Magyarországon az elérhető adatok szerint már hosszú hetek óta napi 9-11 ezer PCR-tesztet végeznek. Azt, hogy ez nem elég, egy igen egyszerű adatból ki lehet következtetni: az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint a koronavírus-járványt akkor lehet kordában tartani, ha az elvégzett tesztek maximum öt százaléka lesz pozitív – azaz annyi tesztet kell végezni, hogy a végén "csak" 5 százalék legyen a pozitív esetek száma.

Ehhez képest Magyarországon nem ritka a 10-13 százalékos találati arány sem. Az országban egymillió főre lebontva egyébként átlagosan napi 1030 tesztet végeznek, ami negyede a belga, közel harmada a francia, és majdnem fele a cseh vagy holland számoknak.

Szokatlan módon a tesztelést már kormányzati kutatók is bírálják, Oroszi Beatrix, az Innovációs és Technológiai Minisztérium infektológiai monitoring teamjének munkacsoport-vezetője például arról beszél, hogy

az ország tesztelési kapacitása elérte a felső határát.

Ez azért is aggasztó, mert a naponta jelentett esetszámok már nem tudnak megfelelő iránymutatást adni arra, hogy mi a valós trendje a járványnak – ezért is kellene a több teszt.

A kapacitás végességének több oka is van, ezeknek csak egyike az elérhető laboratóriumok száma, fontos kérdés az is, van-e elegendő személyzet a mintavételhez. Korábbi cikkünkből már kiderült, hogy a PCR-tesztek elvégezhetőségének épp az utóbbi a legnagyobb akadálya, erről beszélt lapunknak korábban Falus András immunológus is.

Gyors PCR-tesztektől még nem lesz könnyebb a járványt kezelni

A már most is csúcsra járatott koronavírustesztelési rendszer kormányzati akarattal még bővíthető, ehhez azonban a jelenlegi protokollt is felül kellene írni. Az elmúlt napokban valami megmozdult, a minták szállítását végző mentők kapacitását ugyanis megnövelték Müller Cecília utasítására. Közben a szakmai vita sokkal inkább akörül zajlik, szükség van-e egyáltalán a lakosság tömeges tesztelésére.

Az egyik biztos, a másik gyors

Úgy tudjuk, hogy ha nem is a teljes lakosság körében, de a kormány már régóta próbálkozik azzal, hogyan lehetne gyorsabban és nagyobb mennyiségben szűrni. Ezért az elmúlt hetekben

a Nemzeti Népegészségügyi Központ élesben is elkezdett antigén alapú gyorsteszteket használni, a Semmelweis Egyetem laboratóriumaiban és Debrecenben pedig egy olcsóbb és gyorsabb, magyar fejlesztésű PCR-tesztet is alkalmaznak.

Ezek megértéséhez azonban először is fontos tisztázni, hogy pontosan mit jelent a PCR-teszt és miben különbözik az antigén alapú gyorstesztektől. Arról teljes körű a tudományos konszenzus, hogy az aktuális koronavírus-fertőzöttséget a PCR-teszt mutatja ki a legmegbízhatóbban a vírus örökítőanyagának (RNS) segítségével. Kemenesi Gábor virológus úgy fogalmazott, hogy ha el szeretnénk képzelni a SARS-CoV-2 szerkezetét akkor kintről befelé haladva egy membránt (felszíni fehérjékkel), egy burkot és végül a legbelül őrzött RNS alapú genetikai állományt kell elképzelni. A PCR-teszt a legbelül őrzött RNS szál egy bizonyos darabját sokszorosítja fel, így teszi „láthatóvá” a vírus jelenlétét.

A PCR-teszt előnye, hogy tünetmentes és tünetes embereknél is lehet alkalmazni, rendkívül megbízható, hátránya, hogy költséges és időigényes. Anyagi vonzatát jól mutatja, hogy amikor a kormány 19 500 forintos hatósági árat vezetett be rá, sok magánlaboratórium inkább leállt a teszteléssel. Itt a kormány ugyan a laborok önköltségi árával számolt, de tény, hogy a pénzt és az időt nem is annyira a laboratóriumi munka, hanem a konkrét mintavétel és a szállítás viszi el. A PCR-teszt ráadásul rendkívül érzékeny, ezért a nem megfelelő mintavétel álnegatív eredményhez vezethet, de az is előfordulhat, hogy hetekkel a fertőzés után még mindig kimutatja a vírus jelenlétét, még akkor is, ha a páciens már egyáltalán nem fertőz.

