szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Hol hirdessem meg az állásajánlatot, ha új kollégát szeretnék felvenni? Mikor érdemes fejvadászcéghez fordulnom? Hol és hogyan kell bejelenteni egy alkalmazottat? Mi a munkaerő-kölcsönzés előnye és hátránya? Milyen járulékkedvezmények vannak? Miért éri meg cafetériát adnom a dolgozóimnak? Milyen cafetériatípusok vannak, és hogyan adózunk utána 2014-ben? Összegyűjtöttük a legfontosabb kérdéseket és válaszokat a céges munkaügyek területén.

1. Hol hirdessem meg az állásajánlatot, ha új kollégát szeretnék felvenni? 

A legegyszerűbb és leghatékonyabb megoldás, ha a vezető online állás portálokon keresünk munkavállalót.

2. Mikor érdemes fejvadászcéghez fordulni? 

Általában akkor, ha magasan kvalifikált, nyelveket beszélő, több éves tapasztalattal, speciális tudással rendelkező menedzsert, felsővezetőt keresel a céghez.

3. Hogyan válasszuk ki az alkalmazottakat? 

Mindig személyes interjú útján.

4. Hol és hogyan kell bejelenteni egy alkalmazottat?

A vállalkozások által foglalkoztatott személyek foglalkoztatása alapvetően két formában történhet: biztosítotti jogviszonyt eredményező jogviszonyokban (pl. munkaszerződés), illetve egyszerűsített foglalkoztatás keretében (alkalmi munkák: turisztikai és idénymunka). Mindkettőt az adóhatóságnak kell bejelenteni. Fontos, hogy a bejelentést a biztosítási jogviszony első napját megelőzően, de legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt kell teljesítenie az adózónak.

5. Milyen munkaviszonyok léteznek? 

Határozatlan idejű, határozott idejű szerződéses, részmunkaidő, munkaerő-kölcsönzés.

6. Mi a munkaerő-kölcsönzés előnye és hátránya? 

Előnyök:
a. váratlanul felmerülő munkaerő-igény különböző munkafolyamatokban
b. szezonális / ciklikus munkaerő-igény,
c. a munkaerő-kölcsönzés díja nem terheli a bérköltségeket,
d. elszámolás a ténylegesen teljesített munkaórák alapján (HR-költség tervezhetőbb)
e. rugalmas időtartam,
f. létszámstop esetén is lehet megoldás,
g. munkaerő-pótlás megoldott betegség / szabadság idején is,
h. alkalmazás előtt ki lehet próbálni az új munkaerőt,
i. munkaerő toborzásra és kiválasztásra fordított költségek és idő csökken,
j. pozíciók gyorsabb betöltése.

Hátrányok:
a. elkötelezettség és a motiváció alacsonyabb lehet,
b. magasabb fluktuáció tapasztalható,
c. a munkaerő / munkavégzés minősége gyengébb lehet,
d. szakmai, helyismereti tapasztalatlanság,
e. kölcsönzöttek kisebb biztonsága,
f. konfliktusok adódhatnak a saját és a kölcsönzött munkaerő között,
g. beilleszkedési hiányosságok és nem megfelelő hozzáállás,
h. alacsonyabb teljesítmény,
i. a kölcsönzöttek kiszolgáltatottsága,
j. azonos jogokat szeretnének kapni.

Forrás: HR Világ

7. Mennyi szabadság illet meg egy munkavállalót? 

Az alapszabadság törvény szerinti mértéke 20 munkanap, a pótszabadság pedig a munkavállaló életkora alapján folyamatosan növekszik.

8. Hogyan fizessem ki az alkalmazottamat?

A munkabért kötelezően átutalással kell kifizetni.

9. Milyen bérköltséggel kell számolni, mi rakódik rá egy „nettó fizetésre”, mennyibe kerül egy munkavállaló a cég számára?

Vállalkozásod teljes költsége az általad a munkavállalónak fizetett bruttó bér 128,5%-a.

10. Milyen járulékkedvezmények vannak? 

Csökkentheti a munkavállaló összköltségét, ha olyan munkavállalót alkalmazunk, akinek felvétele valamilyen állami járulékkedvezménnyel jár, így például a 25 év alattiak, vagy 55 év felettiek, a tartósan álláskeresők, vagy a GYED/GYES-ről visszatérők alkalmazása esetében számolhatunk valamilyen kedvezménnyel.

11. Milyen szabályok vonatkoznak a kismamákra, a védett korban lévőkre és a nyugdíjasokra?

Az alábbi felmondási tilalmakba ütköző munkáltatói felmondás jogellenes:
a. a várandósság,
b. a szülési szabadság
c. a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság,
d. a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése, valamint
e. a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt.
f. 55 év felettiek
g. A várandósságra és a nő emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésére csak abban az esetben hivatkozhat a munkavállaló,ha erről a körülményről a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta.

12. Miért éri meg cafetériát adni a munkavállalónak?

Költséget takaríthatsz meg, mert a cafeteriarendszer elemei az adómentes határokon belül adó- és járulékmentesen adhatók; a kedvezményes kulcs és összeghatárig a bérhez képest költséghatékonyabbak a társaság részére; tervezhetőbbé válnak HR-költségeid; növelheted dolgozóid lojalitását és elégedettségét; személyre szabott juttatást jelent; előnyös megoldás, ha bért szeretnél emelni.

