Miután a kormányzati honlapon tervezetként véleményezhető volt, az Energiaügyi Minisztérium beterjesztette az Országgyűlés elé az atomtörvény módosítását, amelyben a legfontosabb újdonság, hogy – ha a parlament kormánypárti többsége megszavazza, de miért ne szavazná meg – létrehoznának két új eljárási formát:

• a bejelentés tudomásulvételi eljárást
• és az eltérés bejelentés tudomásulvételi eljárást.

Ezek „az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott, a 2. és 3. biztonsági osztályba sorolt rendszerek, rendszerelemek gyártását, beszerzését érintő” eljárásokban alkalmazhatók.

„Precedens nélküli”

Vagyis amit eddig engedélyezett (érdemben vizsgált és jóváhagyott vagy elutasított) a hatóság egy hatósági engedélyezési eljárásban, azt mostantól csak tudomásul venni lesz joga a kérelmező által beadott dokumentáció alapján – kommentálta a tervezetet Jávor Benedek, a Párbeszéd – Zöldek európai parlamenti listavezetője. Kritikájában kiemelte: a tervezet példátlanul rövid,

15 napos határidőt határoz meg, ami precedens nélküli, a teljesen jelentéktelen részletkérdésekben is 42 nap a legrövidebb határidő a törvényben,

de inkább a 90, 120, 150 napos terminusok a jellemzőek.

Alekszandr Tupicin, a paksi atomerőmű építési projekt építési igazgatója az épülő Paks II. atomerőmű területén tartott sajtóbejáráson 2023. szeptember 22-én

MTI / Illyés Tibor

Itt viszont műszaki fődarabok gyártásáról van szó. Ezek esetében kellene majd az Országos Atomenergia Hivatalnak (OAH) 15 napon belül döntenie arról, hogy ezek megfelelőek-e, vagy elfogadható-e ha a paksi bővítésben a Roszatom el kíván térni az eredeti tervektől vagy a szabványoktól. Méghozzá hosszabbítási és hiánypótlási lehetőség nélkül, vagyis gyakorlatilag azonnal. Ugyanis, ha a 15 napon belül nem születik döntés, az a tervezet szerint egyenlő a kérelem elfogadásával.

Hétköznapi hasonlattal, az új eljárások olyanok lesznek, mint a lakóépületek építése esetében az egyszerű bejelentés: a terveket nem kell végigfuttatni az engedélyezésen, csak be kell nyújtani az építési hatóságnak, amely, ha akar, emelhet kifogást, megtagadhatja az engedély kiadását, de ha nem tesz semmit, az engedély kiadottnak minősül, az építkezés elkezdhető.

A Paks II. képtelen megszerezni a legfőbb engedélyt

Az egyszerű bejelentés kis és közepes alapterületű lakóépületek esetében is aggályos, vagy legalábbis a rendszer jelenleg nem működik jól. Mivel az építési hatóság (2021 óta a kormányhivatal, nem pedig az önkormányzati jegyző jogköre) kis túlzással mindent és bármit átenged, az elmúlt években számos településen volt megfigyelhető az utcaképbe megközelítően sem illeszkedő házak szaporodása. Illetve a kvázi társasházaké, ezek jellemzően 4-5, osztatlan közös tulajdonban álló „lakrészből” állnak, nem pedig önálló lakásokból, így 300 négyzetméter alatt egyszerű bejelentéssel építhetők.

Jávor Benedek azt vélelmezi, hogy a kormány a Paks II. Zrt. (mint az erőműépítés engedélyese) és fővállalkozója, a Roszatom dolgát kívánja megkönnyíteni.

Bár a beruházásért felelős Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ujjgyakorlatként adja ki a győzelmi jelentéseket, a valóság az, hogy a projekt többéves csúszásban van. Ennek legfőbb oka, hogy a Roszatom képtelen volt olyan tervdokumentációt összeállítani, amelyet egy uniós nukleáris hatóság elfogadhatott volna. Nemcsak a magyar, hanem a finn se – nagy különbség, hogy Magyarországgal ellentétben Finnország lényegében azonnal ejtette a Roszatomot, miután Moszkva megtámadta Ukrajnát. Addig a pontig a Hanhikivi erőmű ugyanúgy az engedélyezés mocsarában vergődött, mint a Paks II.

