Az Alkotmánybíróság szerint nem a munkáltató által fizetett társadalombiztosítási járulék (tb) után fizet a magánszemély személyi jövedelemadót, hanem a tb-járulék mértékével korrigált adóalap-kiegészítés után. „Az Alkotmánybíróság meghallgatta a Pénzügyminisztert”- áll az Alkotmánybíróság határozatában. Valószínűleg ennek okán döntött úgy testület, hogy az adóalap-kiegészítés egy korrekciós tényező.  Ezt már mondta valaki korábban, nevezetesen Oszkó Péter, pénzügyminiszter.

Most már tudomásul kell vennünk, hogy 2010-ben nem a magánszemély jövedelmével, hanem korrigált adóalappal kell számolnunk. De lehet „kivetni valót” találni az Alkotmánybíróság döntésében. A pénzügyminiszter részéről gyakran hangoztatott érv volt, hogy az adóalap növelő, csökkentő tételek fogalma ismert fogalom. Ez így is van. De fontos megjegyezni, hogy a jogalkotó akkor szokott élni az adóalap korrekció lehetőségével, ha korábban olyan tételeket számoltunk el adóalap csökkentésként, amit adózás előtt a jogalkotó korrigálni szeretne, mégis adózás alá kívánja vonni. Például adóalap csökkentésként számoljuk el ingatlan eladáskor az ingatlan szerzési értékét. Ekkor dönthet úgy a jogalkotó, hogy az ingatlan szerzési értékének bizonyos hányadával megnöveli az adóalapot. Tehát az adóalap korrekciós tétel az adóalap kiszámításánál korábban figyelembe vett rész! Ez nem teljesül a munkáltatói tb-járulék mértékével megállapított adóalap-kiegészítésre. Igaza van Szabó Máté ombudsmannak: semmilyen kapcsolata nincs az szja-törvény adóalapjának a kiegészítő adóalappal.

A matematikai arányosságot – adóalap 27 százaléka – nem tekinthetjük adózási összefüggésnek.

A cikk folytatását olvassa el az Adózónán!