A munkáltatókat képviselő két szervezet javaslatával új alapokra kívánja helyezni Ausztria bevándorlási politikáját. A kamara képviselője a közös elképzelés felvázolásakor hangsúlyozta: egyszer s mindenkorra tudomásul kell venni, hogy Ausztria rá van utalva a bevándorlókra, és nyitott társadalomként végre tiszta és átlátható feltételeket kell szabnia. 

A tervezet két fő szempontot helyez előtérbe. Egyfelől a felsőfokú végzettségűek számára akarja kedvezőbbé és csábítóbbá tenni az ausztriai munkavállalást, különböző - részben adminisztrációs - könnyítésekkel és kedvezményekkel. Az eddig bevándoroltaknak csupán 11 százaléka rendelkezik magasabb képzettséggel, amivel Ausztria a fejlett országokat tömörítő OECD-államok között az utolsó helyen áll, miközben számos, elsősorban műszaki ismereteket igénylő ágazatban munkaerőhiány van. Másfelől hangsúlyozza a javaslat, hogy a bevándorlási feltételeknél nyomatékosan vegyék figyelembe a különböző ágazatok munkaerőigényeit. Ugyancsak "többletpontot" jelenthet a német nyelvtudás, a fiatal (35 éven aluli) kor és képzettséggel rendelkező élettárs. 

Az alacsony végzettségű külföldi munkavállalók számára a munkáltatók fenntartanák a szezonális igénybevételhez igazodó, határidőt kikötő régi szabályozást, például az idegenforgalomban és az erdőgazdaságban. Az ebbe a kategóriába tartozó bevándorlók továbbra sem kapnának családegyesítési jogot.

Kutatóintézetek becslése szerint az osztrák gazdaságnak pótlólag 350 ezer foglalkoztatottra lesz szüksége 2020-ig, ám a belső kapacitásból csak 200 ezer igény tűnik fedezhetőnek, a maradék kielégítésére külföldről kell embereket toborozni, illetve a hiányt bevándorlókkal pótolni. 

Az EU 2004-es kibővítése után Ausztria - Németországhoz hasonlóan - korlátozta a munkaerő beáramlását az újonnan csatlakozott közép- és kelet-európai államokból. A szabályozást először két évre alkalmazta, majd később újabb háromra meghosszabbította. Az EU-rendelkezések szerint a rendszer fenntartására lehetőség van 2011-ig, ha valós a veszély, hogy a nyitás komoly zavart okozna valamelyik EU-tagállam munkaerőpiacán. 

Az illetékes tárcavezető, Martin Bartenstein elképzelése szerint jövőre teljesen megnyitnák a munkapiacot a közép- és kelet-európai országokból érkező szakmunkások előtt, a foglalkoztatási tilalom csupán a segédmunkások egy részére maradna fenn, 2011-ben pedig teljesen és véglegesen lebontanák a korlátokat.