Az egykori földművelésügyi államtitkár minden egyes elemzése azt támasztja alá, hogy a 2012-13-as állami földpályázatok utáni földárverések alapvetően nem változtatták meg a birtokszerkezetet, a tulajdonosi kör átrendezésével viszont a kormánybarát érdekeltségek létrejöttét, erősödését szolgálták. Ángyán József már több megye eredményeit elemezte, most Bács-Kiskun megye árverési eredményeit dolgozta fel.

Ebből is az derül ki, hogy elsődlegesen tőkeerős gazdaságok vásárolhattak földet, valamint olyanok is hozzájuthattak, akiknek ugyan nem volt korábban egy darabka földjük sem, de a Fidesz támogatói körét erősítik. Az országban 180 ezer hektárt árvereztek el a meghirdetett 350 ezerből, a legtöbbet, 28 ezer hektárt Fejér megyében értékesítettek, de Jász-Nagykun-Szolnok megyében is 18 ezer hektárt adott el az állam. Bács-Kiskun megyében közel tízezer hektárt vásároltak meg a 2015-16-ban kiírt árveréseken. Ángyán József kiemeli, hogy a meghirdetett birtokoknak csupán a 15 százaléka maradt 5 millió forint alatt, ami még elérhető lett volna egy családi gazdálkodó számára is, de nagyobb részt jóval magasabbak voltak a kikiáltási árak.

Ráadásul Bács-Kiskun megyében négy olyan példát is talált az egykori államtitkár - aki éppen a családi gazdálkodók jövője miatti aggodalma miatt távozott a tárcától -, hogy az árveréseken a törvényben a földtulajdonnak határt szabó passzusait is megszegték, ugyanis egy személy 300 hektárnál nagyobb területre licitált. Mivel a földforgalmi törvény egy hosszadalmas procedúrát ír elő a tulajdoni bejegyzést megelőzően, így elképzelhető, hogy az elővásárlási joggal rendelkezők rájelentkezése után csökkenhetett a terület, de a végleges tulajdont feltáró adatokhoz nem jutott hozzá az elemzéseket készítő professzor.

Az egyik ilyen „túlvásárló” a kiskunhalasi polgármester hozzátartozója, aki az árverések előtt nem túl sok földet birtokolhatott a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal adatai szerint, hiszen a lehívott területalapú támogatás legfeljebb néhány hektár tulajdonára utal, az árveréseken viszont egy csapásra 459 hektárt vásárolt. Fülöp Róbert édesapja addig más területen dolgozott, ingatlanos, hulladékkezelő és más profilú vállalkozásokat működtetett. 2017 áprilisában, miután megszerezték a több száz hektáros területet, alapítottak is egy mezőgazdasági céget, a területalapú támogatás egy részét, 116 hektár után, az új agrárvállalkozás hívta le, míg 214 hektár után a polgármester családtagja kapta.

A Fülöp család nem mezőgazdasági cégei is jól futnak, több állami kármentesítésben is részt vettek, de különös módon az utóbbi két évben békési települések TOP-pályázatain voltak befutók a közbeszerzéseken. Útépítésekből, óvodafejlesztésekből Gádoroson, Csanádapácán, Tótkomlóson és Orosházán, összesen közel félmilliárd forint megrendelést teljesíthetnek, így a családi vállalkozásokat nem csupán a földek megszerzésével stafírozták ki.

Nem haladta meg a 300 hektáros limitet a Kenyeres család földvásárlása, de kiugróan sok pénzt, egymilliárd forintot fizettek egy 296 hektáros terület megvásárlására. A milliárdos bajai édességgyártó új útra lépett, szürkemarhákat legeltetnek, tavaly egy mintaboltot is nyitottak Baján. A másik tehetős, a liciteken sikeres vállalkozással, a Bács Agro Zrt vel kapcsolatban Ángyán József szintén a baráti kör támogatását sejti. A cég tulajdonosi köre ezer hektárt is meghaladó földterülethez jutott a 2015-16-os árveréseken. Köztudott, hogy ezt követően a cég fővállalkozója eladta érdekeltségét az akkor nem éppen fényes jövő előtt álló Hód – Mezőgazda Zrt-ben, és bevállalta a tiszapüspöki izo cukorgyár építését, majd éppen tavaly eladta részét Mészároséknak. Összességében a megyei fölldprogram eredményei sem azt mutatják, hogy a családi gazdálkodók gyarapodtak az árveréseken.

Érdekli a gazdaság? Még több cikket talál Facebook-oldalunkon: