Az elmúlt hónapok bohózatának vége: megjelent az alaptantervről szóló kormányrendelet, amit néhány hónap múlva, idén szeptember elsején az első, ötödik és kilencedik évfolyamon már be is vezetnek. Volt itt szó új NAT-ról meg a régi átdolgozásáról, továbbá, keringtek dátumok a megjelenéséről és keringtek különböző változatok is az oktatás tartalmi szabályozásának e fontos dokumentumáról.

Mintha titkokban akarnák tartani, péntek este 10 óra körül került ki a NAT-ot tartalmazó Magyar Közlöny. Az rögtön kiderült, hogy nem új alaptantervről van szó (tehát a Csépe Valéria-féle koncepció a kukában landolt) hanem a régi átdolgozásáról. Ezt viszont nagy reformnak nem nevezhetjük, hiszen törvényi kötelezettség az aktuális NAT-ot ötévente felülvizsgálni. (Ez ügyben, mondjuk késésben van két évvel a kormány.)

Jó hír, hogy valóban csökken a tanulók terhelése, az új dokumentum évfolyamonként meghatározza a diákok maximális heti óraszámát. Eddig alsóban 27-30, felsőben 30-34, középiskolában pedig 39-43 órája volt a diákoknak. Ezentúl az alsó tagozat első három évében ez 24 óra lesz, amiből 22 a kötelező. A 11-12. évfolyamon összesen a maximum óraszám 34 óra lesz, a kötelező ebből 11. évfolyamon 25, a 12. évfolyamon 24 óra. Ehhez jön még négy kötelezően választható tárgy, a korábbi fakultációknak megfelelően, illetve választható tárgyként négy illetve öt óra plusz.

A nAT a bevezetőben kifejezetten korszerű pedagógiai elméletek jelennek meg. Többek között az aktív tanulást hangsúlyozza, továbbá azt, hogy „a tanulási tevékenység legfőbb célja olyan tanulói kompetenciák fejlesztése, amelyek lehetővé teszik az ismereteknek különböző helyzetekben történő kreatív alkalmazását”. Kitér az eddig szitokszóként kezelt kompetenciafejlesztésre, a differenciálásra, a páros munkára, a témahetek, projektnapok szükségességére. Egyéni tanulási utakról ír és képességkibontakoztatásról.

Továbbra is kötelező tantárgy az etika, amit csak a hittan válthat ki (a tanuló választásának megfelelően). Új elem, hogy a természettudomány a 7-8. évfolyamon összevonva is oktatható. De lehet a régi felosztásban is: külön biológia, fizika, kémia.

Nem teljesen világos, hogyan, de rögzíti a NAT, hogy a tanulóknak a középiskolai tanulmányaik végére képesnek kell lenniük elérni „a KER szerinti B2 szintet, de legalább a középszintű nyelvi érettségit”. Az biztos, hogy az idegen nyelv tanulási terület két tantárgyat ölel fel: az élő és a klasszikus idegen nyelvet. Az első nyelv oktatását 4. évfolyamon, a másodikat a 9. évfolyamon kell megkezdeni. A középiskolákban második idegen nyelvként szabad választás szerint oktathatók a klasszikus vagy az élő idegennyelvek.

Az irodalom tananyagba valóban bekerült feldolgozandó szövegént a felső tagozatban Wass Albert és Nyírő József, előbbi kötelező olvasmányként valamint a szerző életrajzának ismereteként a középiskolában is. A gimnazistáknak muszáj lesz elolvasni az Adjátok vissza a hegyeimet című regényét. Az előírt szerzők között továbbra sincs kortárs, megjelent viszont Agatha Christie, továbbá Orwell és Bohumil Hrabal.

Az irodalom tananyagnál feltünteti a dokumentum a különböző életkorokban a kulturális emlékezethez és nemzeti hagyományokhoz kapcsolódó szövegeket illetve a digitális írástudáshoz kapcsolódó tudásszinteket is.

MTI / Balázs Attila

A NAT-ban az előzetes sajtóinformációkkal ellentétben megjelenik a digitális kultúra tantárgy is, aminek célja "olyan naprakész ismeretek és készségek átadása és kialakítása, amelyek a tanulót az információs társadalom sikeres és hasznos tagjává teszik. A tantárgy keretében fontos szerepet kap az algoritmizálás és kódolás, mivel elősegíti az olyan kompetenciák fejlesztését, mint a problémák digitális környezetben történő megoldása, a kreativitás, az együttműködés és a logikus gondolkodás." A tárgyat már 3. osztálytól bevezetik és végigkíséri a tanulókat a középiskola végéig.

Az általános iskolában 1-7. évfolyamig lesz egy új tárgy is, a Technika és tervezés. Ez "a problémamegoldó gondolkodást, a saját tapasztalás útján történő ismeretszerzést helyezi a középpontba, melynek eszköze a tanórákon megvalósuló kreatív tervező és alkotó munka, a hagyományos kézműves és a legmodernebb digitális technológiák felhasználásával. A tantervben kiemelt szerepet kap a tanulni tudás, a tanultak alkalmazása, a problémamegoldáson alapuló alkotás."

Kásler Miklós szerint az a cél, hogy "a hagyományos, európai értékeket és modern oktatást ötvöző magyar oktatás, és a köznevelés rendszeréből kilépő fiatalok 2030-ra a világ élvonalába kerüljenek". Nagyon szép cél, de ehhez még a legkorszerűbb alaptantervnek sem lenne sok köze. Az oktatáskutatók, a nemzetközi tanulmányok mind azt bizonyítják, hogy nem az előírt tananyagokon (azaz a tanterveken) múlik egy iskolarendszer minősége, hatékonysága, hanem többek között a jó pedagógusokon, a tanárok autonómiáján és megbecsültségén. Hogy Wass Albert vagy Agatha Christie van az irodalmi anyagban előírva, az ebben a tekintetben teljesen mindegy.