© Végel Dániel

iA Coface Hungary legfrissebb elemzése szerint 2009 első negyedévében közel 25 százalékkal nőtt a fizetésképtelenséggel kapcsolatos hazai cégeljárások száma 2008 hasonló időszakához képest. Ugyanakkor a nemfizetés szempontjából a legrosszabb időszak még csak most következik. A válság hatásának és végének megállapításához legalább egy évre van szükség, vagyis a mostani krízis következményei csak 2009 végére válnak láthatóvá. Emellett a Coface azt tapasztalta, hogy Magyarországon a fizetési morál egyre mélyebbre süllyed.

A magyar gazdasági szektorok közül a leginkább veszélyeztetettek továbbra is a nagykereskedelem, a kiskereskedelem, az építőipar, az autóipar bizonyos területei – például az autóipari beszállítás, az autókereskedelem, valamint a szórakoztatóelektronika és a logisztika; ezen belül is a fuvarozás. Igazából viszonylag biztonságos helyzetben az energiaipar és a telekommunikációs szektor van – derül ki a Coface Hungary legfrissebb elemzéséből.

Továbbra is rendkívül alacsony az olyan „igazi csődeljárások” száma, amelyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására, azaz a megmentésükre irányulnak. A csődvédelem hatékony eszköz lehetne, ha élnének vele a hazai cégek, de évente a több ezer felszámolási eljárás mellett csak néhány csődeljárás indul, és számuk az elmúlt években alig haladja meg a néhány tucatot. 2009 első három hónapjában sajnálatos módon csak 11 ilyen eljárás indult Magyarországon. A cégek száma, már megszokott módon, annak ellenére is növekedett, hogy eddig nem látott mértékben szűntek meg vállalkozások Magyarországon. Ennek az oka sajnos még mindig nem a gazdaság élénkülése.

Nincs jelentős változás a magyar a vállalkozások helyzetében, állítja Dercze Tamás, a Coface országigazgatója. A magyar vállalkozások továbbra is alultőkésítettek, és ez a mostani hitelszűkében finanszírozási problémákkal is jár. Jelentős probléma, hogy a magyar export domináns része az EU-országokba irányul, azon belül is Németországba, ahol szintén érezhető a gazdasági lassulás, így csökken a magyar termékek iránti kereslet. Ugyanakkor további problémákat okoz az autógyárak leállása vagy kapacitáscsökkentése, ami a magyar autóipari beszállítóknál is hasonló hatást okozott. De az építőipar sincs rózsás helyzetben: jelentősen csökkentek az állami beruházások és az amúgy is túlzsúfolt szektort már évek óta kínozza a körbetartozás, ami még jobban nehezíteni fogja a válságban lévő a vállalatok sorsát, és a cégek fizetőképessége romlani fog.

Dercze úgy véli, hogy ebben a helyzetben a túlélés érdekében a magyar vállalkozásoknak muszáj annyira leszorítaniuk a költségeiket, amennyire lehetséges. A vevőkockázatra is nagyobb gondot kell fordítani, állítja. Mivel a vevők igencsak elhúzzák a fizetést, a céginformáció-vásárlás és a hatékony kinnlevőség-kezelés életbevágóan fontos.

Fizetésképtelenségi eljárások száma

	Csőd	Felszámolás	Végelszámolás	Összesen
2009 I. negyedév	11	3643	3252	6906
2008 I. negyedév	5	2904	2623	5532
2007 I. negyedév	8	2 498	2 011	4517
2006 I. negyedév	9	2 213	1 423	3645

Az adatok vizsgálatánál figyelembe kell venni, hogy a módosított csődtörvény szerint már csak a csődeljárások és a felszámolási eljárások tartoznak hivatalosan a fizetésképtelenségi eljárások körébe. Hazánkban viszont még mindig nagyon sok az olyan végelszámolás, amely később felszámolási eljárássá változik, vagy amelynek egyértelműen a cég fizetésképtelensége az oka. Ezért a Coface az összes eljárást bevonja a hazai fizetésképtelenségi tendencia mutatójába.

A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is építőipari és kis-, illetve nagykereskedelmi cégek érintettek, az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 24 százalékát kereskedelmi vállalkozások, további 17 százalékát építőipari cégek ellen indították az év első három hónapjában. Ezek mellett az eljárás alá vontak között az ingatlangazdálkodási, a turisztikában, valamint a gépjárműiparban tevékenykedő vállalkozások vannak nagy számban.

A fizetésképtelenségi eljárásokban legtöbbször érintett iparágak 2009. első negyedévében

Ágazat	Eljárások száma	Fizetésképtelenségi arány
Építőipar	1 139	16,49%
Kiskereskedelem	1 019	14,76%
Nagykereskedelem	749	10,84%
Turizmus és vendéglátás	437	6,33%
Ingatlangazdálkodás	405	5,86%
Gépjárműipar	229	3,32%
Elektronika és számítástechnikai tevékenység	223	3,24%
Fuvarozás	210	3,04%
Bank és pénzügyi szolgáltatás	148	2,14%
Faipar	140	2,02%
Mezőgazdaság	135	1,96%
Acél és fémipar	133	1,93%
Biztonsági tevéknység	108	1,57%
Egészségügy	99	1,44%
Oktatás	96	1,39%
Nyomda és kiadói tevékenység	84	1,21%
Gépipar	79	1,15%
Élelmiszeripar	74	1,07%
Takarítás	72	1,04%
Textilipar	70	1,02%
Logisztika	59	0,86%
Vegyipar	50	0,73%
Közhasznú tevékenység	28	0,40%
Papír és Csomagolóipar	19	0,28%
Energiatermelő	4	0,06%
Bányászati és energiahasznosító	2	0,03%
Összes:	6 906	100,00%

A kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot tekintve a biztonsági tevékenységet folytató cégek, valamint az építőipar és a papír- és csomagolóipar áll az első három helyen, de az azt követő fuvarozás, a faipari és kereskedelmi vállalkozások értéke is az országos átlag felett található.