Az orosz Roszatom állami atomenergetikai konszern által tervezett atomerőmű illusztrációját mutatja az AES-2006 NNP tervén, a finnországi Pyhaejokiban található Hanhikivi telephelyen.

AFP / LEHTIKUVA / FENNOVOIMA

Valami még mindig nem stimmel

A Paks II. jelenleg – nevezzük így – ideiglenes vagy feltételes létesítési engedéllyel rendelkezik. Az OAH 2022 augusztusában kiadta az engedélyt, ám visszatartási pontot hozott létre: a Paks II. az alapozásnak saját kockázatára nekiláthat, ám a betonacél szereléseken túl a reaktorblokkok építése csak akkor kezdődhet el, ha a vállalat frissíti és újra beadja a tervdokumentáció legfontosabb részét képező Előzetes Biztonsági Jelentést (EBJ), és azt az OAH jóváhagyta.

A Paks II. 2022. november 10-én beadta a frissített EBJ-t – közölte az OAH a hvg.hu-val. Biztosra vehető, hogy valami nincs rendben, hiszen a hivatal ezek szerint egy éve vizsgálja a dokumentumot. A feltételes létesítési engedély kiadásakor az OAH a frissített EBJ elbírálását 120 napra taksálta, vagyis, ha minden rendben lenne, már idén év elején végeznie kellett volna.

A hivatal arról nem nyilatkozott, milyen fázisban van a vizsgálat, és mikor várható a lezárása: a frissített EBJ-t „akkor fogadja el a hatóság, ha megbizonyosodott arról, hogy a vizsgált szempontoknak megfelel a dokumentum”.

Az OAH szerint ez nem rossz, sőt jó

Ami a bejelentés tudomásulvételi eljárást illeti, szó sincs arról, hogy a cél a Paks II./Roszatom dolgának megkönnyítése lenne, és egyáltalán nem kell attól tartani, hogy az új eljárás miatt lazulna a nukleáris engedélyezés és felügyelet, végső soron a biztonság – magyarázza a hvg.hu-na az OAH. Az atomtörvény, valamint a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről szóló OAH-rendelet módosítása ugyanakkor megalapozza „a jelenleginél jobban tervezhető, hatékonyabb ellenőrzési rendszer kialakítását, a követelmények betartatását, így jobban érvényesül az engedélyes jogszabályban rögzített elsődleges felelőssége, amely hozzájárul a biztonsági kultúra fejlődéséhez is”.

Vagyis a hivatal szerint

az új szabályok a nemzetközi gyakorlatnak megfelelők, az eddigiekhez képest adminisztratív könnyítést jelentenek az OAH számára, illetve néhány új szabályelem nemcsak könnyíti, hanem erősíti is a hivatal felügyeleti munkáját.

Kifejtve az OAH szerint:

• A jelenlegi szabályozás a létesítési időszak alatt igen részletes, helyenként egymást átfedő dokumentálási követelményeket támaszt, amelyek az engedélyezés során szükségtelen duplikációhoz vezetnek, s nem tükrözik a nemzetközileg elfogadott differenciált megközelítést.
• A módosítások célja, hogy a szabályozás olyan korszerű felügyeleti (engedélyezés, ellenőrzés, érvényesítés) rendszer felé mozduljon el, amely lehetővé teszi, hogy a hatóság – differenciált megközelítést alkalmazva – erőforrásait azokra a feladatokra összpontosíthassa, amelyek a nukleáris biztonság szempontjából szignifikáns kockázatot jelentenek.
• Az eddigi nukleáris biztonsági, műszaki követelmények változatlanok maradnak, teljesülésüket az engedélyesnek továbbra is maradéktalanul igazolnia kell.
• Az 1. atomerőművi biztonsági osztályba sorolt rendszereket nem érinti a tervezett jogszabályváltozás.
• Az alacsonyabb nukleáris biztonsági besorolású (2. és 3. biztonsági osztály) rendszerelemek (berendezések) esetében az utolsó, az üzemeltetési engedélyezési eljárás fennmarad.
• Az új, 15 napos bejelentés tudomásulvételi eljárás biztosítja, hogy a hatékony felügyeleti tevékenység ellátásához szükséges dokumentáció elérhető és ellenőrizhető legyen, valamint ezek vizsgálatakor ellenőrzési pontok és feltételek legyenek szabhatók, illetve a bejelentés teljes elutasítása is lehetséges.
• A dokumentáció a 15 nap után is, folyamatosan rendelkezésre áll, így későbbiekben, ha a hatóság a jogszabályi követelményektől való elérést tapasztal, érvényesítési eljárást indít (akár bírság kiszabása mellett) a követelmények teljesülése érdekében.
• A hiánypótlás kizárása azt a célt szolgálja, hogy az engedélyes pontos, tartalmilag helytálló, és a bejelentés minden elemére, mellékleteire kiterjedő bejelentést tegyen.

