2016. április. 22. 06:30 Vállalkozás

Az állami helikopterbiznisz, amelyen valaki keresett 6 millió eurót

A jól értesült cseh fegyverkereskedő megelőzte a Belügyminisztériumot, pedig a tárca annyira sürgősnek tartotta a német helikopterek vásárlását, hogy még közbeszerzést sem írt ki arra. A magyar közvetítő szerint azonban létezik egy 2,5 milliós különszerződés is, így a cseh cég haszna „csak” körülbelül 6 millió euró, magyar közpénzből.

Járműtender helyett több, hirdetmény közzététele nélküli meghívásos pályázaton modernizálhatják a Magyar Honvédség helikopterállományát – állítja a HVG honvédelmi forrása, hozzátéve, a döntés egyik nagy nyertese egy cseh konszern lehet. Ezt sejteti a Belügyminisztérium helikopterbeszerzése is.

Pár hónap alatt körülbelül hatmillió eurót (mostani árfolyamon számolva csaknem 1,9 milliárd forintot) kasszírozhatott – a közvetítői díjakat nem számítva – a magyar Belügyminisztériumnak eladott öt rendőrségi helikopter értékesítéséből Csehország legnagyobb hadiipari cége, a Czechoslovak Group European Air Services nevű leányvállalata. (A tavaly 12 milliárd cseh koronás nettó árbevételű konszern korábban az Excalibur Group nevet viselte.)

Háromszoros ár – de nem egészen úgy

A német Baden-Württemberg tartomány rendőrségének hivatalos honlapja január elején számolt be a flottacseréről, ahol azt írják, 4,8 millió euróért adták el öt darab, MD 902 típusú gépüket a cseh konszernnek. A cégről a Népszabadság korábban azt írta, háromszoros áron, 13,6 millió euróért adta tovább a helikoptereket a belügyi tárcának, ám a két fél között közvetítő magyar cég vezetője a napilap becslését sokallja. „Tény, hogy a németeknek kifizetett ár háromszorosa az, amit a Belügyminisztérium kifizetett a helikopterekért, ám az üzlethez tartozik még egy külön szerződés, amiről eddig senki sem írt. Ennek nagyságrendje meghaladja a 2,5 millió eurót, és tartalmazza a rendőrségi felszerelést, a földi kiszolgáló eszközöket, és a kiképzést is, tehát a hardvert és a szoftvert, ami az üzembe helyezéshez, karbantartáshoz szükséges” – mondta a HVG-nek Takács Miklós, az üzletet levezénylő Aerotechnika M&T Budapest Repüléstechnikai Szolgáltató Zrt. tulajdonosa.

A német Baden-Württemberg tartomány rendőrségének egyik MD 902 típusú helikoptere

Wikipedia / Juergen Lehle

Ez a vállalkozás a hivatalos partnere a Czechoslovak Grouphoz tartozó, kiszolgált hadiipari eszközök felvásárlására, javítására és továbbértékesítésére specializálódott Excalibur Army SPOL s.r.o nevű vállalkozásnak. A cég „alvállalkozóként vesz részt a szerződés teljesítésében”, erősítette meg lapunk információját a Belügyminisztérium, ami annyit jelent, jutalék ellenében segít értékesíteni a cseh konszern tulajdonában lévő hadiipari eszközöket. Takács a titoktartási szerződésre hivatkozva nem árulhatott el több részletet a szerződésről, csak annyit, hogy eddig „egyetlenegy helikoptert sem adtunk át, jelenleg a személyzet kiképzése folyik, ami nem öt fillérbe kerül”.

Mindenesetre Vadai Ágnes, a DK parlamenti képviselője, a honvédelmi és rendészeti bizottság tagja mutyit sejt az ügy mögött, legalábbis a Pintér Sándor belügyminiszternek a témában feltett írásbeli kérdései alapján ez következik. Azt firtatta, a jó gazda gondosságával járt-e el a tárca, illetve, „ki járt jól az üzlettel, ha az állam nem?”.

