Rogán Antal csak a találmányával 1,3 milliárd forintot keresett az elmúlt években, összesen 271 millió forintnyi megtakarítása van, szülőhelyén, Szakonyfaluban néhány ezer négyzetméternyi erdő, rét és szántó van a nevén, céges érdekeltsége pedig nincs – legalábbis Magyarországon és a legutóbbi, tavaly január végén leadott vagyonnyilatkozata szerint. Ennek alapján úgy tűnik, semmilyen, az Egyesült Államokban fellelhető, hozzá köthető vagyonelemet nem lehetett zárolni, hiába érintik a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert az ilyen következményekkel járó szankciók.

Az Orbán-kormány talán legnagyobb befolyású és hatalmú minisztere – aki nem mellesleg a titkosszolgálatokat is felügyeli – a minap került fel az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala, az OFAC „feketelistájára”. Rogán Antal a „különlegesen kijelölt állampolgárok és blokkolt személyek” listáján a „magyarországi korrupcióban való részvétele miatt” szerepel legalábbis a távozó amerikai nagykövet, David Pressman bejelentése szerint. Ez azt jelenti, hogy az intézkedés részeként 

zárolták a miniszter összes olyan vagyonát, amely az Egyesült Államokban, illetve amerikai személyek birtokában van, és azok ellenőrzése alatt áll. 

Csakhogy a politikus legfrissebb, tavaly január 22-én leadott vagyonnyilatkozatából – amely alapvetően a 2023 végi állapotokat tükrözi, hiszen a frissebbet, a 2024-es helyzetet mutatót csak idén január 31-ig kell majd leadni – úgy tűnik, nincs Rogánnak semmilyen amerikai vagyoneleme, amelyet érinthetne a szankció. A lépés jogszerűségét egyébként az eddigi hivatalos reakciók vitatták, a magyar kormány tagadta a korrupciós vádakat, és politikai bosszút emlegetett Pressman nagykövet részéről, akinek Lázár János szerdán javasolta is, hogy kerülje el Magyarországot a jövőben. 

A miniszter legfrissebb vagyonnyilatkozatában a számos szakonyfalui mezőgazdasági ingatlan-tulajdonrésze mellett feltüntette, hogy havi 17 millió forintot keres a találmánya utáni szabadalmi joggal (egy évvel korábban még 24 milliót) – amióta van ilyen bevétele, a 444.hu összesítése szerint 1,3 milliárd forintja származott belőle. Az is kiderült, hogy a politikus takarékbetétje csökkent, az egy évvel korábbi 245 millióról 206 millió forintra. Viszont egy év alatt 65 milliót tett takarékbetétbe, miközben 14 millió forintnyi tartozást is feltüntetett. 

A Rogán által leadott, minden országgyűlési képviselő számára kötelezően kitöltendő vagyonnyilatkozatban a kitöltési útmutató szerint „a vagyonnyilatkozatban mind a belföldi, mind a külföldi érdekeltségeket és vagyonelemeket fel kell tüntetni, ideértve a nem Magyarországon található ingatlanokat is”. Ez más kormánytagok számára egyértelmű, mert például Lázár János is beírta az ERD Conditor S.r.l nevű külföldi, erdőgazdálkodással foglalkozó kolozsvári székhelyű vállalkozását.   

Rogán Antal azonban sem külföldi céges érdekeltséget, sem külföldi ingatlant, sem más vagyonelemet nem írt be. A biztonság kedvéért a HVG azért rákérdezett a Rogán-tárcánál, hogy biztos nincs-e a miniszternek ilyesmije, amit érinthetnének az amerikai szankciók, illetve tud-e róla, hogy valamilyen külföldi vagyonelemét esetleg zárolták, de nem kaptunk választ.

Nem közlékeny az amerikai fél sem. David Pressman keddi sajtótájékoztatóján ugyanis a HVG rákérdezett, hogy a nagykövetség tud-e olyan amerikai vagyonelemről, amit zárolni kellett, de erre nem kívántak válaszolni. 

Biztos, ami biztos alapon a Demokratikus Koalíció (DK) vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett Rogán Antallal szemben. A bejelentés szerint azért, mert „nyilvános vagyonnyilatkozatában nem látszik olyan vagyonelem, amelyre a szankció érvényes lenne, és a DK tudni akarja, hogy milyen, esetlegesen eltitkolt Rogán-vagyont érinthet az amerikai szankció”. Csakhogy az eljárás alighanem kudarcba fullad, mivel az ellenzéki párt nem először próbálkozik ilyen kezdeményezéssel, például Orbán Viktorral szemben háromszor adtak be kérelmet, de minden alkalommal elbukott a javaslat.

Ami egyébként a vagyonnyilatkozatok jelenlegi rendszerét illeti, arról lesújtó képet festett már 2023-as jelentésében a korrupcióellenes állami szerv, az Integritás Hatóság is. Elemzésük arra jutott, hogy „a hazai vagyonnyilatkozati rendszer jelenlegi formájában elavult, nem működik megfelelően, és nem éri el a törvényben meghatározott céljait”. Ezért annak teljes, átfogó reformját javasolták, részletesebbé téve a vagyonnyilatkozatot és kiterjesztve az alkalmazását a teljes közszférára azzal, hogy gyanú esetén automatikusan indulna a vagyongyarapodási vizsgálat.