szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az Országgyűlés stabil fideszes többsége várhatóan simán meg is fogja szavazni nekik.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

Ismét felkerült a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre egy törvénytervezet, amely alapján a parlament újra arra hatalmazná fel a kormányt, hogy hosszabbítsa meg a háborús veszélyhelyzetet 180 nappal, 2025. május 18-áig. A tervezetet az Igazságügyi Minisztérium terjesztette be, és a 24.hu szúrta ki. Az október 10-éig véleményezhető tervezet szerint „továbbra is biztosítani kell a hatékony, gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét”. Ez lényegében a rendeleti kormányzást takarja.

A kormány a háborús veszélyhelyzetet először 2022 májusában, hónapokkal Oroszország Ukrajna elleni inváziójának kezdete után hirdette meg – igaz, előtte rendeleti úton ugyanúgy tudtak kormányozni, hála a koronavírus miatt bevezetett veszélyhelyzetnek.

Ahhoz, hogy a háborús veszélyhelyzetet ki lehessen hirdetni, 2022-ben tizedjére is módosítani kellett a korábban „gránitszilárdságúnak” nevezett Alaptörvényt: ezzel tették lehetővé az Országgyűlés számára, hogy a kormány egy szomszédos országban zajló háború esetén is veszélyhelyzetet vezessen be. Ahhoz, hogy a veszélyhelyzetet ismét elfogadja a parlament, a képviselők kétharmadának jóváhagyása kell. Az nem kétséges, hogy ez meglesz, hiszen a Fidesznek megvan ez a többsége a parlamentben.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!