„Évek óta változatlan, vagy némiképp csökkent a drogfogyasztók száma Magyarországon a rendelkezésre álló adatok szerint, ám a számsorokat érdemes fenntartással kezelni. Az emberek ugyanis egyre kevésbé merik, akarják elismerni, hogy fogyasztottak már kábítószert. Vagyis hiába mutatnak stabil és kedvező helyzetet a különböző módszerekkel végzett európai ajánlásokkal kompatibilis lakossági mérések adatai, feltételezhető, hogy a valóságban Magyarországon a tényleges fogyasztási rátáknak maximum egy rendkívül konzervatív alulbecslését adják” – nyilatkozta a Népszava kérdésére Paksi Borbála, „Az Országos Lakossági Adatfelvétel az Addiktológiai Problémákról” című, a felnőtt lakosság körében közel húsz éve tartó kutatássorozat vezetője, a terület kutatója.

Paksi elmondta, hogy négyévente készítenek felméréseket a magyarországi kábítószerfogyasztási szokásokról, ám 2007 után azt tapasztalták, hogy romlásnak indult az adatminőség, tehát egyre többen nem válaszoltak a kérdésekre, vagy ha válaszoltak is, azok ellentmondásosra sikeredtek.

A társadalom által elítélt magatartásformákat az emberek nem szívesen vállalják fel, ezért a romlás, ugyanakkor ennek kiszűrésére két módszert is kidolgoztak Paksiék, amelyek alkalmazásával már egészen más eredményeket kaptak. „A hagyományos kérdésekkel mért 6,7 százalékos kipróbálási arány helyett 16 százalékot becsültek, míg a szintetikus kannabinoidok esetén még nagyobb a különbség, ott 2,4 százalékról 22,4 százalékra ugrott a végeredmény.”

Ugyanezen új módszerek segítségével riasztó tendenciára lettek figyelmesek a nagykép szempontjából is. A 2015-ben mért, hagyományos módszerrel gyűjtött adatok szerint a társadalom 10 százaléka próbált már ki valamilyen kábítószert, ez azonban az új módszertannal inkább 16 százalékra tehető, míg a 2019-ben mért 7,9 százalék pedig 23-ra ugrott fel.

Az ellentmondásos adatok miatt fontos volna, hogy új kutatások, tanulmányok készüljenek a droghelyzetről, azonban a szaktárca már egy ideje nem ad ilyesmire pénzt – mondta a lapnak Paksi.

Megszűntek a kábítószer-problémával kapcsolatos vizsgálatok és kutatások támogatására szolgáló pályázatok. Az Országos Lakossági Adatfelvétel az Addiktológiai Problémákról című nagy kutatást 2007-ig az illetékes tárca közvetlenül finanszírozta, a soron következő 2011-esre viszont már nem volt kormányzati támogatást, el is maradt. 2015 óta a kutatássorozatot az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) finanszírozza, ami azonban egy korlátozott költségkeretet jelent, nem ideális ilyen nagyszabású kutatássorozatok finanszírozására megvalósítani – sorolja a problémákat Paksi.

Hasonlóan lesújtó a terepen dolgozó szakemberek véleménye a helyzetről. Kilátástalan. Így jellemezték a terepen dolgozó kollégák a kábítószer elleni küzdelem jelenlegi helyzetét. A teljes leépülés állapotában van ez a terület – jelentette ki Sárosi Péter jogvédő, kutató, a drogriporter oldal tulajdonosa, szerzője. Mint mondta, jelenleg az sem világos, mennyi pénzt költenek a területre, mivel 2021-ben a költségvetésből eltűntek a kábítószer elleni küzdelem címkézett pénzei. Ezzel viszont ellehetetlenült több úgynevezett alacsonyküszöbű program, mint például a tűcsere, vagy azoknak az úgynevezett „drop-in” helyiségeknek a fenntartása, ahova a szerhasználók józanul mehetnek szociális munkással, pszichológussal beszélni.