Látványos a hallgatás Orbán Viktor és a Fidesz részéről a fehéroroszországi eseményekről: sem gratuláció, sem a jól dokumentált rendőri erőszak elleni kiállás nem született még meg, és ahhoz is négy nap kellett, hogy Szijjártó Péter egy meglehetősen semmitmondó közleményben hangsúlyozza, Magyarország leginkább olyan döntésekben érdekelt, amik “nem lehetetlenítik el Belarusz és az Európai Unió jövőbeli kapcsolatépítését, valamint nem vetik vissza a Keleti Partnerség programot sem.” Arról, hogy Lukasenka valószínűleg csalt, az ellenzék vezére elmenekült az országból, újságírókat vesznek őrizetbe, civileket vernek véresre és lekapcsolják az internetet, nem szólt a külügyminiszter.

Nemcsak a Fidesz és a KDNP, de még a két párt ifitagozata, a Fidelitas és az IKSZ is hallgat: miközben az Európai Néppárt ifjúsági szervezete közleményben ítélte el a fehérorosz erőszakot 51 magát kereszténydemokratának valló politikus aláírásával, egyik érintett magyar szervezet képviselőjének neve sem szerepel a listán.

Véresre verték a választási eredmény ellen tüntetőket Fehéroroszországban - Nagyítás képgaléria

Aljekszandr Lukasenka elnök 80 százalékos győzelmet hirdetett, viszont minden jel szerint csalással. Az első exit pollok nyilvánosságra kerülése után az ellenzék jelöltje, Szvjatlana Cihanouszkaja az utcára hívta híveit, amire a rendőrség országszerte brutálisan reagált.

A magyar kormány egyelőre jól láthatóan nem nagyon tud mit kezdeni a helyzettel: Orbán Viktor épp nyáron kezdte szorosabbra fűzni viszonyát Európa utolsó diktátorának mondott Aljakszandr Lukasenkával, hangoztatva, hogy a magyarok sokkal közelebb vannak a belaruszokhoz, mint azt gondolni szokás. Ennek fényében nem jött különösebben jól, hogy magát szovjet embernek valló Lukasenka minden jel szerint újra nagyon csúnyán elcsalta a vasárnapi elnökválasztást, az erre kialakult országos tüntetéshullámot pedig erővel verte le.

Ha már se a kormány, se a Fidesz, se a parlamenti Fidesz-frakció nem válaszolt nekünk arra a kérdésre, mi az oka a magyar kormány hallgatásának, felkerestük azokat a kormánypárti politikusokat, akik szerencsés esetben még szóba állnak a független sajtóval is.

Aljakszandr Lukasenka és Orbán Viktor 2020. június 5-én

MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán

Sikerült elérnünk Orbán egykori miniszterelnök-helyettesét, Navracsics Tibort, akinek állítása szerint fogalma sincs róla, van-e bármi oka a hallgatásnak. Arra a kérdésre, hogy személyes álláspontja van-e erről, tömören válaszolt:

“Nincsen, nem is foglalkozok most ilyesmikkel.”

Bőbeszédűbb volt a Fidesz kommunikációs igazgatója, Hollik István: “Mi elsősorban Magyarország ügyeivel foglalkozunk” – mondta a hvg.hu-nak, aki szerint a világban sok országban történnek választások még, a magyarok pedig próbálnak mindenkivel jó viszonyt ápolni, Fehéroroszország viszont nem olyan kiemelt szövetséges, mint például Lengyelország, amivel kapcsolatban a nyári elnökválasztás előtt és után is aktívan kommunikált a kormány és Orbán Viktor is.

A rendőri erőszak elleni közös kiállás elmaradásáról már valamivel sarkosabb véleménye van a politikusnak: “Ahogy mi sem szeretjük, hogy beleszólnak a mi dolgainkba, úgy mi is tiszteletben tartjuk a többi ország szuverenitását. Egy józan állami vezető ilyen helyzetben tájékozódik, és utána beszél. Nekünk is meg kell várni, és elemezni, mi történik most pontosan Fehéroroszországban. Szerintem még nem gyűlt össze elég információ az állásfoglaláshoz, senki nem tudja, mi zajlik ott pontosan” – mondta a politikus, aki arra a kérdésre, hogy akkor ezek szerint a 2006-os magyarországi eseményeket is érdemes lett-e volna tovább elemezni, azt mondta, “ott az őszödi beszéd és a rendőrattak között hetek, hónapok teltek el.”

Hollik István

MTI / Mohai Balázs

Holliknak személyes benyomása sincs saját bevallása szerint, mivel épp szabadságát tölti, és nem tájékozódott az ügyben eleget hozzá:

“Láttunk már olyat Észak-Macedónia esetében, hogy a tüntetéssorozatokról kiderült, erős nemzetközi befolyás hatására indultak el. Én nem akarom azt mondani, hogy itt is ez zajlik, de az embernek óvatosan kell viszonyulni az ilyen kérdésekhez.”

Bár mostanában főleg a biciklis dolgokkal foglalkozik, Révész Máriusz véleménye különösen érdekes a témában: a fideszes politikus 2006-ban Budapesten elszenvendője is lett a rendőri brutalitásnak, a tüntetések egyik ikonikus pillanata volt, amikor vérző fejjel nyilatkozott. Révész nem szokott külpolitikai témákban nyilatkozni, de a rendőri brutalitást most sem támogatja.

“Szerintem ami most ott van, az egyértelműen elítélendő, és nem hiszem, hogy a Fideszben bárkinek más véleménye lenne erről”

– mondta Révész.

Rohamrendőrök őrizetbe vesznek egy ellenzéki tüntetőt Minszkben 2020. augusztus 9-én, a fehéroroszországi elnökválasztás estéjén, miután bezártak a szavazóhelyiségek

MTI / EPA / Taccjana Zenkovics

A kormánybiztos egy esetleges közös kiállást is támogatna a rendőri agresszió ellen, de szerinte a magyar uniós biztos, Várhelyi Olivér nyilatkozata egyértelműen a Fidesz álláspontja, amivel ő is mélységesen egyetért.

Várhelyi hétfőn Josep Borrell-lel, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével közös közleményben aránytalannak és elfogadhatatlannak nevezték a "békés tüntetők ellen alkalmazott állami erőszakot".

Írásban válaszolt kérdéseinkre a Fidesz EP-képviselője, Deutsch Tamás és a Külügyminisztérium is: mindketten Szijjártó bármiféle konkrétumot nélkülöző nyilatkozatát ajánlották figyelmünkbe.

Fehéroroszországban vasárnap este óta minden nap balhéba torkolló tüntetések szerveződtek országszerte Lukasenka kihirdetett győzelme után: még szerda éjjel is 25 városban történtek zavargások, a rendőrség pedig bevallottan éles lőszereket is használt az oszlatásra. Lukasenka külföldi beavatkozást emleget, ahogy a belarusz rendőrség is azt állítja, külföldről kapcsolták le több mint egy napra az internetet az egész országban.