Meghalt Kertész Imre
Kertész Imre Nobel-díjas magyar író 86 éves volt, a Magvető Kiadó saját halottjának tekinti.
Életének 87. évében meghalt Kertész Imre Nobel-díjas író.
Kertész Imre 1929. november 9-én született Budapesten. A második világháború idején 14 éves korában zsidó származása miatt 1944-ben Auschwitzba vitték, majd a buchenwaldi koncentrációs táborba került, ahonnan a láger felszabadítása után 1945-ben tért vissza Magyarországra.
1948-ban érettségizett le Budapesten, ezután a Világosság, majd az Esti Budapest munkatársaként dolgozott. Dolgozott gyári munkásként, a Kohó- és Gépipari Minisztérium sajtóosztályán, 1953-tól szellemi szabadfoglalkozású íróként és műfordítóként.
A Sorstalanság már megjelenése évében is nagy visszhangot váltott ki, igazában azonban csak a nyolcvanas és kilencvenes években keletkeztek olyan kritikák, melyek a hazai irodalmi utómodernség kánonjába sorolják. A regényt 1973-ban először visszautasították a kiadók, végül 1975-ben jelent meg.
1998 óta a darmstadti Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung tagja. 2001-ben már jelölték a Nobel-díjra. 2002 október 10-én valamivel 13 óra után jelentették be, hogy első magyar íróként megkapta a díjat. Ezzel Kertész Imre lett az első olyan magyar, aki felsőfokú végzettség nélkül és magyarországi munkájáért kapta meg a díjat. A Svéd Királyi Akadémia egész írói munkásságát méltatta, „amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”.
A teljes Sorstalanság itt meghallgatható a szerző előadásában, de Kertész teljes életműve is hozzáférhető digitálisan.
Az író az elmúlt hónapokban betegen is részt vett az 1991-2001 közötti naplóbejegyzéseket tartalmazó A néző című utolsó könyve sajtó alá rendezésében. Legutolsó nyilvános szereplése 2015 decemberében volt, amikor a Müpában rendeztek a tiszteletére estet. Erről szóló beszámolónkat itt olvashatja. Ezen az íróbarát, Spiró György azt mondta Kertészről: „A holokauszt tapasztalata végtelen keserűséget okozott benne, és arra késztette, hogy komoly egzisztenciális kérdésekkel foglalkozzon a műveiben. Aki pedig komoly egzisztenciális kérdésekkel foglalkozik, az pengeélen jár, és bármikor könnyen átbillenhet”. Spiró szerint egyébként jó volt Kertésszel politizálni, mert egy-egy mondattal egy-egy rendszer velejéig látott: például amikor hazajött a nyolcvanas évek végén a Szovjetunióból, lakonikusan csak annyit mondott: „ezeknek végük van”.
Egyik utolsó televíziós szereplése pedig az volt, amikor Friderikusz Sándor a lakásán készített interjút 2014 augusztusában, miután – sokak rosszallását kiváltva – átvette a kormánytól a Szent István-rendet:
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
