A vállalkozók, cégvezetők javaslatai alapján a cafeteria.hu szakportál összeszedte a béren kívüli juttatások rendszerének változtatásához kapcsolódó leggyakoribb javaslatokat.

1. Munkahelyi étkeztetés utalvánnyal
A munkahelyi étkeztetést jelenleg szigorú szabályok mellett teszi lehetővé az adótörvény. Ha a munkáltató étkezőhelyét saját dolgozóin kívül mások is használják, a törvény tiltja az utalványok, elektronikus adathordozók használatát. Nagyvállalatok étkezdéiben szinte biztos, hogy megfordulnak külsősök. Ebben az esetben a kedvező adózás szinte csak papíron elszámolva működhetne. Sokat segítené a munkáltatók életét, ha a vendégektől függetlenül használhatnának saját étkezőhelyükön belső utalványt, elektronikus adathordozót.

2. Szép-kártya felhasználása
Felvetődött , hogy a dolgozóknak legyen lehetősége a törvényi korlátokon belül a Szép-kártya alszámlái közt pénzt áthelyezni. Ezt nem lenne egyszerű technikailag megoldani, de a kártyára vonatkozó rendelet talán a munkáltató számára lehetővé tehetné ezt. Ez nem a már elutasított átjárhatóságot jelentené, hanem a kártyafeltöltés utólagos módosítását (az adott keretösszegek mértékét figyelembe véve), az adótörvényeknek megfelelően adminisztrálva. A dolgozók bátrabban választanák a juttatást, ha nem félnének attól, hogy nem tudják majd arra a célra költeni a pénzüket, amire mondjuk, év elején gondolják.

A cafeteriatrend.hu oldal Szép-kártya fejlesztéséhez végzett korábbi felmérése alapján a felhasználóknak különösen hiányzik a sportolási lehetőségek széles skálája, a busz, vonat és mozijegy vásárlásának lehetősége kártya felhasználási lehetőségei közül. Ezeket is könnyen pótolhatná egy rendeletmódosítás. "Jelenleg lovaglóistállókban, fitness-, konditermekben költhetünk a kártya szabadidő alszámlájáról, de egy uszoda például már nem fogadhatja el ezt" – magyarázza Fata László cafeteria szakértő.

3. Erzsébet utalvány havi kerete
A munkavállalók sokan örülnének annak, ha nagyobb értékben adna kedvezményt az adótörvény az Erzsébet utalványhoz. A jelenlegi havi 5 ezer forint még egy családi bevásárlást sem fedez.

4. Lakáscélú támogatás
Jelenleg a folyósítás évét megelőző négy évben folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben adhatna a munkáltató lakáscélú felhasználásra munkavállalóinak adómentes juttatást. Ehhez azonban rengeteg részletszabálynak kell megfelelni. Ráadásul ezt a megfelelést dokumentumokkal is kell tudni igazolni. Legtöbbször a bizonytalanság miatt aztán nem is vállalják ezt a felek, így nem valósul meg ez a juttatás. A szabályozás egyszerűsítése komoly erőforrásokat mozdíthatna meg a lakáspiac irányába.

5. Pénztári juttatások – több helyről
Jelenleg ha egy munkáltató ad pénztári tagdíj hozzájárulást (például önkéntes nyugdíjpénztárba, egészségpénztárba) a dolgozónak - bármilyen kis összegben - egy másik munkáltatója egyáltalán nem adhat ilyet kedvező adózással. Pedig ezekhez az szja törvény elég magas havi korlátokat rendel. Ezt jobban ki lehetne használni, az öngondoskodást jobban lehetne erősíteni, ha az egyes munkáltatók nem zárnák ki egymást a kedvező adózás lehetőségéből, hanem lehetőség szerint többen is adhatnának ilyet kedvezményesen úgy, hogy az összeszámolt keret ne lépje túl a törvényben leírt havi keretösszegeket.

Ebbe a körbe tartozik még az a kérdés is, hogy az szja. törvény hiába terjeszti ki a béren kívüli juttatások lehetőségét a társas vállalkozások személyesen közreműködő tagjaira, az Önkéntes pénztárakról szóló törvény nem teszi lehetővé részükre a tagdíj hozzájárulást. A törvények összehangolásával többen igénybe vehetnék ezt a mindenki számára kedvező lehetőséget. Egyáltalán nem indokolt az egyéni vállalkozók jelenlegi kirekesztése sem, akik most szinte semmilyen béren kívüli juttatást nem tudnak saját magukra érvényesíteni. Ugyanakor, ha egyéni cégként működnének, akkor szinte minden lehetőség megnyílna előttük.

A fenti módosítások élénkíthetik a béren kívüli juttatások alkalmazását, így akár magasabb bevételt hozva az államháztartásnak.