Hétfőn 14 órától ült össze az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság, ám a Fidesz két perccel az ülés előtt sajtóközleményében tudatta, hogy Handó Tündét jelölik, és végül nem is történt meglepetés, megszavazták a tagságát.

A bizottság létrehozásáról szóló törvény szerint a bizottság tizenöt tagból áll, tagjai országgyűlési képviselők. A tagokat az országgyűlési képviselőcsoportok jelölik, az alábbiak szerint: a Fidesz nyolc, a KDNP kettő, a Jobbik egy, az MSZP egy, a DK egy, az LMP egy, a Párbeszéd egy tagot ajánlhat.

Az ülés után tudósítónk több bizottsági tagot is próbált megszólaltatni a döntésről, ám Bajkai István fideszes képviselő mindössze annyit közölt, hogy „ez nem az a hely, ahol újságírók kérdezhetnek”, majd elment. (Ismert, Kövér László nagyot nehezített néhány napja a parlamenti tudósítók dolgán.)

Bőbeszédűbb volt viszont Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője, aki szerint a döntéssel bebizonyosodott, hogy a Fidesz ismét kádertemetőnek használja az Alkotmánybíróságot. A képviselő szerint az egész eljárás során csak arra törekedett a Fidesz, hogy fenntartsa a törvényesség látszatát, hiszen bár a jelölőbizottság májusban alakult, azóta egyetlen ülése, illetve akár csak informális egyeztetés sem volt, a mostani ülésről is csak pénteken délután fél ötkor kapott egy SMS-t. Márpedig nekik is lett volna jelöltjük a pozícióra, ám időhiány miatt nem lehetett vele egyeztetni és végigvinni a jelölését.

Az Alkotmánybíróságra jeles jogászoknak kellene bekerülniük, nem kádertemetőként kellene funkcionáltatni - vélte.

Handót kedden 10 órától hallgatja meg az igazságügyi bizottság.

Már korábban is szó volt róla

Az ötlet, hogy idő előtt megszűnik az Országos Bírósági Hivatal igencsak megtépázott tekintélyű elnökének megbízatása nem új terv. Ez – ahogy arról a hvg.hu elsőként beszámolt – legutóbb Stumpf István alkotmánybíró júliusi távozáskor merült fel komolyan. Eredetileg még a parlamenti nyári szünet előtt megvalósult volna, ám akkor nem sikerült letörni Handó Tünde ellenállását és felfelé buktatni őt. Mindez amúgy meglehetősen nagy megütközést keltett az Ab-n is, ugyanakkor a kormány ezzel egy csapásra nyugalmat teremthetne az igazságszolgáltatásban, ami elemi érdeke, miután már Brüsszelben is árgus szemmel figyelik, mi folyik a magyar bíróságokon.

MTI / Komka Péter

A harmadik hatalmi ágra, azaz a bíróságokra a fő csapást még 2012-ben mérte a Fidesz. Az új bírósági rendszer kialakításakor, a hatékonyság jelszavával, központosítást hajtottak végre, a változások élére pedig politikai jelöltet ültettek Handó személyében. A kényszernyugdíjazással – ha nem is egykönnyen – meg lehetett szabadulni a tapasztalt, éppen ezért önjáró bírák többségétől. A kormányfővel és feleségével nem titkoltan jó viszonyt ápoló, egykori Bibó-kollégista Handóból – aki az Alaptörvényt jegyző Szájer József felesége – a politika nem csinált ugyan főbírót, mert azt nyilván nehezen lehetett volna lenyeletni, de a hatalma gyakorlatilag korlátlan.

Handó Tündét 2012. január elsejétől választották meg kilenc évre az OBH elnökévé, és – legalábbis a jelenlegi szabályok szerint – nem újraválasztható. Az elmúlt hónapok vitái nyomán pedig olyan mértékben tépázódott meg a tekintélye a bíróságokon, hogy forrásaink szerint semmi esélye sincs annak, hogy ő bíróként folytassa a pályáját – ahogy arról évekkel ezelőtt még ő maga beszélt.