13. Milyen cafetériatípusok vannak, és hogyan adózunk utána?

A cafeteria juttatásokat a munkabéren felül adhatod dolgozóidnak. Ezen juttatási forma nagyon sokat változott az elmúlt években. Mára szinte teljesen beszűkült azon juttatások köre, amelyek adó- és járulékmentesen adhatók. Ilyenek például: a lakáscélú támogatás 5 millió forintig, a helyközi bérlet 14 százaléka, bizonyos kockázati életbiztosítások, valamint adómentes a munkáltató által magánszemélynek adott sporteseményre, kulturális szolgáltatásra szóló belépőjegy, bérlet, könyvtári beiratkozási díj együttesen maximum 50.000 Ft/fő-ig.

14. Milyen kedvezménnyel jár az alkalmazottak továbbképzése?

Kétféle képzés csökkentheti a cég kiadásait: az iskolarendszerű és a nem iskolai rendszerű képzés. Ezek béren kívüli juttatásnak minősülnek. A képzési költség munkáltatói átvállalását, mint kedvezményes béren kívüli juttatást, a többi hasonló (SZÉP-kártya, Erzsébet utalvány, helyi utazási bérlet stb.) juttatással együtt legfeljebb személyenként évi 500 ezer forint – az adóévi munkaviszonyban töltött napokkal arányosított – keretösszegig 10 százalékos eho terheli, míg a keretösszegen felüli juttatások összes közterhe 1,19 x (16 + 27) = 51,17 százalék. A magánszemélyt viszont e juttatás miatt egyik esetben sem terheli semmiféle adókötelezettség.

15. Milyen adminisztrációs terhei vannak a foglalkoztatásnak?

Új munkavállaló belépésekor a következő igazolásokat kell elkészíteni és kiadni:
a. Munkaköri leírás – lehet a munkaszerződés része is.
b. Munkáltatói igazolás a munkavállaló nyilvántartásba vételéről
c. Tájékoztatás a tárgyévi szabadságokról – alap-, beteg-, pótszabadságok
d. Tájékoztatást új dolgozó részére a munkavégzés helyéről, munkarendről, bérfizetés napjáról, irányadó felmondási időről, munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettségről.
e. Új munkavállalónak a személyi jövedelemadó előleg megállapításához a következő nyilatkozatokat kell kitöltenie:
f. Adóelőleg nyilatkozat a családi kedvezmény érvényesítéséről a munkáltatótól származó bevétel adóelőlegének megállapításához
g. Adóelőleg nyilatkozat a súlyos fogyatékosságról
h. Napi jelenléti ív vezetése. Forrás: nonprofit.hu

16. Milyen munkavállalói felmondási formák léteznek? 

Rendes és rendkívüli felmondás.

17. Mit kell tennem, ha valakinek fel akarok mondani? 

A munkavállaló részéről történő felmondás érvényességének alaki feltétele az írásbeliség, tartalmi feltétele, hogy a munkaviszony megszüntetésének szándéka kiderüljön a nyilatkozatból, illetve hogy annak ki a címzettje.

18. Milyen esélyegyenlőségi törvények vonatkoznak a munkáltatóra?

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény védett tulajdonságok alapján tiltja a hátrányos megkülönböztetést. A munkavállaló kérésére az Egyenlő Bánásmód Hatóság munkáltatói vizsgálatot folytathat, ha a munkavállalót szerinte nem, faji hovatartozás, bőrszín, nemzetiség, nemzetiséghez való tartozás, életkor, anyanyelv, fogyatékosság, egészségi állapot, anyaság (terhesség) vagy apaság, családi állapot, szexuális irányultság, nemi identitás, társadalmi származás, vagyoni helyzet, vallási vagy világnézeti meggyőződés, politikai vagy más vélemény, foglalkozási jogviszony részmunkaidős jellege ill. határozott időtartama, érdekképviselethez való tartozás, egyéb helyzet alapján hátrányosan megkülönböztetik.

19. Milyen jogviták fordulhatnak elő egy munkáltató és egy alkalmazott között?

Általában szólva munkaügyi, polgári peres, büntetőjogi jogvita lehetséges. A legtipikusabb a munkaügyi bírósági eljárás.

20. Miért éri meg megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztatnom?

Azért, mert az állam jelentős adókedvezményeket és 75%-os bértámogatást (költségvetési támogatást) is ad a cégednek, ha foglalkoztatod őket. A bértámogatásra pályáznod kell, ennek előfeltétele 2013-tól, hogy akkreditáltasd a cégedet, azaz alkalmassá kell tenned a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására (pl. rehabilitációs mentort is kell alkalmaznod). 2014-ben 324 vállalkozás kapott bértámogatás 30 ezer fő foglalkoztatására, az egy főre jutó támogatás 1,12 millió forint volt. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának egyéb kedvezményei:

a. Csökkenti az összevont adóalapot
b. Szociális hozzájárulási adó kedvezményt kaphatsz

Forrás: Kormány.hu

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!