Az antigén alapú gyorstesztek ezzel szemben nem a vírus örökítőanyagát, hanem a benne található fehérjét (S-protein) mutatják ki. Ehhez is szükség van szakszemélyzetre, hiszen a mintát ugyanúgy garatból vagy orrból veszik le, viszont nem kell hozzá speciális molekuláris diagnosztikai labor. Előnye, hogy sokkal gyorsabb a PCR-tesztnél, akár 15 perc alatt is megvan az eredmény, de az Oxfordi Egyetemen nemrég kifejlesztettek egy ötperces változatot is.

Nagy hátránya ugyanakkor, hogy csak akkor ideális, ha tünetes, nagy valószínűséggel Covid–19-cel fertőzött betegeken használják. Mivel alacsonyabb az érzékenysége, az antigén alapú gyorsteszttel előfordulhat, hogy a fertőzöttség első néhány napjában nem mutatja ki a koronavírust. Ez azért van, mert az RNS-hez képest a vírusfehérjék később válnak kimutathatóvá a légutakban.

Kórházak bevetésre készen

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) kicsivel több mint egy hete jelentette be, hogy bevetné az antigén alapú gyorsteszteket a járvány elleni védekezésben. A hvg.hu kérdésére Müller Cecília országos tiszti főorvos elárulta, hogy az első eredményekkel meglepő gyorsasággal el is készültek. Az NNK mérései azt mutatták, hogy az antigén alapú tesztek jól működnek, a pozitív eredményt a PCR-vizsgálatok is megerősítették, ellenkező esetben ez azonban nem mindig volt így.

„Ami gyorsteszttel pozitív, PCR-rel is pozitív volt. Ami viszont negatív, annak csak egy része volt PCR-teszttel negatív, ott tehát mindenképpen szükség van megerősítésre” – mondta.

Müller Cecília azt is hozzátette, hogy több intézménybe kerültek már antigén alapú tesztek, amivel gyorsítani tudják a diagnosztikát. A tiszti főorvos ezzel valószínűleg a kórházakra és a szociális intézményekre utalt, ahol a bekerült betegeken így negyed-fél óra alatt el tudják végezni a vizsgálatot, és ha pozitív lesz koronavírusra, akkor azonnal a megfelelő ellátóhelyre kerülhetnek. Azt ő is kiemelte, hogy a gyorstesztek nem helyettesíthetik a PCR-vizsgálatokat, de „ez mindenképpen olyan kiegészítő diagnosztikai lehetőség, amit ki kell aknáznunk”.

Az antigén alapú gyorsteszteket más országok is egyre gyakrabban használják, a szlovák kormány például a hét végén jelentette be, hogy néhány héten belül Szlovákia teljes lakosságát ezekkel fogják tesztelni. Pozsony ehhez 13 millió antigéntesztet rendelt.

A gyorstesztek másik előnye, hogy olcsóbbak, mint a PCR-vizsgálat. Találtunk olyan magyarországi forgalmazót, ahol VIP csomagban már kevesebb mint 8000 forintért meg lehet venni, de nagyobb tételnél még ebből az árból is kedvezmény jár. Arra azonban ők is figyelmeztetnek, hogy otthonra senki ne rendeljen belőle, mert a tesztet kizárólag egészségügyi szakdolgozók végezhetik.

Bár az általunk megkérdezett szakemberek mindegyike egyetértett abban, hogy az antigén alapú gyorstesztekben van potenciál, arra is figyelmeztettek, hogy nem teljesen megbízhatóak. Széll András, a MikroMikoMed laboratórium vezetője a hvg.hu-nak 70-75 százalékos pontosságúként írta le őket. Úgy fogalmazott, hogy „nem lehet őket teljes értékű helyettesítőnek mondani”.

Mások egyetértettek azzal, hogy

az antigén tesztek használata jelentősen csökkentheti a fertőzés veszélyét olyan helyeken, ahol nincsen laboratóriumi háttér és gyorsan kell az eredmény, mint például fogorvosi és háziorvosi rendelőben, repülőtéren vagy sporteseményeken.

Hiába nem százszázalékos a megbízhatóságuk, tünetes fertőzötteknél nagy eséllyel mutatja ki a vírust, így sokat segíthet a kockázat csökkentésében.

