A Gramofon nyári számában megjelent interjúban a Budapesti Wagner-napok művészeti vezetője, Fischer Ádám vezetett a kulisszák mögé, és beszélt a Wagner-napok jelenéről, jövőjéről.

Az alkotói teamben ön képviseli az állandóságot. A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem terében – ami adottság – lehet-e új munkatársakkal másfélét létrehozni? :

Fischer Ádám: A környezetet ugyanaz, de a Budapesti Wagner-napok alapítása óta hangsúlyozzuk, hogy nem akarjuk csak egyfajta rendezői stílusra korlátozni az előadásokat. A Ringnél természetesen azonos eszközöket használtunk, de a Parsifal, a Trisztán és Izolda is különbözött.

Művészetek Palotája

Idén a Lohengrint mutatják be, és a már játszott Parsifalt, valamint a Trisztán és Izoldát adják.

F. Á.: Hét előadásunk lesz a Budapesti Wagner-napokon. A Lohengrint szeretnénk bevezetni, műsoron tartani. Jövőre nem tudjuk játszani, de 2013-ban megint lesz. A nibelung gyűrűjét természetesen nem akarjuk elhagyni. Rendszeresen visszatérő Ring-előadások nélkül nem látnám értelmét a Wagner-napoknak. Néha pihentetni kell egy-egy évre, de a tetralógiának maradnia kell. 2013-ban mindenképp szüneteltetni akartuk Kiss Imrével, hiszen a Wagner-bicentenárium esztendejében – ahogy látom a terveket – valóságos Ring-cunami várható.

G.: Az a furcsa helyzet állt elő, hogy bár a Magyar Állami Operaházban nem vezényel, a Lohengrint mégis az operazenekarral játssza.

F. Á.: Úgy képzeltem, hogy jó az együttesnek, ha szolgálatban és nem „hakniban” dolgoznak a premieren; hogy az alátámasztja a zenekar létszámának jogosultságát, és jó feladatban vehetnek részt. Ezt ők nem vették, vagy nem akarták észrevenni. Lehet, hogy igazuk van, és nem ettől függnek a dolgok. Szó volt arról, hogy a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekaraként lépnek fel, ami számomra éppenséggel előnyös lett volna, mert nem a kollektív szerződés szerint kellene próbálnom, a napokat szabadabban cserélhetném. Végül maradtak operaházi zenekarként a produkcióban. Ugyanez a probléma felvetődött az MR Szimfonikusoknál is, amely státuszát tekintve egyelőre lebeg. Hogy jövőre milyen zenekar, milyen néven vesz részt a munkában, nem tudható. Egy biztos, a Ringet 2012-ben – elvileg – a rádiózenekarnak kell csinálni, elsősorban azért, mert megtanulták, tudják. Az operazenekar a dalszínházban foglalt az ottani tetralógia miatt.

A Rajna kincse egynegyede Az istenek alkonyának, de azt is legalább két hónapig kell próbálnom. Hakniban pedig ez a Müpa számára megfizethetetlen. Hogy mi lesz például a rádiózenekarral vagy az operáéval – ez szintén nem világos. De azok a muzsikusok, akik a műveket megtanulták mindegy, hogy milyen kötelékben, reményeim szerint meglesznek. Új tervünk Káel Csabával, hogy 2013-tól már nem egyedül vezénylem a műveket, szeretnénk nemcsak a legjobb énekeseket, hanem a legnevesebb Wagner-dirigenseket is Budapestre hozni.

Albert Mária
Gramofon