Tetszett a cikk?

Alaptörvény-módosítással oldaná meg a Pride-felvonulás betiltását a kormány. Ezzel csak annyi a probléma, hogy gyülekezést csak nyilvánvaló és közvetlen veszélyre hivatkozva lehet előre betiltani. Ha pedig a kormány a gyerekek védelmére hivatkozik, neki kell bebizonyítani, hogy a Pride a gyerekek testi és lelki egészségét konkrétan veszélyezteti.

„Józan ész” – ezzel magyarázta a Pride-felvonulás tervezett betiltását Gulyás Gergely a kormányinfón. Úgy tűnik azonban, hogy a kormány által felvázolt józan ész nem számol a jogi háttérrel, amelyre egyébként máskor oly szívesen hivatkozik. A Pride előzetes betiltásának és a gyülekezési jog ilyen szintű korlátozásának ugyanis nem sok alapja van egy működő demokráciában.

Az, hogy a kormány végső célja a harmincadik születésnapjára készülő Pride-felvonulás megakadályozása, nem is lehet kérdés. Még ha Orbán Viktor szombati évértékelője ébresztett is valakiben kétségeket, azokat hamar eloszlatta a miniszterelnök kommentje Lázár János Facebook-posztja alatt. A Pride betiltására vonatkozó bejegyzés alá Orbán Viktor nemes egyszerűséggel csak annyit írt: „Be bizony! Világos beszéd!”

A részletek kimagyarázása Gulyás Gergelyre jutott, aki a kormányinfót rögtön a tervezett Alaptörvény-módosításokkal kezdte. Eszerint a kormány 15. alkalommal is belenyúl a gránitszilárdságú dokumentumba, hogy a helyi önazonosság védelme, a kábítószerek használatának tilalma és a nemek leosztása mellett azt is beleírja, hogy a gyermek testi-lelki fejlődéshez való joga minden törvény fölött áll.

Ha a Pride tényleg veszélyezteti a gyerekeket, akkor miért csak a harmincadik előtt tiltja be a kormány?

Megkérdeztük Gulyás Gergelyt: orosz mintára száműzik négy fal közé az alapvető szabadságjogokat, vagy saját fejlesztés? Mit tud kideríteni az Amerikába küldött, támogatások után szaglászó kormánybiztos, amit a titkosszolgálatok nem tudtak? Ukrajnában mikor ered magyar kormánybiztos a guruló hrivnyák nyomába? Belefér majd a települések önrendelkezési jogába az is, ha esetleg nem akarnak akkumulátorgyárat?

De hát már eddig is védték

Egyelőre nem világos, hogy ezt pontosan milyen szövegezéssel képzelik el, ahogy az sem, miért kell még egyszer beleírni a jogszabályba azt, ami már ott van. Az ugyanis, hogy „minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz”, most is szerepel az Alaptörvényben, így ebből a szempontból a most belengetett módosításnak sok haszna nincs – mondta a HVG-nek Stánicz Péter alkotmányjogász.

A szakértő arra is emlékeztetett, hogy a fent említett XVI. cikkben szereplő gyermekjogok a korábbi alkotmányban és az ENSZ Gyermekjogi Egyezményében is szerepelnek. Arról pedig, hogy ez pontosan mit is jelent, szintén az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának vannak kommentárjai. De olyat szerinte egészen biztosan senki nem fog köztük találni, hogy „a gyermekeket védeni kell az LMBTQ-emberektől”.

Sőt, az LMBTQ-gyermekeket különösen sérülékeny csoportként azonosítja a Bizottság, akik fokozott védelemre és támogatásra jogosultak – mondta.

Azt sem könnyű értelmezni, mire gondol a kormány, amikor azt írná bele az Alaptörvénybe, hogy a gyermekek „a gyermek testi-lelki fejlődéshez való joga minden törvény fölött áll”, hiszen az Alaptörvény eleve a jogforrási hierarchia csúcsán áll.

Budapest Pride 2022
Oláh Tamás

Pedig kétség nem fér hozzá, hogy a kormány a fenti érvelést használja majd a Pride-felvonulás korlátozására. Erre utalt Gulyás is, amikor kifejtette, hogy „a belvároson átmasírozó Pride nem szolgálja a gyermekek védelmét”.

Stánicz Péter úgy látja, jogilag ez az érvelés nem áll meg.

