„Ha vezényszóra, mint a Rákosi rendszerben, előírnák, hogy dinnyézni kell, ma már csak akkor csinálnám” – mondja egy békési termelő, aki az elmúlt években megszokottá vált árháborút elunta, és váltott. Nincs egyedül: többen is megelégelhették Békésben a dinnyézést, közel kétszáz hektárral csökkent a megyében a görögdinnye termőterülete. Igaz, Szabolcsban nagyjából ennyivel nőtt, így összesen nagyjából 4800 hektáron termelnek az idei évben az egész országban. Tolnában, Baranyában, Hevesben is vannak dinnyeföldek, de a 200 ezer tonnára becsült éves termés majd felét még a csökkenés ellenére is Békésben szedik le.

Viszonyításképpen Spanyolországban 23 ezer hektáron folyik a görögdinnye termesztése. Ott a növény alig harmada terem a szabad ég alatt, a zömét fóliaházakban, vagy legalább fóliaalagutak alatt termesztik a rezisztensebb fajtákat. Ezzel a technológiával Békésben is felveszik a versenyt, a várható felvásárlási árak miatt mégis vakarják a fejüket, pedig az itteni görögdinnye majd fele is exportra megy majd.

Azok közül, akik kitartanak, a kicsik családi erőből próbálkoznak, a nagyok pedig a munkaerőhiányt szenvedik. Egyelőre kevesen vannak azok, akik felszerelkeztek, próbálják a munkaerő egy részét gépekkel kiváltani és fóliákat telepíteni az ültetvények fölé. Az heteken belük kiderül, hogy megérte-e nekik.

hvg.hu

Még aligha lehet medgyesi a dinnye

Szegeden utcai árusok már kínálnak medgyesi dinnyét, 359 forintért. A felvásárló-vállalkozó szerint az utak menti dinnyéseknél még hírből sem lehet medgyesi dinnye, viszont a békési termelők szerint előfordulhat, hogy a fóliából mégis kikerülhetett már, ha más nem, akkor mutatóba.

Ehhez képest az üzletekben a spanyol, olasz dinnyét 160-200 forintért teszik a polcra. A nagybani piacokon kedden reggel 220 és 300 forint közötti árat közöltek, de ezért még szintén importdinnyét lehet kapni. Azt még egyelőre a lapunknak nyilatkozó felvásárló sem tudta megmondani, milyen áron fogják a magyar dinnyét bevinni az üzletekbe, és azt sem, hogy a hazai piac beterítése után, mennyiért tudják eladni külföldre. Grósz György, medgyesegyházi vállalkozó szerint majd egy hét vagy tíz nap múlva derül ki, hogy mennyiért kel el a békési termés. Azt viszont biztosra lehet venni, hogy az induló árak magasabban lesznek majd a tavalyiaknál, a kérdés az, a magasabb bérek mellett ez elegendő-e lesz ahhoz, hogy nyereséges évet zárjanak a termelők.

„Egy kezemen meg tudom számolni, hányan gépesítették a szedést”

"Valaha itt szinte minden családnál volt dinnye, de már egyre kevesebben foglalkoznak ezzel" – mondja Sódarné Varga Gyöngyi, Magyarbánhegyes polgármestere. Bár van lehetőség idénymunkára kikérni a közmunkásokat, Magyarbánhegyesen, de Medgyesegyházán is alig van példa erre, mindössze egy-két vállalkozó döntött úgy, hogy két hónapra elvisz egy-egy dolgozót, és erre az időszakra be is jelentik őket.

hvg.hu

Persze a közfoglalkoztatásban is egyre kevesebben vannak, Medgyesegyházán nagyjából negyvenen, Magyarbánhegyesen nyolcvanan maradtak a Start mezőgazdasági programban a tavalyi közel kétszázhoz képest. A bent maradók közül pedig többen fizikailag nem képesek arra, hogy a dinnyeföldön, a tűző napsütésben bírják a megterhelő munkát. Ennek ellenére az ágazatot ismerő szakember szerint csak Medgyesegyházán legfeljebb hárman vásároltak olyan gépeket, amelyekkel meg lehet spórolni a munkaerőt. (A 30 milliós szerkezet szalagjára rá kell pakolni a dinnyét, majd az kiviszi a rakományokhoz, nem kell kicipelni azokat.)

