országot az európai közösségből, de ez katasztrófa lenne hazánk számára.

hvg.hu: Onnan indultunk a beszélgetés elején, hogy azt mondta, azért választja az Európai Parlamentet, mert onnan sokkal hatásosabban tud küzdeni a rendszer ellen. De most úgy fogalmazott, nem látja, melyek lehetnek ezek az eszközök.

Gy. M.: Azt kell látni, hogy minden közösségnek megvannak a saját szabályai, az EU-nak is, Orbán Viktor pedig ezeket egész egyszerűen nem tartja be. Nekünk azt kell tudatosítanunk mindenkiben, hogy az orbáni út nem vezet sehová, így nem lehet nemzeti érdekeket érvényesíteni.

Bízom abban, hogy a populista trend, amire Orbán is felült, előbb vagy utóbb megbukik.

hvg.hu: Az EP-választások eredményéből tud meríteni az ellenzék az októberi, önkormányzati választásokra?

Gy. M.: Persze. Ősszel arra kell majd kísérletet tennünk, hogy egy hiteles szereplő mögé sorakoztassuk fel az összes ellenzéki pártot, a közös célnak a NER megbuktatásának kell lennie. Reményeim szerint az önkormányzati választások után ellensúlyt tudunk képezni a NER nyomasztó fölényével szemben. De az önkormányzati választás is csak egy dobbantó a 2022-es parlamenti választások előtt.

hvg.hu: Több helyen létrejött már az ellenzéki együttműködés. Születhet olyan eredmény az EP-választáson, ami teljesen felborítja az eddigi megállapodásokat?

Gy. M.: Ahol már kialakult egy konstrukció, nem hiszem. De ahol még nem születetett meg a végleges megállapodás, módosulhatnak az erőviszonyok. Azonban én alapvetően úgy gondolom, minden pártnak önmérsékletet kell tanúsítania, a legfontosabb, hogy egy hiteles jelöltet találjunk helyben. Nem az a legfontosabb, hogy a helyben legerősebb párt átnyomja az akaratát a többin, hanem az, hogy a jelölt fel tudja venni a versenyt a Fidesz jelöltjével szemben.

A NER legyőzése az ellenzék közös célja.

hvg.hu: Lehet, hogy május 26-át követően a fővárosi kerületeket érintő megállapodásba is lesz beleszólásuk, amit az MSZP, a DK és a Momentum már felosztott egymás között?

Gy. M.: Reméljük, mi is le tudunk majd ülni a tárgyalóasztalhoz.