A hiánypótlási lehetőség hiánya fájhat a Paks II.-nek

Tegyük hozzá: az adminisztráció egyszerűsítése persze mindkét irányba működik, így nem csak az OAH dolgát könnyíti meg, az épülő nukleáris létesítmények engedélyeseinek – elsősorban és mindenek felett nyilván a Paks II./Roszatom – válláról is levesz terhet.

Ugyanakkor az OAH magyarázatának utolsó pontja a hiánypótlások kizárásáról könnyen lehet, hogy végső soron nehezíteni fogja a paksi bővítést. A mellékelt ábra azt mutatja, a Paks II./Roszatom számára minimum nehézséget okoz engedélykérelmeket elsőre jól, hiánypótoltatások és hosszas egyeztetések nélkül engedélyezhetően összerakni.

Munkagépek dolgoznak Paks II. területén

Facebook / Paks II. Atomerőmű Zrt.

Legalábbis a legfontosabb, a létesítési engedélyről ez nyilvánvaló: az eredeti kérelmet a Paks II. még 2020 nyarán adta be, az egyéves elbírálási időt az OAH meghosszabbította, majd hiánypótlásokat kért, végül tavaly augusztusban feltételes módban kiadta az engedélyt. Az erőműnek a mai napig nincs teljes létesítési engedélye. Eközben természetesen számtalan kisebb engedélyt megkapott, máskülönben egyáltalán nem haladhatna a kivitelezés.

A másik oldalról tudható – az előző főigazgató, Fichtinger Gyula erre nyíltan panaszkodott –, hogy az OAH számára a projekt engedélyezése hatalmas kihívás, amelyhez nincs, vagy épphogy megvan a szükséges emberi erőforrás. Mármint hatalmas kihívás lenne, ha minden simán menne. Így, hogy a Roszatom nem képes a magyar/uniós szabályoknak és szabványoknak megfelelően dolgozni, és például a létesítési engedély kiadása egy év helyett immár több, mint három éve tart minden bizonnyal még nagyobb kihívás. Szóval az adminisztráció egyszerűsítésére az OAH-nak nagy szüksége van.

A legfontosabb rendszerekre nem vonatkozik

Végül, de nem utolsó sorban kulcskérdés, milyen rendszerelemekre vonatkozik majd az egyszerű bejelentés tudomásulvételi eljárás, vagyis inkább melyekre nem – tehát, hogy mi tartozik az 1. biztonsági osztályba. Ezt a fentebb már említett, a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről szóló OAH-rendelet egyik melléklete szabályozza.

Eszerint lényegében 1. biztonsági osztályba tartoznak fő szabály szerint:

• a fűtőelemkötegek, valamint
• azok a biztonsági funkciók és az azokat megvalósító rendszerek, rendszerelemek, amelyek meghibásodása vagy hibája olyan eseményhez vezethet, amely közvetlenül veszélyezteti az atomreaktor azonnali szubkritikus állapotba vihetőségét vagy hűtését, és megkívánja tervezési üzemzavart elhárító rendszerek, rendszerelemek azonnali indítását vagy működését.

Továbbá:

• 1. osztályba tartoznak azok a rendszerek, rendszerelemek, amelyek aktív biztonsági funkcióval rendelkeznek az adott külső- vagy belső veszélyeztető tényezővel szembeni védelem megvalósításában és lehetséges következményeinek kezelésében.