Az antigén alapú tesztekkel azonban probléma is van, ezekre egyik legjobb példa a Fehér Ház, ahol az Atlantic című magazin információi szerint egy 15 perces, mindössze 5 dollárba (1500 forintba) kerülő antigén alapú tesztet használnak. Ezzel szűrték a vendégeket az új főbíró, Amy Coney Barrett tiszteletére szervezett rendezvényen is, melynek már ismerjük a végét: nemcsak Donald Trump és felesége, hanem az elnök 23 munkatársa is megfertőződött. Egyelőre az tűnik valószínű magyarázatnak, hogy a vírus terjesztője fals negatív eredményt produkált, mert még annyira korai szakaszban járt a fertőzése, hogy a teszt nem tudta kimutatni a vírusfehérjét.

Amerikai szakértők attól félnek, hogy ha a lakosság körében is nagy tömegben kezdik el őket alkalmazni, az több százezer fals negatív eredményhez és az érintettek felelőtlen viselkedéséhez vezethet. Ezért elengedhetetlen, hogy a vírus elleni védekezésnek ne csak a tesztelés, hanem a távolságtartás, a kézmosás, a maszkviselés és végső soron majd a vakcina kombinálva képezze az alapját. Mindez jól mutatja azt is, a lakosság tömeges szűrésére miért nem feltétlenül alkalmasak az antigén alapú gyorstesztek, de ezt Magyarországon – Szlovákiával ellentétben – egyelőre nem is tervezik. Arra viszont jók lehetnek, hogy egy adott helyen és időben a gyanús esetekről megállapítsák a koronavírus-fertőzöttséget.

A PCR-ben is van potenciál

Nem csak a fenti módszerek alkalmasak azonban arra, hogy bővíteni lehessen a tesztelési kapacitást. A koronavírus megjelenése óta számos laboratóriumban dolgoznak azon is, hogyan lehetne a PCR-teszteket lerövidíteni és költséghatékonyabbá tenni, ezek a kísérletek mostanában kezdenek beérni. Ezek egyike egy magyar tulajdonú, a nemzetközi piacon is jelen lévő molekuláris diagnosztikai cég terméke.

Az Omixon Biocomputing Kft. által kifejlesztett új, „egylépéses” PCR-teszt lényege, hogy a levett mintát 95 fokon, hőkezeléssel készítik elő, így a vírus tulajdonképpen „szétesik”, a benne található RNS (vagyis a vírus örökítőanyaga) pedig felszabadul – mondta a hvg.hu-nak Bérces Attila, a cég alapítója.

Ez azért fontos, mert a klasszikus PCR-tesztnél az RNS kivonása időigényes, költséges, sőt reagens és külön ezzel foglalkozó szakember is kell hozzá. Az új típusú teszt – melyet AzureSeq-200 CE névre kereszteltek – a kétórás előkészítést rövidíti le körülbelül öt percre.

A mintavétel ettől még ugyanúgy zajlik, orr- és garatváladék kell hozzá, ezt tehát nem lehet megspórolni. Viszont mivel az RNS-kivonáshoz nem kell emberi munka, a szakemberek ezalatt más folyamatokban vehetnek részt, így Bérces szerint akár

ugyanannyi idő alatt kétszer annyi tesztet is el tudnak végezni.

A tesztet a Semmelweis Egyetem laboratóriumában már élesben használják. Vásárhelyi Barna, az egyetem Laboratóriumi Medicina Intézetének igazgatója a megbízhatóságáról korábban úgy fogalmazott: a kapott eredmények teljes mértékben megegyeztek a klasszikus PCR-vizsgálatok eredményeivel.

Bérces Attila hangsúlyozta, hogy mint minden új fejlesztés esetében, ennek széles körű alkalmazásához is kell még idő, de bízik benne, hogy egyre több helyen használják majd. Már csak azért is, mert segítségével jelentősen lehetne bővíteni a magyarországi tesztelési kapacitást, és kevesebbe is kerül, mint a hagyományos PCR-teszt. Az, hogy pontosan mennyivel, sok mindenen múlik, de

számításai szerint az RNS-kivonás árával, tehát 2-4000 forinttal kell érte kevesebbet fizetni.

A cég egyébként jelenleg egy olyan kombinált teszten dolgozik, ami egy mintából az új típusú koronavírust és az influenzavírust is ki tudja mutatni, ami jelentősen megkönnyítené a diagnosztizálást, különösen az őszi járvány idején. Az idő előrehaladtával és az új típusú koronavírus rejtélyeinek megismerésével pedig valószínűleg itthon és a világban is egyre több, hatékonyabb és mindenekelőtt gyorsabb szűrési módszer lesz elérhető, akár a lakosság számára is.