MTI / Bruzák Noémi

Handót a kollégái kezdetben elismerték, nyilván nem függetlenül évtizedes bírósági vezetői tapasztalatától – még 1999-ben lett a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke. Megválasztásakor ráadásul hangzatos ígéreteteket is tett. A pereskedőknek szakszerű és gyors ítéleteket, a bíráknak pedig kiegyenlített munkaterhet és fizetésemelést ígért. Miközben a legfontosabb ígéreteit a kiváló politikai kapcsolatai ellenére sem tudta betartani Handó, a kézivezérlése miatt egyre több repedést generált szervezeten belül. Szokatlan módon mind több bíró citálta bíróságra saját igazgatási vezetőjét, soha nem látott törésvonalak vannak már a bírák között, a szervezeten belüli ellentét pedig odáig vezetett, hogy az Országos Bírói Tanács (OBT) kezdeményezte Handó menesztését is.

Nyolcszor jelezték az aggályokat

„Handó Tünde magatartása és mulasztásai, a bírósági igazgatásban kizárólagos, kontroll nélküli hatalomra törekvése miatt a tisztségére méltatlanná vált” – áll az OBT határozatában, amelyben 16 oldalon részletezik Handó mulasztásait és törvénysértéseit. Így például azt, ahogy a hatályos előírásokat kijátszva nevez ki és helyez át bírósági vezetőket, negligálja és ellehetetleníti az ő munkáját ellenőrizni hivatott OBT-t, a bíróságok költségvetését, és több utasítást is a testület megkerülésével készített el. Lényegében mindenfajta kontroll nélkül gyakorolja széles körű jogosítványait. Ugyan a nemzetközi kritikák nyomán építettek be fékeket is a rendszerbe, világossá vált, hogy a jogosítványokkal vissza is lehet élni.

Az OBT az elmúlt egy évben összesen nyolc alkalommal jelezte aggályait, ám Handó figyelmen kívül hagyta a törvényességi észrevételeket. Így tavaly május és december között legalább 14 bírósági vezetői pályázatot nyilvánított indoklás nélkül eredménytelenné, kilenc esetben pedig az OBT szerinte „törvénytelen működésére” hivatkozva negligálta a testület álláspontját.

Nem csak a bírálatok pattantak le róla, együttműködési szándékot sem tanúsított: az OBT határozott kérése ellenére nem vizsgálta ki például, hogyan nevezhették ki a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság elnökét harmadik ciklusára is, holott ezt a törvény csak az OBT hozzájárulásával engedné meg. Handó makacssága miatt tucatnyi bírósági vezetői álláshely nincs pályázat útján betöltve. Ellehetetlenült a fegyelmi ügyeket is tárgyaló szolgálati bíróságok működése, és megakadt a kitüntetések adományozása is.

Az OBT szerint Handó tudatosan figyelmen kívül hagyja a testület felhívásait. Bár néha-néha legalább a látszatra adott – hosszas levelezés nyomán például engedélyezett iratbetekintést az OBT tagjainak –, mint utóbb kiderült, az iratokat nem teljeskörűen mutatta be, sőt megesett, hogy visszadátumozott határozatokat mutatott meg. Volt példa arra is, hogy megbeszélésre hívta, helyesebben kész helyzet elé állította az OBT elnökét, aki vasárnap kapott egy e-mailt arról, hogy másnap délben találkozzanak.

MTI / Balogh Zoltán

A testület mindezek alapján jutott arra a következtetésre, hogy „az OBH elnöke egyes feladatköreit jogállami kontroll nélkül, továbbra is rendeltetésükkel ellentétesen gyakorolja, egyes intézkedéseivel sérti az állampolgárok törvényes bíróhoz való jogát”.

Ki nem tartja be a jogszabályokat?

