A Magyar Gasztronómiai Egyesület (MGE) idei csirketesztje igazolta a konyhafőnökök jelzését, mely szerint a Mastergood „tanyasi csirke” színvonala a néhány évvel ezelőttihez képest sokat esett, ízben és más tekintetben is. A kiskereskedelemben különböző korú és súlyú csirkéket értékesítenek, azonos csomagolásban (1,2-1,3 kg és 1,7-1,8 kg között). A hűtéssel és a csomagolással is probléma van – jóval hamarabb romlik, mint a beregi, 2015-ben Aranyszalag tanúsítványt nyert termék, de még a szavatossági időn belül is gyakran állott a szaga. Az MGE 2017-ben felfüggesztette a "tanyasi csirkének" odaítélt Aranyszalag Minőség tanúsítóvédjegyet, az egyesület egy évig figyeli a terméket – olvasható a Gault&Millau honlapján.

Az Aranyszalag Minőség tanúsítóvédjegyet az MGE alapította 2013-ban, az odaítélés folyamatában szakácsok, gasztroszakemberek és fogyasztók vesznek részt. 2018-ban a Hoppenheimer család tojásai nyerték el a tanúsítványt. Hoppenheimerék tojótyúk-tartással foglalkoznak Baranya megyében, Márokon, ahol a tyúkok nappal szabadon kapirgálnak egy körbekerített, fás-ligetes területen, éjszaka istállóban pihennek, takarmányuk a helyi gazdák termelte kukoricából és búzából, napraforgóból és más növényekből áll. A tartók nem használnak gyógyszert, tojást sárgító színezéket, szóját.

A tanúsítványt a korábbi években olyan termékeknek ítélték oda, mint az akasztói szikiponty, a beregi csirke (Alemitta), a kekelméri bárány, Bamugartner Antal szőke mangalicái, a Tetrabbit (szabadtartású „relax” nyúl), a zselici vad, a Brunner méhészet galagonyaméze, Molnár János kecskesajtjai, a parajdi étkezési só, a Rózsavölgyi Csokoládé, a Kiss család bezdáni fűszerpaprikája és a Tarpa Kft. szatmári szilvalekvárja.

2016 decemberéhez képest a tojás ára 39,4 százalékkal drágult.