„Pintér Sándor, Csányi is jött vadászni az elmúlt hetekben, már nem sokáig járhatnak Bélmegyerre” – fakadt ki az egyik bélmegyeri vadász, amikor szerdán kijött a tárgyalóteremből. Most azt remélik mindhárman, hogy a tavasszal induló idényben már nem a Mészáros család és az általa vendégül látott „nagyúri közönség” lőhet az őzbakokra. Bár egyszer már jogerősen is nekik adtak igazat júniusban (tehát elvileg már rég nekik kellene vadászniuk a bélmegyeri vadászkastély környékén), de egyelőre mégis Mészárosék viszik a puskát, mert időközben ellentámadást indítottak, így a hatóság még mindig nem függesztette fel a vadászati jogukat. A három vadász ismét nyeregben érezheti magát, mert a Békési Járásbíróságon megint nekik adtak igazat.

Mészárosék nem engedik a koncot

Két évvel ezelőtt szerezte meg a Mészáros család a bélmegyeri vadászterületet, a korábban itt vadászó társaság szerint jogtalanul, ezért támadták meg a földtulajdonosok döntését a bíróságon. Hiába van jogerős ítélet nyár óta az ügyben, a Fejér megyei oligarcha családja és vendégei azóta is gátlástalanul vadásznak a területen, sőt, még pályázati pénzből utat is építettek időközben Tarhoson.

Univerzális összefogás

Szerdán egyszerre két perben is jelenésük volt a vadászoknak a Békési Járásbíróságon. Róluk még februárban írtuk meg, hogy szembeszálltak a békési Mészáros birodalommal, pert indítottak ellenük. Ezt a pert ugyan már júniusban jogerősen megnyerték, de hiába, mert a vadászati jogukat hivatalosan még mindig nem gyakorolhatják. Ennek az oka az, hogy Mészárosék ellencsapásként minden jogi lehetőséget bevetettek.

A szerdán tárgyalt első pert a bélmegyeri vadászkastély vadászati vezetője indította, abszurd módon, az ellen a földtulajdonosi közösség ellen, amelynek ő maga is tagja, és amelyik két évvel ezelőtt kitúrta a helyi vadászokat, és Mészáros Lőrinc fiának vadásztársaságával kötött szerződést. A Hidasháti Zrt. tulajdonában levő vadászkastélyban van bejegyezve Mészáros Lőrinc fiának vadásztársasága, amiben nincs semmi különös, hiszen az agrárcég is az övé. A furcsa az, hogy a vadászkastély vadászati vezetője perelte be azt a földtulajdonosi közösséget, amely szerződést kötött főnöke vadásztársaságával, és amelynek vadásztatását most éppen ő maga bonyolítja a kastélyban. A pert nem ebben a minőségében indította, hanem mint a vadászati jogra szerződött földtulajdonosi társaság egyik tagja. Annál is inkább abszurd a perindítás, mivel ő maga is ott volt a gyűlésen, aminek a semmissé nyilvánítása miatt perel, ráadásul, ő maga is igennel szavazott, tehát a saját szavazatát is megkérdőjelezi.

Most azzal hozakodtak elő, hogy a per szüneteltetését jelentették be. Ez annyit jelent a polgári eljárásokban, hogy amíg a felek másképp nem gondolják, addig szünetel, majd egy év után meg is szűnik az eljárás, ha ez alatt az idő alatt nem mozdul semmi. Ennek ment elébe a most a Békési Járásbíróság, amikor kimondta, hogy nincs helye a szüneteltetésnek, mivel ez azt feltételezné, hogy valamiféle megegyezésre törekszenek peren kívül, de itt még csak ellenérdekeltség sem merült fel. Ezért a a bíró ezt a pert megszüntette. Ezen a felperes ügyvédje akadt ki, és kifogást nyújtott be az eljárás szabálytalansága miatt, ugyanis szerinte a szüneteltetést a felek bejelentették, és punktum, ahhoz a bírónak semmi köze nincsen. Magyarul, ebben az ügyben is várni kell a jogerős döntésre.

A második pert a bélmegyeri vadászok indították, de nem önszántukból. A Békés Megyei Kormányhivatal vadászati hatósága utasította őket arra, hogy bíróságon bizonyítsák, hogy jogszerűen őket illeti a vadászati jog. A bélmegyeriek nem is nagyon értették, hogy miért kell ezt tenniük, hiszen kezükben volt a jogerős ítélet arról, hogy nem zárhatták volna őket ki két évvel ezelőtt, márpedig akkor automatikusan övék a vadászati jog, mivel a területek többségét ők birtokolják. Teljesen érthetetlen volt számukra, hogy miért nem függesztették fel a Hidashát Bélmegyeri vadásztársaság, azaz ifjabb Mészáros vadászati jogát. Miért kell nekik bíróságra menni?

Most ez utóbbi perben is a helyiek mellé állt a bíróság azzal, hogy őket illeti a jog, azt be kell végre jegyeznie a vadászati hatóságnak is. Ezzel még nincs vége, elképzelhető ugyanis, hogy fellebbezést fog benyújtani a döntés ellen mind a földtulajdonosi közösség, mind a Hidashát-Bélmegyeri Vadásztársaság.

Mire lehet jó az időhúzás?

Azon kívül, hogy jókat vadászhatnak Mészáros Lőrinc és exkluzív vendégei, szépen kereshet a társaság a vadásztatáson. Ráadásul a parlament éppen a szerdai botrányos ülésén szavazta meg a Földforgalmi Törvény módosítását, és egy, az agrárcégek versenyképességéről szóló csomagot, ez utóbbi néhány passzusa pedig a Vadászati Törvényt módosítja. Az előbbi az előhaszonbérlet feltételein változtatna úgy, hogy arra nem pusztán a szomszédság okán lehetne jogot szerezni, de ahhoz köti az előjogot, hogy három éve állattartó üzemet kell működtetni. A Versenyképesség csomagban pedig a vadászati törvény úgy módosulna, hogy az üzemi ciklus közben is lehetne a vadászterület határait módosítani, igaz, azt meg is kell indokolni.

Ha továbbra sem függeszti fel a hatóság a Hidashát-Bélmegyeri Vadásztársaság vadászati jogát, hanem megvárja a jogerős ítéletet, ami hónapokba telhet, akár a most megszavazott módosításokba is belekapaszkodhatnak Mészárosék.