A vizsgálat a képzések alakulása és a várható munkaerőpiaci igények összevetésén alapult. A becslések szerint Európában a Közel-Keleten és Afrikában a jól képzettek fizetése összességében 511 milliárd euróval nő a jelenlegihez képest. Ezen belül Németországban 152, Franciaországban 79 milliárdos lesz a bérnövekedés. Ez egy érettségivel és egyetemi alapképzéssel rendelkező munkavállaló számára évi plusz 7000 eurót jelent a jelenlegi átlaghoz képest. Az USA-ban és Japánban is hasonlóak lesznek a tendenciák. Az egyetlen kivétel India, ahol minden más világgazdasági régióhoz képest jóval nagyobb arányban lépnek be a munkaerőpiacra a jól képzett, angolul tudó informatikusok, mérnökök, pénzügyi szakértők, orvosok – írja a Le Figaro. 

2030-ban, Franciaországban például hiába keresnek majd másfél millió egyetemet végzett munkavállalót. A kínálat nem fedezi majd a keresletet, és emiatt 175 milliárd euróval lesz kisebb a bruttó hazai termék. Közben 1,7 millió szerény végzettségű ember nem talál majd munkát a korszerű technológiák felé orientálódó új világban. 

 A vizsgálatokból az derül ki, hogy ha egy kormány a jövőre készül, és nem csak a pillanatnyi választási sikerekben gondolkodik, akkor az oktatásba, a felső szintű oktatásba, illetve az oda vezető középiskolai képzésbe kell, hogy beruházzon. Macron francia elnök épp ezen elv alapján fogalmazta meg hosszú távú oktatási programját, mert igazi jövője csak a magas szintű és a modern technológiákra, a mesterséges intelligenciára épülő felsőfokú képzésnek van. És persze azoknak az országoknak, amelyek ezekbe a szektorokba nyomják a legtöbb pénzt és nem presztízsberuházásokba.