Így jobbára maradnak a romániai vendégmunkások, akik hűségesen visszajárnak nyaranta. Úgy tudjuk, hogy Medgyesegyházán nagyjából százan lehetnek, ők még hajlandók ezerforintos órabér alatt elvégezni a nehéz fizikai munkát, hiszen otthon még ennyit sem jutna. Ők mennek a sorok között mezítláb, kapálják a gazt, és gázolnak át az elmúlt időszak vízözönei után maradt, néhol még mindig vádliig érő vízen. Akinek nem jut a vendégmunkásokból, azok azzal próbálkoznak, hogy a sorok közé is fóliát tesznek, hogy megelőzzék a gazosodást, így legalább kapáltatni nem kell.

Egyre többen akadnak, akik a fóliaalagutakon is túlmutató fóliaházakban teszik le a dinnyét, például Göcző Mátyás is, aki nem mellesleg a Magyar Dinnyetermelők Egyesületét is vezeti, amely mögé tavaly nagy elánnal az agrárkamara is beállt.

A békésiek igazodtak a piaci igényekhez, aki meg kimaradt, az lehúzhatja a rolót

Göcző Mátyás

hvg.hu

„Még ezt sem lehet szedni, egy kicsit elügyetlenkedtük” – mutatja az egyesületi elnök azt a fóliaházát, ahol már napok kérdése, és indulhat a szüret. Az elügyetlenkedés azt jelenti, hogy nem a természetes beporzásra kellett volna várni, hanem poszméhekkel kellett volna módszeresen beporoztatni a virágokat, így előbb indulhatott volna a szedés. Göcző szerint az egyik fontos céljuk, hogy a hazai dinnyeszezont hosszabbítsák meg, ezért is próbálkozik ő maga is a fóliaházzal. „Van itt Medgyesen, akinek sikerült” – mondja a Dinnyetermesztők Egyesületének elnöke, és azt is hozzáteszi, hogy az innen leszedett dinnyét az importtal azonos áron adták el a nagybanin, vagy a piacon, tehát megérte „babrálni” a fóliával.

Nem csak a beporzás számít: fontos a megfelelő fajtaválasztás, a tökre oltott, rezisztensebb fajták vetése, a jól időzített szedés, a fóliatakarás, az öntözés, a permetezés. Érdekes ellentmondás, hogy éppen ott nőtt a termőterület, ahol a hagyományos technológiával terjeszkedtek, Szabolcsban a nagyméretű, magos dinnyével kaszáltak sok pénzt az elmúlt néhány évben az augusztusi szedésekkel.

Göcző Mátyás szerint a szabolcsi extenzív termesztésnél, ha úgy alakul, akkor betárcsázzák, ha meg kedvező az időjárás, akkor besöprik a pénzt. Békésben azzal próbálkoznak, hogy kiegyensúlyozottabban, az időjárásnak kevésbé kitett technológiákat alkalmazzanak. Most úgy néz ki, hogy valóban később kezdik szedni, így a szezon egy héttel eltolódik, viszont a nyári szedésekkel még bőven behozzák a mennyiséget is.

Ezt a korszerűsítési tempót nem sokan bírják, ezért évről évre akad, aki feladja, talán ezért is van az, hogy éppen Békésben csökkent a termőterület. Itt néhány gazdálkodó dinnyézik nagyobb területeken, a legtöbben egy-két hektáron termesztik a görögdinnyét. „A kisebbeknek a szövetkezet lenne a megoldás, de sokan már többször is megégették magukat. Betették az ötven-százezer forintot, amiből alig láttak valamit viszont, miközben az értékesítésnél előbbre való volt a tehetősebb gazdák dinnyéjének eladása” – mondja egy kistermelő. „Nem fogja előre elkölteni hároméves bevételét egyetlen kevésbé tehetős termelő sem, hogy hátha a jövő évben jobb lesz” – tette hozzá.

Egy biztos: aki marad, annak lesz piaca, hiszen már most is lehet tudni, hogy külföldön is lesz igény a magyar dinnyére. De az egyelőre nem látszik, mekkora befektetésre van szükség, és az mennyi idő alatt térül meg a békési gazdáknak.