Az OBH elnöke tavaly április óta szabotálja az együttműködést, mondván, nem tekinti működőképesnek a testületet. Arra hivatkozik, hogy az OBT-nek nincs elég tagja, és a közigazgatási és munkaügyi bíróságok képviselete sem megoldott. Ezt a véleményt rajta kívül nem osztja más: az igazságügyi tárca, az ügyvédi, valamint a közjegyzői kamara képviselője is rendszeresen részt vesz azóta is az üléseken. „Ahogyan tapasztalom, az OBH és az OBT is működik, utóbbi tart üléseket, és azon az Igazságügyi Minisztérium képviselteti magát minden egyes alkalommal. Ha vannak személyes konfliktusok, azok rendezése nem a tárca feladata. A két intézményt az alaptörvény együttműködésre ítélte” – fogalmazott korábban a HVG-nek adott interjúban Trócsányi László korábbi igazságügyi miniszter.

Beszédes az is, hogy Handó és az OBT vitája azóta mérgesedett el, hogy – bírósági körökben forradalminak nevezett – választás nyomán kritikusnak ígérkező testület állt össze, amely már az alakuló ülésen leszögezte, nem lesz „bólogatójános”. S ahogy sokasodtak a kérdések és a törvényességi észrevételek, úgy mélyültek a lövészárkok.

Az igen súlyos kifogások ellenére az Országgyűlés nem menesztette Handót, bár meglett volna ehhez a szükséges kétharmados parlamenti támogatás. A kormánypárti honatyák azonban nem láttak okot arra, hogy megfosszák tisztségétől, ami egyet jelentett volna az amúgy fideszes körökben sem túl népszerű bírósági vezető nyilvános megszégyenítésével. Ehelyett a fideszes Bajkai István oktatta a Handó menesztését kezdeményező OBT-t a pártatlanság mibenlétéről. Azt sugallva, hogy a bírói testület által hosszasan sorolt törvénysértések csupán a sértettség következményei lennének. Az OBT által nevesített és okiratokkal alátámasztott törvénysértésekkel nem is foglalkoztak.

Az OBT egyébként épp egy éve már figyelmeztette Handót, hogy haladéktalanul tegyen eleget a törvényi kötelezettségeinek: „A törvények betartása és betartatása nem választás kérdése, hanem alkotmányos kötelesség a közhatalom gyakorlói számára.” A kialakult patthelyzetet az Alkotmánybíróság oldhatja fel, Székely László ombudsman ugyanis a testület vizsgálatát kérte annak eldöntéséhez, hogy az OBT összetétele és jelenlegi létszáma megfelel-e a törvényben előírtaknak.

A vitával mindenesetre sikerült tovább növelni a bírói karon belüli megosztottságot: a Handó által kinevezett bírósági elnökök sorban állnak ki ugyanis felettesük mellett, s határolódnak el a bírói kar nevében az OBT tagjaitól, akiket viszont éppen a bírók választottak meg. Magyarán sikerült a bíróságok amúgy is megtépázott tekintélyét is tovább rombolni.

Külföldről is figyelnek

Mindez pedig már nem belügy – amire talán a kormány is rájöhetett már. A magyar igazságszolgáltatás kritikus helyzete miatt legutóbb a Nemzetközi Bírói Egyesület elnöke írt levelet Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság (EB) távozó elnökének. A jelentés szerint a magyar igazságszolgáltatás rendkívül kritikus helyzetben van, függetlensége is veszélybe került. Azt írják, az OBH elnöke „látszólag” túllépte a hatáskörét, amikor megakadályozta az OBT felügyeleti jogainak ellátását, továbbá jogellenesen beavatkozott a bírói kinevezésekbe és előléptetésekbe, valamint késleltette a szükséges választások ütemezését, hogy az OBT-ben megüresedett pozíciókat betöltsék.

A jogállamiság helyzete miatt Magyarország ellen folyamatban van a 7. cikk szerinti eljárás is, és ismét komolyan felmerült, hogy a jogállamisághoz kötik az uniós források kifizetését. A közigazgatási különbíróságok ügyében a kormány a jelek szerint a nemzetközi nyomásra már visszakozott, így vélhetően Handó bombabiztosnak tűnő megbízása is megszűnhet, ha ahhoz több millió eurós érdeke fűződik a kormánynak.