A mindennapi működéshez szükséges készpénzmennyiséget a gazdálkodók rendelkezésére kell bocsátani, ez nem is kérdés. Magyarországon azonban évtizedek óta gyakori jelenség, hogy a vállalkozás tevékenységéhez képest sokszoros pénzeszköz-állományt tartanak hosszú időn át a cégben: az adóellenőrzések tapasztalatai szerint ilyenkor jó eséllyel a vállalkozás vagyonának személyes célokra történő felhasználása áll a háttérben – írja az RSM DTM blogjában Héhn Miklós partner, számviteli üzletág vezető. Az egyszemélyes és mikrovállalkozások tulajdonosai ráadásul sokszor még mindig abban a hiszemben vannak, hogy a vállalkozásban felhalmozott összegek tulajdonképpen az ő pénzük.

A jogszabályok azonban világossá teszik, hogy ezek a  pénzeszközök – akárcsak bármilyen más eszköz – a cég vagyonát képezik, és személyes célokra csak a felmerülő adókötelezettség teljesítése után használhatók. Az adókötelezettség természetesen akkor is fennáll, ha a kérdéses összeget a vállalkozás tulajdonosa már korábban felhasználta személyes költekezése során.

Amikor az ellenőrzések során a revizorok gyanút fognak, az adózók egy része sebtében tető alá hozott, sokszor visszadátumozott szerződésekkel igyekszik igazolni a gazdasági szervezet pénztárából hiányzó összegek hollétét. Az ilyen szerződések hitelessége azonban könnyen megdől, és bebizonyosodik az adózatlan pénz kivonása a vállalkozási tevékenység alól. Ilyen esetekben az adókülönbözet és a szankciók megfizetésén túl a társaság képviselőjének a számviteli rend megsértése, adócsalás, idén év eleje óta pedig költségvetési csalás – legalább háromszereplős ügylet esetén sikkasztás – vétsége miatt is felelnie kell.

További részleteket itt olvashat.