A gyülekezési jog ugyanis a véleménynyilvánítás szabadsága alá tartozik, melynek a legfontosabb elve, hogy az tartalom- és értéksemleges. Ez lényegében azt jelenti, hogy a vélemények között azok értéke és tartalma között nem lehet különbséget tenni. Erről maga Gulyás is beszélt, igaz, még 2014-ben.

Nincs olyan, hogy egyik előrébb van, mint a másik, fogalmilag kizárt, hogy egy vélemény helyes vagy helytelen legyen, az Alaptörvény szerint még a bántó, sértő, meghökkentő vélemény is alkotmányos védelmet élvez

– figyelmeztetett az alkotmányjogász.

Ez alól az egyetlen kivétel, ha a valamiből nyilvánvaló és közvetlen veszély fakad. Erre lehet példa, ha egy gyülekezésen valaki felveti, hogy egy társadalmi csoport ellen kövessenek el bűncselekményeket. De a gyülekezések előzetes betiltása és korlátozása még így is rendkívüli és nagyon kivételes eset, hiszen ahhoz nyilvánvaló és közvetlen veszélynek kell fennállnia. (Nem véletlen egyébként, hogy gyülekezéseket a rendőrség sem engedélyezi, hanem tudomásul veszi.)

Hol vannak a bizonyítékok?

Ha a kormány a gyermekvédelemre hivatkozva mégis be akarná tiltani a Pride-felvonulást, akkor objektívan, konkrét és kézzelfogható bizonyítékokkal kellene alátámasztania, hogy az a gyermekeknek mentális nehézséget okoz, testi, lelki egészségüket konkrétan veszélyezteti.

Az erről szóló kutatásokat és statisztikákat ráadásul publikusan is hozzáférhetővé kell tenni. A kormánynak mi is küldtünk kérdéseket, hogy megtudjuk, milyen tudományos megállapításokra alapozzák a rendezvény tiltását, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Ha az objektív veszély nem áll fenn, a rendőrségnek kell figyelnie, hogy az eseményen történik-e olyan, ami közvetlen fenyegetést jelent az alkotmányos rendre, és ha úgy ítéli meg, akkor közbe kell lépni, végső soron a gyülekezést fel kell oszlatni.

Ezzel nyilvánvalóan a kormány is tisztában van, bár Gulyás Gergely szerint az Alaptörvény-módosítás nem sérelmes, és ha az ebből következő jogalkalmazás az lesz, akkor rendelkezésre áll a jogorvoslat. Azt pedig ugyanakkor ő is elismerte, hogy a gyermekek testi-lelki fejlődése és a gyülekezési jog közötti „kollíziót” fel kell oldani.

Stánicz Péter szerint ha egy előzetes tiltás mégis megtörténik, akkor bírósághoz lehet fordulni vagy akár azonnali intézkedést is lehet kérni az Emberi Jogok Európai Bíróságától. Akármi is történik, a dermesztő hatás azonban már most garantált.

Díszes társaságban

A témára a Mi Hazánk is hamar ráugrott, Novák Előd, a párt országgyűlési képviselője a bejelentés után néhány órával már be is nyújtotta saját törvényjavaslatát, amelynek a címe: A homoszexualitást népszerűsítő gyűlések betiltásáról. Ő ehhez a gyülekezési törvényt írná át, beemelve „a homoszexualitást népszerűsítő” rendezvények tilalmát. A kormányinfón Gulyás Gergely miniszter nem ismerte el, hogy a Pride betiltását már régóta követelő Mi Hazánknak tett gesztusként vetették fel kormányzati szinten is az ötletet, ettől persze még megszavazhatják a kormánypárti frakciók is ezt a javaslatot.

Novák Előd
Veres Viktor

Az idei Pride egyébként éppen a harmincadik lenne. Hogy miért pont most kerülne sor a betiltására, azt a kormány a világpolitikai változásokkal, vagyis Donald Trump elnökké választásával indokolta.

„Eddig két csizma volt a mellkasunkon, az egyik az amerikai, élén egy amerikai nagykövettel, aki az első sorból vezette a Pride-ot. Ez most lekerült, szabadabb a lélegzés” – mondta Gulyás.

Kérdés persze, hogy a nemzetközi közvélemény, különösen az Európai Unió hogyan reagálna az alapjogok ilyen szintű korlátozására. Mindenesetre ha a kormány betartja ígéretét, illusztris társaságba kerül: Pride-felvonulást az EU összes tagállamában tartanak minden évben, betiltani Oroszországban és Törökországban szokták.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!