A mikro-, kis- és középvállalkozások elkövetkezendő egy évre vonatkozó várakozásait mutató bizalmi indexre a gazdasági válság és a várható reformok kétirányú hatása nyomta rá bélyegét. Az index emelkedése azt jelzi, hogy az elkerülhetetlennek tartott reformok kapcsán a vállalkozások alapvetően helyzetük javulására számítanak a negatív gazdasági kilátások ellenére. Ennek egyértelmű jele, hogy a 4 éve tartó kutatássorozatban a fogyasztói és a kkv bizalmi indexek először mutatnak eltérő dinamikát. A fogyasztói index továbbra is meredeken csökkent, és történelmi mélypontjára került.

A gazdasági recesszió leginkább a munkanélküliség növekedése és a lakosság reáljövedelmének csökkenése következtében visszaeső kereslet, illetve a negatív pénzpiaci változások által sújtotta a vállalkozásokat. Ezzel egyidejűleg az elmúlt hónapokban több formában is bemutatott reformtervekben megjelenő adó- és járulékcsökkentések pozitív várakozásokkal töltik el a cégeket. Bár ezen hatások egymással ellentétes iránya miatt a főindex nem mutat jelentős változást, a részindexeknél lényeges mértékű átrendeződés tapasztalható, illetve a K&H kkv bizalmi index történetében először az egyes tényezők jelentőségének megítélésében is változások történtek: a monetáris politika  - megelőzve a „versenytársak” és „szállítók” tényezők fontosságát – előbbre lépett.

A részindexek közül legnagyobb mértékben – 5,8 ponttal – a foglalkoztatásra vonatkozó index csökkent. Ez mutatja az alkalmazotti létszám csökkenését, illetve a „fehér” foglalkoztatással kapcsolatos negatív várakozásokat. Bár kisebb mértékben 4,4 ponttal csökkent a vállalat pénzügyeinek változásait mutató index, a kutatás 6 éves története során most először számolnak nyereségük csökkenésével a cégek. Mintegy 1,4%-os árbevétel növekedés mellett átlagosan -1,3 %-os nyereségváltozással számolnak, de nagy részük (48%) továbbra is profitnövekedést vár. Ennek ellenére a kkv-k csupán 7%-a tervez infláció feletti, 33% pedig inflációkövető áremelést. A bankokkal kapcsolatos – tradicionálisan a pozitív tartományban tartózkodó részindex – ismét csökkent, ezzel tovább esett a pozitív várakozású tényezők száma.

A versenyhelyzetből adódó innovációs kényszer hatására a kkv-k 71%-a tervez valamilyen lépést - profilváltás, termékfejlesztés vagy piacbővítés valamelyikét. Nem csökkent a beruházási hajlandóság sem, továbbra is a cégek 62 %-a tervez valamilyen beruházást. Legnagyobb arányban továbbra is informatikai fejlesztésekre készülnek a kkv-k (34%), ezt követi a gépekbe (30%) és a gépjárművekbe (16%) történő beruházások.

Kiemelkedően pozitív változást mutat a közterhek változására vonatkozó részindex, amely utolsó, 26 pontos eséséhez képest most 25 pontos emelkedést mutat. „Az elmúlt időszak egy pozitív fejleménnyel is járt - ma már mindenki osztja azt a véleményt, hogy a gazdasági szerkezetátalakítás valamilyen formája elengedhetetlen. A munkát terhelő közterhek csökkentése, a szociális ellátó rendszer átalakítása és az állami elvonások, és elosztások mértékének csökkentése lehet a kulcsa a gazdaság élénkítésének” – magyarázta Németh László, a K&H Kkv marketing főosztály igazgatója.

A kkv bizalmi indexre szintén pozitív hatással volt az Európai Unióval kapcsolatos részindex nagy mértékű növekedése. Míg legutóbb 27 pontos esést mutatott a benyújtott pályázatok lehetőségét és az EU-s támogatások elnyerésének esélyét mutató index, addig most 15 pontos növekedés következett be. Bár továbbra is megfigyelhető, hogy a mezőgazdasági cégek nagyobb esélyt látnak nyertes pályázat benyújtására (77%), mint a kereskedelmi (51%), szolgáltató (48%) vagy ipari vállalkozások (53%), ez a különbség azonban egyre kisebb.

K&H – GfK