Az ember, akinek életműve nélkül értelmezhetetlen volna a magyar könnyűzene - írtuk Presser Gáborról hetvenedik születésnapja alkalmából.

Presser Budapesten született, apja baromfikereskedő volt a Klauzál téri vásárcsarnokban. Zongorázni négyévesen kezdett, zenei tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta. A Magyarországra is elemi erővel betörő beatzene magával ragadta, elkezdett dalokat írni. Tizenkilenc éves korában konzervatóriumi évfolyamtársa, Mihály Tamás vitte el az Omega együtteshez, amelynek zeneszerzője lett, a második Táncdalfesztiválon ő kapta a hangszerelői díjat Zalatnay Sarolta Nem várok holnapig című daláért. Néhány hónapig a Scampolo együttesben játszott, majd 1968-tól az Omega "teljes jogú" tagja lett.

Ő volt az első három Omega-album első számú zeneszerzője, olyan dalokkal, mint a Ha én szél lehetnék, Petróleumlámpa, Régi csibészek, Ballada a fegyverkovács fiáról, néhányat ő is énekelt, mint például a Trombitás Frédi, a Tízezer lépés, az 1958-as boogie-woogie klubban. Legismertebb, örökzöld száma a Gyöngyhajú lány, amelyet a Scorpions együttes is feldolgozott, 2013-ban pedig Kanye West a szerzők engedélye nélkül használta fel. Presser és a szöveget író Adamis Anna beperelték az amerikai rappert, a jogvita peren kívüli megállapodással zárult.

Presser Gábor 1971-ben Barta Tamás gitárossal, Frenreisz Károly basszusgitárossal és Laux József dobossal megalakította az első magyar "szupergrupot", a Locomotiv GT-t, az eredeti felállásből idővel csak ő maradt. Az együttesre külföldön is felfigyeltek, koncerteztek és lemezt készítettek Angliában és az Egyesült Államokban is.

Ennek a korszaknak egyik emblematikus dala volt az Ő még csak tizennégy:

1974-ben Bartához és Lauxhoz hasonlóan ő is Amerikában maradhatott volna, remek szerződést kapott filmzenék komponálására, de inkább hazajött. Az 1977-re teljesen átalakult LGT vezetőjének szerepe inkább zavarta, úgy érezte, az ügyintézés elveszi energiáit az alkotástól. A Presser mellett zenélő Somló Tamás, Karácsony János és Solti János olyan slágereket produkált, mint A rádió, Ugye, mi jó barátok vagyunk?, Mindenki másképp csinálja, Nem adom fel, Boksz, Zenevonat.

A legendává vált LGT, amely a tabáni koncertekkel hagyományt teremtett, 1992-ben elbúcsúzott közönségétől. 1997-ben, majd 2002-ben azonban újra lemezt készítettek, 2013 elején pedig teltházas koncerteket adtak a Budapest Arénában, de 2016-ban, Somló Tamás halála után végleg befejezték működésüket. 2022 végén a Csík Zenekar mutatta be az LGT-dalokból született feldolgozásait, amelyen Presser és Karácsony János is közreműködött.

Presser több hazai előadónak (Zorán, Kovács Kati, Katona Klári, Demjén Ferenc, Oláh Ibolya, Rúzsa Magdolna) írt sikeres albumokat, emellett számos musical zeneszerzője. 1973-ban született Déry Tibor kisregénye alapján a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, 1975-ben mutatták be a Harmincéves vagyok, két évvel később a Fejes Endre regénye nyomán született Jó estét nyár, jó estét szerelem című musicalt.

„Ha senki nincs, ki elringasson, ringasd el magad" - 50 éves a Képzelt riport

1973. március 2-án mutatta be a Vígszínház a legendás musicalt.

Dalai, a Miénk itt a tér, a Ringasd el magad, a Szólj rám, ha hangosan énekelek vagy a Neked írom a dalt ma is élnek a köztudatban. Utóbbi dal nyomán született a Magyar Zene Házában, 2023 januárjában nyílt magyar rocktörténeti kiállítás címe is, a Nekünk írták a dalt!

1978 óta a budapesti Vígszínház zenei vezetője, ahol önálló dalesteket ad, idén a teátrumban eltöltött 50 évének dalaiból állított össze előadást. A színház Facebook-oldalán így köszöntötte "Pici bácsit":

A színházban harmincöt éve játsszák az általa komponált A padlás című "félig mese, félig musicalt", s huszonöt éve mutatták be a Szent István körút 14. című zenés darabját.

Ő írta az Operaházban 1982-ben bemutatott A próba című balett zenéjét, ő vitte sikerre Dés László Nagy utazás című dalát a Sose halunk meg című filmben.

Pályafutása során több tucatnyi filmhez írt zenét. 1989-ben az Amadinda együttes kérte fel zene komponálására, a Drum Street Blues című darabot 1989-ben mutatták be a Zeneakadémián, ahol az együttessel szilveszteri koncerteken is fellépett.

1982-ben jelent meg első szólólemeze, az Electromantic, amelyet a Csak dalok, a Kis történetek, az Angyalok és emberek, a T12enkettő, a Rutinglitang (Parti Nagy Lajos verseire), Szerenád helyett követett. A gyerekekhez szólnak Meserádió sorozatának lemezei, 2010-ben teljes egész estés színpadi zenét írt Varró Dániel Túl a Maszat-hegyen című verses meseregényéhez. 2020-ban YouTube-csatornáján jelent meg egyszemélyes hangjátéka, amely Esterházy Péter és Szüts Miklós festőművész közös könyvéből, A bűnös című regényből készült. Kezdeményezésére első alkalommal 2008-ban a Sziget fesztivál "mínusz egyedik napján" tartották a Magyar Dal Napját.

Kimagasló zenészi és zeneszerzői tevékenységét számtalan kitüntetéssel ismerték el: 1977-ben (a rockműfaj kiválóságai közül elsőként) Erkel Ferenc-díjat vehetett át, 1990-ben érdemes művész lett, 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével jutalmazták, 1999-ben életművéért kapta meg a Huszka Jenő-díjat. A magyar rockzene megteremtésében, majd megújításában betöltött meghatározó szerepéért, igényes zeneszerzői tevékenységéért és előadóművészetéért 2003-ban Kossuth-díjjal tüntették ki.

Önéletrajzi kötetei 2020-2021-ben jelentek meg. Presser Gábor ősszel ismét koncertet ad a Budapest Arénában, 55 éve tartó pályafutásának összefoglalásaként.

Presser Gábor életrajzi kötetének második része is erős, zenén túli korrajz

A Presser könyve 2 mondatainak, melyek a szemérmes szeretettől ívelnek az idő múlásával enyhülő indulatig, ereje van.

"Presser egyszerre tud megható, megindító és mély lenni, de többnyire kerüli a modorosság csapdáit, vagy nem nagyon (vagy nem nagyon mélyen) esik bele, van humora, de nem vicceskedik, kifogástalan zenész, ám (abban az országban, ahol sokak szerint még mindig az égről lejátszott csillagok száma a jó zenész definíciója) kimondva is és kimondatlanul is jelzi, hogy valójában nem érdekli a józenészség, pontosabban: elsősorban és mindenek felett nem a józenészség érdekli. A dal érdekli (amiről amúgy annyira szívesen énekel; a Presser-univerzum másik állandó toposza a cirkusz, a benne szereplőkkel). A zenében fogalmazás érdekli. Meg az eljátszás" - írtuk öt éve.