Tíz év alatt 10 milliárd euróból akarja a kormány fejleszteni a vasúti közlekedést – mondta Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium miniszterhelyettese a Magyar Vasút 2024 konferencián csütörtökön a Portfolio.hu szerint. Emellett megemlítette azt az 1+1 milliárd eurós, részben az Európai Beruházási Banktól érkező pénzt, amit bevonnak a pályafejlesztésbe. Csepreghy szerint az uniós források hiánya miatt korlátozottak a lehetőségek. Úgy véli, a befagyasztott támogatások egyik legnagyobb kárvallottja a vasút: ezekre a fejlesztésekre most jóval kevesebb pénzügyi lehetősége van a kabinetnek.

Lázár János építési és közlekedési miniszter még augusztusban jelentette be, hogy az EIB-hez fordul egymilliárd eurós hitelkérelemmel. A magyar költségvetésnek egymilliárd eurós önrészt kell biztosítania, a vasútépítésre pedig négy év állna rendelkezésre.

Csepreghy a 10 éves fejlesztésről azt mondta, hogy az első ütemben közel 7000 kilométernyi magyar lassú vasúti pályát újítanak meg, 119 kilométeren felszámolják a lassújeleket, 490 kilométernyi pályát pedig a legkorszerűbb, központi forgalomirányítás alá helyeznek.

Beszélt az államtitkár arról is, hogy a járműállományt is meg kívánják újítani, ezek között szerinte lesznek vadonatúj járművek és használt nyugat-európai szerelvények is.

A vasútfejlesztés, illetve annak hiánya azután került fókuszba, hogy a nyarat a MÁV végigbetlizte. A legforróbb napokon, július 5. és 15. között a 35 ezer járat 30 százaléka késett, a vonatok 1,6 százaléka el sem indult. Balesetekkel is meg kellett birkóznia a vasúttársaságnak, ezek közül kiemelkedő volt, amikor a Keleti pályaudvar előtt augusztus 25-én kisiklott a Claudiopolis nevű, Kolozsvárról közlekedő InterCity-vonat öt személykocsija. Szerencsére nem sérült meg senki, de a pálya helyreállítása miatt napokig káosz volt a közlekedésben. Augusztus második felében a balatoni közlekedés is összeomlott egy síntörés miatt, ami után ingyenes utazással próbálták kárpótolni az utasokat.