Orbán Viktor pénteken már belevetette magát a munkába, miután hazatért indiai kiruccanásáról. Kéthetes nyaralása alatt a miniszterelnök tuktukozott, hajókázott, megnézte a dzsungelt és a kígyóisten templomát is a családjával. A legnagyobb meglepetést mégis az okozta, hogy az ájurvédikus kezeléseiről híres Fragnant Nature Hotelben szállt meg. Ezzel kapcsolatban megüzente: „Makkegészséges vagyok, ne reménykedjenek!” Egy indiai lap később arról írt, nem a magyar miniszterelnök, hanem felesége, Lévai Anikó kaphat hagyományos indiai gyógykezelést Indiában.

Magyarországon sokan csak most hallottak először az ájurvédáról, pedig több magyar egyetemen is tartanak hagyományos indiai vagy kínai orvoslással foglalkozó kurzust. Viszont A Tan Kapuja Buddhista Főiskola egyik hallgatója a HVG-nek azt mondta, „aki komolyan foglalkozik ájurvédikus vagy hagyományos kínai gyógyászattal, nem Magyarországon tanulja meg”. Hozzátette, aki itthon ájurvédikus gyógyítóként praktizál, általában indiai mesterektől tanult.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért van szükség ilyen típusú képzésre a magyar felsőoktatási intézményekben. A Debreceni Egyetem kérdésünkre közölte: a krónikus betegségekre és a központi idegrendszer degeneratív megbetegedéseire a nyugati orvostudomány egyelőre nem tud megbízható választ adni, ezért mélyültek el a hagyományos kínai gyógyászatban és az ájurvédában, amelyek „hatékony gyógymódokat kínálnak ezekre a betegségekre”. Arról, hogy miért hisznek ennyien a hagyományos indiai orvoslásban, és mennyire megbízható, itt írtunk bővebben:

A Debreceni Egyetemen 2017-ben indítottak először ájurvédikus gyógyítással foglalkozó képzést. Annak ellenére, hogy csak rövid ideig futott, a kurzust csaknem ötszáz hallgató végezte el. Indulásakor az egyetem egy közel ötszáz kötetből álló könyvgyűjteményt kapott az indiai kormánytól. Az egyetem ezekről azt közölte: „A szanszkritról angolra fordított klasszikusok, a gyógyászatról, diagnosztikáról, gyógyszertanról, nőgyógyászatról, fül-orr-gégészetről, szemészetről, sebészeti beavatkozásokról szóló szakkönyvek, gyógynövény-gyűjtemények, különböző munkafüzetek, jelentősebb publikációkat összegző folyóiratok, valamint kutatói adatbázisok bárki számára elérhetők az egyetem könyvtárában.”

Akkora volt az érdeklődés, hogy szóba került nemcsak a képzéshez hozzáférő hallgatók körének bővítése-, de az önnálló Bsc képzés indítása is. Eleinte Madhaw Singh Baghel professzor, később Dr. Asmita Wele vezette az ájurvéda tanszéket. Amikor Asmita Wele kiküldetése lejárt, az egyetem meg akarta hosszabbítani az együttműködést, de a Covid-járvány miatt nem jutottak egyről a kettőre. Jelenleg is folyik az egyeztetés az esetleges folytatásról, de nem tudni, mikor működhet újra az ájurvéda tanszék.

A Pécsi Tudományegyetem hagyományos kínai orvoslással foglalkozó két féléves kurzusa 2015-ben indult, az első félévekben átlagosan negyvenen tanulnak, de nagy a lemorzsolódás, mert a második félévekben már csak átlagosan tízen vesznek részt. Az egyetemen „hiteles, magyar, orvos végzettségű szakemberek közreműködésével” mutatják be a hagyományos kínai orvoslás alapjait. A képzés célja, hogy „szélesítse a hallgatók világlátását”. A Pécsi Tudományegyetemen ez egy szabadon választható kurzus, aki komolyabban szeretne foglalkozni a témával, válassza a Semmelweis Egyetem önálló Bsc képzését.

Magyarország számára is fontos és megerősített híd lehet ez Kína irányába, a keleti nyitás politikája keretében”

– mondta Rétvári Bence államtitkár a Semmelweis Egyetem új, hatszintes épületszárnyának alapkőletételekor, még 2017-ben. Ebben az épületben kapott helyet a Hagyományos Kínai Orvoslás Részleg is. Arról, hogy pontosan mit tanulnak itt a diákok, nem sokat tudni, az egyetem ugyanis a gyakorlatban leginkább csak helyet biztosít a Bsc képzés négy magyarországi évéhez. Sőt, a képzés létezéséről sem könnyű információt találni az egyetem honlapján. Olyannyira nem, hogy rá is kérdeztünk az intézménynél, létezik-e ez még egyáltalán. Ezt a választ kaptuk:

„Nem szűnt meg a Heilongjiang Kínai Orvostudományi Egyetem (HKO) kihelyezett képzése a Semmelweisen. A 2022-ben átadott épületben, a kezdetek óta a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának 33 különböző képzése zajlik. Továbbra is az épület egyik részlegében kap helyet a HKO BSc képzése is, melynek során Budapesten a nyugati orvoslás alapjait sajátíthatják el a résztvevők, akik ezt követően Kínában folytatják tanulmányaikat, amelynek végén a kínai egyetem által kiállított diplomát vehetik át.“

A keleti nyitás jegyében a kormány egy hosszú nevű, HKGYK Közép- és Kelet-Európai Hagyományos Kínai Gyógyászati, Oktató- és Kutatóközpont Nonprofit Kft. elnevezésű gazdasági társaság létrehozásáról is döntött mintegy 10 évvel ezelőtt. A HKGYK Kft. még ma is létezik, de öt éve veszteséges, és azóta, hogy egyszer részt vett egy hagyományos kínai orvoslás konferencia megszervezésében, nem sokat tudni róla.

Az Átlátszó 2017-ben kiszámolta, hogy a HKGYK Kft.-nek juttatott állami támogatásból nagyjából 430 millió mehetett a konferenciára és 220 millió a pestújhelyi projekt előkészítésére, a teljes tervezett költség pedig 2,1 milliárd forint volt. A XV. kerületi Észak-Pesti Kórház épületébe tervezték a központot, a kerület át is adta a romos kórházat az államnak, abban a reményben, hogy majd felújítják. Volt azonban egy kikötés: ha a felújítást nem kezdik meg időben, az ingatlan visszaszáll a kerülethez, és pár évvel később vélhetően pontosan ez történt, mert azóta ismét az önkormányzat adja ki a területet. Azt, hogy a 220 milliót elköltötték-e az előkészítésre, nem tudni.