A forgalom 4 százalékát jelentő marketingköltség lényegesen elmarad a szakirodalmak és szakemberek által javasolt 5-10 százalékos szinttől. Ezt az értéket mindössze a vizsgált mikro-, kis- és közepes cégek 19 százaléka fordítja a marketingre. Ugyancsak 19 százalék azoknak a cégeknek az aránya, amelyek egyáltalán nem költenek marketingre - derül ki a Szonda Ipsos és Marketing Commando közös felméréséből. 

A mikrovállalkozások és a kkv-k legkedveltebb reklámeszközei az internet, amit a válaszadók fele (54 százalék), a nyomtatott média, amit egyharmaduk (35százalék), és a szórólap, amit 26 százalékuk használ. Érdekes összefüggést mutat a reklámeszközök számának alkalmazása a marketingaktivitás tekintetében. A marketingtudatos cégek döntően négy, vagy annál több reklámeszközt alkalmaznak, szemben azokkal a cégekkel, amelyek nem marketingeznek, utóbbiak átlagosan egy-két reklámeszközt használnak.

Wolf Gábor kkv marketingszakértő, a Marketing Commando vezető tanácsadója szerint „ha lassan is, de szemmel láthatóan növekszik a marketingtevékenységet folytató cégek száma. A cég által 2002-ben 1000 fő körében végzett felmérés szerint mindössze a mikrovállalkozások és a kkv-k 18,7 százaléka marketingezett. Ennek tükrében a most mért 32,8 százalék  pozitív változás, mégis aggasztó, milyen sokan nem népszerűsítik a termékeiket, szolgáltatásaikat, pedig az alapvető marketingfogásokat nagyon könnyű elsajátítani és használni.

A mikrovállalkozások és a kkv-k által használt reklámeszközök 10-es toplistája

 
1.
 Internet
 
2.
 Nyomtatott sajtó
 
3.
 Szórólap
 
4.
 Direct mail
 
5.
 Akciók
 
6.
 Hírlevél
 
7.
 Ajánlások gyűjtése
 
8.
 Kültéri plakát
 
9.
 Hűség program
 
10.
 Rádió reklám

Markáns az eltérés a marketingmix elemei között is. A tudatos marketinget nem folytató cégek a legnépszerűbb reklámeszközökön felül, mint az internet, a nyomatatott sajtó és a szórólap, jellemzően nem alkalmaznak más reklámeszközöket.

A marketingtevékenység irányítása vagy végzése döntően (82,5 százalék) a cégvezető feladatkörébe tartozik. Wolf Gábor ezt egyértelmű pozitívumként értékeli. „A marketing a cégvezető dolga. Ezzel a cégvezető kezében van a vevőszerzés kulcsa, ami manapság azért nagyon fontos, mert a know-how-t könnyen elviheti egy kilépő alkalmazott, azonban ha a vevőszerzést is elviszik, az katasztrofális következményekkel járhat a cégre nézve.” A mikro-, kis- és közepes cégek mindössze 7 százaléka alkalmaz külön marketingmenedzsert a marketing feladatokra, 57 százaléknál egy fő foglalkozik marketinggel, de nagyrészük nem főállásban.

A mikrovállalkozások és a kkv-k marketingeseinek harmada (33 százalék) gyakorlati tapasztalatokra, negyede (25 százalék) önképzésre hagyatkozik, 22 százalékuk pedig mindenféle tapasztalat és képzettség nélkül végzi a cég marketing feladatait. A vizsgált cégek kétharmada (65 százalék) semmilyen módon nem képzi a marketingesét.

A marketinges munkatársaikat képző cégek között egyformán népszerűek a tréningek és konferenciák (16%), szakmai folyóiratok (15%), hírlevelek (14%) és szakkönyvek (12%) útján történő továbbképzés. Azonban a mikrovállalkozások és a kkv-k alig 7%-a veszi igénybe külső marketing tanácsadó segítségét.

A kutatásban részt vevő mikro-, kis- és közepes cégek vezetői döntően úgy nyilatkoztak, hogy pénzre lenne szükségük a hiányzó marketingfeladatok megoldásához. Ez arra enged következtetni, hogy makacsul tartja magát a tévhit, miszerint a marketing költséges. Wolf Gábor szerint ennek egyik oka a túl elméleties hazai marketingképzés, ami túlnyomóan a kotleri marketinget tanítja, mely a szerző bevallása szerint is elsősorban a nagyvállalatoknak szól, míg a mikrovállalkozásoknak és a kkv-knek ennél egyszerűbb, gyakorlatias marketingeszközökre van szükségük.