Az uniós értékek helyzetével kapcsolatos témákat vizsgáltak Budapesten európai parlamenti képviselők, többek között az igazságszolgáltatás függetlenségét, a média szabadságát, a tudományos szabadságot, az átláthatóságot és a korrupcióellenes intézkedéseket, a civil társadalom helyzetét, illetve az LMBTIQ személyek jogait.

A képviselők április 14-én, hétfőn érkeztek és 18-án, szerdán utaznak vissza, de előtte sajtótájékoztatón számolnak be a tapasztalataikról. Az erről szóló beszámolónkat lejjebb találják.

A delegáció többek között Zsigmond Barna Pállal, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkárával is találkozott. A fideszes képviselő arról posztolt a találkozó után a Facebookon, hogy “Magyarország nem kér exportált demokráciát”.

Zsigmond Barna Pál fogadja a bizottság vezetőjét

Facebook

Szerinte a küldöttség “programja elfogult volt”, és különben is, “Brüsszel Péter és Kollár Kinga” hívta őket Budapestre, hogy lejárassák Magyarországot.

“Brüsszel–TISZA paktum akcióban”

– írta.

A KDNP-s Vejkey Imre az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága nevében fogadta a delegációt, aztán ő is kiosztotta őket a Facebookon. Az EP-képviselők Karácsony Gergely főpolgármesterrel is találkoztak, ő szerda délután 2-kor még nem közölt semmit a beszélgetésről.

A képviselők az EP tájékoztatása szerint “az igazságszolgáltatás, a független és helyi hatóságok képviselőivel, valamint a civil társadalom képviselőivel is” találkoztak, “az összes érintett területről”.

Mit keresnek itt?

Az Európai Parlament bizottságai dönthetnek úgy, hogy a Parlament demokratikus ellenőrzési jogkörének keretében kiküldetéseket szerveznek egy tagállamba, EU-n kívüli országokba vagy nemzetközi konferenciákra.

Ez a küldöttség a bizottság (a szabadságjogokkal foglalkozó bizottság, a LIBE) legutóbbi, 2021 októberében Budapesten járt delegációja óta a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal kapcsolatos magyarországi fejleményekre összpontosít.

A következtetései információkkal szolgálnak a 2018-ban indított, 7. cikk (1) bekezdése szerinti eljárással kapcsolatban. Az eljárást a demokratikus normák és alapértékek megsértése miatt indították Magyarországgal szemben.

A sajtótájékoztató

A sajtótájékoztató a delegáció vezetője, Tineke Strik, a Zöldek holland származású képviselőjének beszédével kezdődött.

Elmondta, hogy az igazságügyi és a belügyminiszter, az alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság elnöke, és az alapvető jogok biztosa elutasította a delegáció képviselőivel való találkozót. Mindeközben a magyar kormány nem fogadta meg a jogállamisági ajánlások és ítéletek többségét.

“Számos aggasztó fejleményt látunk.”

Strik aggasztónak nevezte, hogy az EU-s forrásokat a magyar kormány külföldi befolyásolásnak bélyegzi. Elmondta, hogy a szuverenitás védelme önmagában helyes, de a Magyarországon működő Szuverenitásvédelmi Hivatal látszólag nem ezért, hanem a független média és a civil szervezetek megbélyegzésére jött létre.

Tineke Strik

Veres Viktor

Kiemelte, hogy az igazságügyi dolgozók fizetését olyan reformokhoz kötötte a kormány, amelyek befolyásolhatják a bíróságok függetlenségét. “Ritkán fordul elő, hogy bírók az utcán tüntetnek, és az, hogy ez Magyarországon megtörtént, mutatja, mennyire aggódnak az igazságszolgáltatás függetlenségéért” – mondta.

Emlékeztetett arra, hogy a magyar miniszterelnök egy hónappal ezelőtt, március 15-i beszédében további jogkorlátozó intézkedéseket jelentett be, többek között, ami a gyülekezési jogot érinti. Ezt nagyon súlyosnak tartja.

Ezeknek a korlátozásoknak az első áldozata Tineke Strik szerint a Pride felvonulás. Arra fogják kérni az Európai Bizottságot, hogy forduljon a Bírósághoz, hogy az soron kívül döntsön a Pride betiltását lehetővé tevő törvény felülvizsgálatáról.

A delegáció egy másik tagja arról beszélt, hogy

a magyar kormány képviselői kifejezetten ellenségesek és agresszívak voltak a találkozókon.

A delegáció öt frakciót képvisel, a részben fideszes alapítású Patrióták Európáért, az euroszkeptikus-konzervatív Európai Konzervatívok és Reformerek, valamin a Szuverén Nemzetek Európája, aminek a Mi Hazánk és a német AfD is tagja, úgy döntött, nem vesz részt háromnapos látogatáson.

A jelentésüket beterjesztik az Európai Parlamentnek, ahol azt megvitatják, és a nyár után várhatóan el is fogadják majd.