szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Magyar Szociális Fórum cselekvésre szólította fel a kormányt.

Noha fagy még nem volt, két rendkívüli kihűléses eset máris történt Budapesten – értesült a Magyar Szociális Fórum (MSZF).

Az emberi jogi szervezet közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a szervezet végzetes kihűlését nem csak fagy okozhatja: a legyengült, beteg fizikumú embernek elegendő a viszonylagos hideg is ahhoz, hogy "fagyhalált" szenvedjen.

Az MSZF ezért felszólította a kormányt, hogy

gondoskodjon a több százezer rászoruló fűtőanyaggal való ellátásáról.

A szervezet adatai szerint tavaly szeptember és idén április között 172 ember halt meg kihűlés miatt, többségük ötven évnél idősebb volt.

Emlékeztettek, hogy a közterületen való életvitelszerű tartózkodást tiltó, úgynevezett hajléktalantörvény tavaly október 15-i életbe lépése óta 165-en fagytak meg Magyarországon.

Súlyos bírói hibák miatt kell újratárgyalni a nyáron bevitt hajléktalan ügyét

Súlyosakat hibázott a bíró, aki a nyáron utcán alvás miatt elítélt egy hajléktalant - írja az Index az Utcajogász Egyesülettől kapott információk alapján.

Ez arra utal, hogy a törvény nem váltotta valóra a hozzá fűzött reményeket, a tiltás és az adminisztratív szabályozás nem bizonyult alkalmasnak az évről évre ismétlődő tömeges fagyhalál megszüntetésére. Az MSZF ebből arra a következtetésre jutott, hogy sem a hajléktalanság, sem a szegénység problémája nem oldható meg hatósági eszközökkel, rendőri módszerekkel, csakis politikai akarattal lehetne megszüntetni.

Az MSZF kimutatása szerint 2015 és 2019 között 760 magyar halálát okozta kihűlés, a rendszerváltás óta pedig több mint 8 ezerét.

(Kép: illusztráció)

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Sztojcsev Iván Itthon

Bíróság helyett bérlakások: működne nálunk a hajléktalanokat segítő finn modell?

Sorra indulnak Európa és Észak-Amerika városaiban a tesztprogramok, melyek célja, hogy kiderítsék: meg lehet-e úgy szüntetni a hajléktalanságot, mint Finnországban, ahol bérlakásokat adtak az utcára kerülőknek. Az állam anyagilag is jól járt, a lakáspiacot sem tette tönkre a módszer, épp csak a szomszédok nem örülnek mindig az új lakóknak. Magyarország ettől nagyon messze van, itt a vakszerencsén múlik, van-e valakinek esélye szociális alapon lakhatásra.