Eljárások aránya bejegyzett cégszám arányában

2009. első negyedév

Ágazat	Bejegyzett cégek száma	Eljárások száma	Eljárások aránya a bejegyzett cégek arányában	Lehetséges éves csődhányad
Építőipar	49 051	1 139	2,32%	9,29%
Biztonsági tevéknység	4 778	108	2,27%	9,07%
Papír és Csomagolóipar	947	19	2,01%	8,02%
Fuvarozás	11 142	210	1,89%	7,54%
Faipar	7 445	140	1,88%	7,50%
Kiskereskedelem	54 358	1 019	1,87%	7,50%
Acél és fémipar	7 537	133	1,76%	7,06%
Turizmus és vendéglátás	24 768	437	1,76%	7,06%
Nagykereskedelem	42 897	749	1,75%	6,98%
Textilipar	4 098	70	1,72%	6,87%
Vegyipar	3 447	50	1,46%	5,84%
Élelmiszeripar	5 090	74	1,45%	5,80%
Bányászati és energiahasznosító	159	2	1,41%	5,62%
Mezőgazdaság	9 788	135	1,38%	5,53%
takarítás	5 316	72	1,35%	5,38%
Logisztika	4 403	59	1,35%	5,38%
Összes:	519 893	6 906	1,33%	5,31%
Közhasznú tevékenység	2 135	28	1,31%	5,23%
Nyomda és kiadói tevékenység	6 453	84	1,30%	5,20%
Gépjárműipar	17 890	229	1,28%	5,12%
Bank és pénzügyi szolgáltatás	12 803	148	1,15%	4,61%
Oktatás	9 025	96	1,06%	4,26%
Gépipar	7 689	79	1,03%	4,13%
Elektronika és számítástechnikai tevékenység	23 812	223	0,94%	3,75%
Energiatermelő	557	4	0,80%	3,21%
Ingatlangazdálkodás	71 104	405	0,57%	2,28%
Egészségügy	17 536	99	0,57%	2,27%
Egyéb	:	:	:	:

Jelentős növekedést tapasztalhattunk az acéliparban, valamint a turizmusban és a vendéglátásban, ahol a növekedés mértéke magasabb lenne, ha a tavalyi évhez képest a bejegyezett cégek száma nem növekedett volna. A nyomdai és kiadói tevékenységet végző vállatoknál történt némi piaci tisztulás, a Coface csökkenés regisztrált mind a bejegyzett cégek, mind pedig az eljárások számában.

Az alacsony bázisérték miatt az energiatermelőknél tapasztalhatunk jelentős növekedést (+70,4 százalék), de figyelembe véve, hogy a relatív növekedés ellenére összesen csak 4 eljárásról beszélünk, látható, hogy a magas relatív növekedés ellenére szó sincs iparági válságról.

A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2009 első negyedévében a legtöbb eljárást természetesen a fővárosban, valamint Pest megyében folytatták (az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás több mint 40 százalékát). Budapesten az eljárások 31,88 százalékát, Pest megyében pedig 9,98 százalékát indították.

Az első negyedévi eljárások megyei részarányát összevetve a megyékben bejegyzett cégek számával, markáns eltéréseket Szabolcs-Szatmár megyében tapasztaltunk. Ebben az összehasonlításban Pest (eljárások: 9,70 százalék, de a bejegyzett hazai cégek 13,04 százalék), valamint Budapest (eljárások: 30,32 százalék, de a bejegyzett hazai cégek 40,10 százalék) teljesített a legjobban.

A 19 megye és Budapest közül csupán két térségnek, Baranya és Tolna megyének sikerült fizetési kockázatán javítani.

Eljárások és cégek egyes megyékben

2009 első negyedév

	Bejegyzett cégek		Eljárások
Megye	száma	megoszlása	száma	megoszlása
Budapest	208 679	40,14%	2 201	31,88%
Pest	70 065	13,48%	689	9,98%
Szabolcs-Szatmár-Bereg	14 375	2,76%	590	8,54%
Borsod	20 962	4,03%	315	4,56%
Hajdú-Bihar	18 912	3,64%	315	4,56%
Bács-Kiskun	19 727	3,79%	295	4,27%
Fejér	17 157	3,30%	254	3,67%
Győr-Moson-Sopron	19 617	3,77%	234	3,38%
Baranya	17 354	3,34%	227	3,28%
Csongrád	15 266	2,94%	209	3,03%
Komárom-Esztergom	13 468	2,59%	206	2,98%
Zala	11 222	2,16%	200	2,90%
Veszprém	12 724	2,45%	193	2,80%
Somogy	10 302	1,98%	186	2,69%
Jász-Nagykun-Szolnok	10 297	1,98%	182	2,64%
Békés	8 608	1,66%	156	2,27%
Heves	9 680	1,86%	120	1,73%
Vas	9 211	1,77%	116	1,68%
Nógrád	4 859	0,93%	111	1,60%
Tolna	7 408	1,42%	107	1,55%
Összesen:	519 893	100,00%	6 906	100,00%