Hadiipari cégek összefonódva

Az Aerotechnika – rajta keresztül voltaképpen így Takács – a többségi tulajdonosa a VRM-Hungária Kft.-nek is. Ebben a cégben a kisebbségi tulajdonos egy Szlovákiában, Trencinben bejegyzett vállalkozás, a Virtual Reality Media a.s., amely civil repülőgépekre és harci eszközökre, például T-72-es tankokra, MIG 29-esekre, és MIG 21-esekre készít szimulátorokat, és tart ezekkel képzéseket. A cég vezérigazgatója Vladimír Šimanský, aki egyben az alelnöke is a Szlovák Biztonsági és Védelmi Ipari Szövetségnek (Slovak Security and Defense Industry Association) és a NATO Ipari Tanácsadó csoportjának szlovák delegációját is vezette 2004–2008 között. A Virtual Reality Media 2012-ben az amerikai hátterű Aeronautical Systems Engineering Inc. nevű, hasonló profilú vállalattal közösen létrehozta a Synerco névre keresztelt konzorciumot, amellyel amerikai és európai piacra gyártanak hadi és civil szimulátorokat. A svájci főhadiszállású Synerco elnöke a szlovák Virtual Reality Media alapítója, elnök-tulajdonosa, Julius Berith.

Fülest könnyen lehet, hogy kapott a Jaroslav Strnad cseh nagyvállalkozó tulajdonában lévő konszern, ami nem lenne csoda, hiszen kiváló kapcsolati hálóval rendelkezik Magyarországon is. Ráadásul olyan vállalkozásokkal tartja a kapcsolatot, akik meglehetősen jól vannak becsatornázva a honvédelmi vagy éppen belügyi tárcához. Talán az utóbbinál van nagyobb respektje Takács cégének.

Nem most kezdték

Az Aerotechnika Zrt. a baloldali és jobboldali kormányok alatt is kapott állami megrendeléseket, többek között 2006-ban rendőrségi SA 102-es típusú helikopterekre szerzett korszerű kutató és éjszakai repülést segítő GPS-berendezéseket mintegy 2,3 millió euró értékben. De ők költöztethetik az átépítés előtt álló Városligetből a Repüléstörténeti és Űrhajózási kiállítás nagyméretű műtárgyait is.

Hasznos lehetett az Aerotechnika felfuttatásában Molitorisz Pál felügyelőbizottsági tag kapcsolatrendszere is. Igaz, ő csak nyugdíjba vonulása után vállalta el az fb-tagságot a cégben, de szakmai előélete széles kapcsolati hálót feltételez. Molitorisz 1985-től városi ügyész volt Szarvason, 1996-tól 2007-es nyugdíjazásáig pedig vezető ügyész, amellett betöltötte a Békés Megyei Főügyészség Ügyészi Tanácsa elnöki tisztségét is. A Szarvasi Krónika szerkesztőbizottságában is együtt ülnek Takáccsal.

Molitorisz elődje a felügyelőbizottságban a szintén Takács szűkebb pátriájából származó Paraizs Endre volt. Paraizs nyugalmazott alezredes, a Szarvasi Rendőrkapitányság korábbi hivatalvezetője. Így akár mindketten ismerhették az egyébként jogász Borbíró Zoltánt, aki Békéscsabán egy magánnyomozó cégnél dolgozott. Ő a kormányváltás után Hende Csaba – azóta menesztett – honvédelmi miniszter titkárságvezetője lett, majd a HM EI Zrt., a HM Armcom, a HM Currus és a HM Arzenál igazgatóságainak elnöki tisztségét is megkapta. Így nem lehet azt mondani, hogy a honvédség cégeinél alul lettek volna reprezentálva a viharsarkiak.

Turayék

Nem kevésbé van becsatornázva a magyar állami szférába a cseh Excalibur konszern másik kapcsolattartója, a Turay család. Stefan és fia, Zoltán a cseh Excalibur Army spol s.r.o-val közösen alapította még 2004 márciusában az Excalibur CZ-Hungary Kft.-t, amit később az Excalibur Army Kft.-re neveztek át. A magyar Excalibur Army végelszámolás alatt áll. Turayék később létrehozott cégének, az Excalibur Defense Kft.-nek kereskedelmi engedélyeit bevonta a magyar állam, ahogy Stefan Turayét is, legalábbis Turay Zoltán állítása szerint, mégpedig „nemzetbiztonsági” okokra hivatkozva. Ami legalábbis érdekes ahhoz képest, hogy Turayék 15 éve dolgoznak együtt a cseh céggel, és körülbelül ennyi ideje a magyar állammal is. A magyar Excalibur fő profilja a magyarországi haditechnikai eszközök külföldre, főleg Csehországba való közvetítése, amire a most a 2013-ban alapított Voron System Kft.-t használják. Talán az vághatta ki a nemzetbiztonságiaknál a biztosítékot, amikor a cseh Excalibur Turayék cégének segítségével 80 kiszuperált tankot vásárolt a Magyar Honvédségtől, de az orosz külügy megvádolta az Excalibur Defense Kft.-t és Magyarországot azzal, hogy Ukrajnának adták el a T72-eseket.

„A tankok Csehországban vannak, javítás alatt, modernizációra várva, nem mentek Ukrajnába” – állította a HVG-nek Turay Zoltán, aki igyekezett megerősíteni, valójában mindig is ő vitte a boltot, az apja csak asszisztált mindehhez. Mindenesetre, ha az idősebb Turayt valóban eltiltották a fegyverkereskedelemtől, a fiú részéről nem rossz taktika azt hangoztatni, hogy eddig is ő volt a fejes a cégben.

Megmártózott a cseh politikai iszapbirkózóban is a kapcsolatépítésben kiváló tehetséggel megáldott család idősebb tagja, Stefan, ahogy a harmincas évei közepén járó Ida Turayová is. Mindketten a liberális-konzervatív Top 09 nevű párt a tagjai. Ennek a pártnak az elnöke, Miroslav Kalousek, korábbi pénzügyminiszter bevallottan jó barátságot ápol Jaroslav Strnaddal, az Excalibur Group, mostani nevén Czechoslovak Group tulajdonosával. A barátság akkoriban köttetett a Strnad és Kalousek között, amikor utóbbi a védelmi minisztérium államtitkára volt.

Ida Turayová egy 15 ezres kisváros, Ustí nad Orlicí képviselő-testületébe be is jutott. Talán véletlen az egybeesés a Turay-cégek székesfehérvári székhelyválasztása is, de fegyverkereskedőként nem éppen logikátlan ott céget alapítani, ahol az Összhaderőnemi Parancsnokság székel. Ott bírálják el ugyanis középszintig a pályázatokat, s ezt követően már a legfelső szinten ritkán van változtatás. Kerülte az ifjabb Turay a választ arra a kérdésre, hogy üzleti kapcsolatban voltak-e, vannak-e az Aerotechnika Zrt.-vel. Sejtelmesen csak annyit mondott, „nincs olyan cég Magyarországon, amely bármilyen haditechnikában kompetens és mi ne vettük volna fel velük a kapcsolatot vagy ne működtünk volna együtt velük”.Takács Miklós állítása szerint most nem volt együttműködés a két magyar cég között, a belügyes helikopterbizniszben Turayék nem jelentek meg semmilyen módon.

Az ilyen bevásárlások, eladások többségében –Turay szerint több mint 90 százalékban – a kormány közbeszerzési eljárás során vásárolja meg, vagy éppen adja el a hadiipari eszközöket. A német helikopterek esetében közbeszerzésen kívüli meghívásos eljárást hirdettek, ami akkor lehetséges, ha „sürgős az eszközök beszerzése”.